Amikor gázol a vonat – a téma Fejér megyében is releváns

Legutóbb november 27-én, hétfőn írtunk arról: embert gázolt a vonat Gárdonyban. Ezt megelőzően októberben és szeptemberben is kijutott egy-egy hasonló balesetből a megyében, akkor éppen Székesfehérváron. Nemcsak bennünk, de olvasóinkban is megfogalmazódtak kérdések: gyakorinak tűnnek az efféle tragédiák, ezt vajon a statisztika is alátámasztja, vagy csak a szubjektív érzetünk ez? A laikus annyit lát csupán, hogy az adott szakaszon órákra megbénul a forgalom – mi történik a helyszínen ez idő alatt? S egy-egy gázolást hogyan tudnak feldolgozni a mozdonyvezetők? A többi között ezek után érdeklődve kerestük meg az érintett vasúttársaságot, a MÁV-ot.

Szinte semmi esély nincsen

A vonat féktávolsága több száz méter, így a mozdonyvezetőnek az átjáróban szinte semmi esélye nincsen az ütközés megelőzésére – emelte ki válaszában a MÁV sajtóosztálya. Kérésünkre számadatokat is közöltek: Fejér vármegyében 2023 szeptemberéig – vasúti átjáróban – egy halálos baleset történt Gárdony–Ódinnyés között. Ebben az időszakban két személyelütést mutat a statisztika, amelyek közül a Székesfehérváron történt eset halállal végződött, a Herceghalom–Bicske között történt baleset pedig súlyos sérüléssel járt.

Gondolnák, vagy sem, de a vonatgázolások során nemcsak a vonattal szemben tartózkodó sérülhet meg, hanem akár a vonaton utazók is. "Sajnos a közúti közlekedők figyelmetlensége miatt vasutas munkatársaink is életüket vesztették vagy megsérültek az elmúlt években. 2022-ben vasúti átjárós balesetben 2 vasutas szenvedett súlyos-, és 2 könnyű sérüléseket. A vasúti átjárós balesetek rendkívül magas száma miatt 2022. április 3-án a mozdonyvezetők nyílt levélben fordultak a közúti közlekedőkhöz" – emlékeztetett a MÁV. Az interneten bárki számára elérhető nyílt levélben arra is kitérnek, mit érez a mozdonyvezető, amikor a vasúti átjáróban meglát egy autót, teherautót, kerékpárost vagy gyalogost. "Elsősorban tehetetlenséget. Gyorsfékezünk, de a vonat fékútja többszáz méter. Ez az egyetlen lehetőségünk, és nagyobb jármű esetén – ahogy tanították az idősebb, rutinos mozdonyvezetők – a géptérbe szaladni, hogy túléljük az ütközést. A balesetek egyetlen pillanat alatt következnek be, szinte esélyünk sincs az elkerülésükre, és onnantól kizárólag a szerencsén múlik azok kimenetele. Az ütközés borzalmas, amelybe a mozdony is beleremeg. Ez a legnagyobb trauma, ami érhet bennünket és egy életen át elkísér. Ki így, ki úgy dolgozza fel közülünk, de egy biztos: maradandó nyomokat hagy bennünk."

A feldolgozás módja

A MÁV biztosít-e bármilyen lehetőséget (tréning, pszichológus), hogy egy-egy ilyen traumára fel lehessen készülni, vagy ezt követően "fájdalommentesen" tovább lehessen élni a mindennapokat? – tettük fel a kérdést a cégnek. Mint kiderült, a mozdonyvezető-képzés első szakaszában szerepel a „vasút-üzemeltetéssel járó általános kockázatok”, továbbá a „viselkedés-lélektani készségek és elvek ismerete” témakör, melyekben a leendő mozdonyvezetők elméleti szinten ezeket az eshetőségeket is érintik. Az oktatási anyag része a stresszkezelés, és a szélsőséges helyzetekben helytállásra felkészítés is. Mindemellett a mozdonyvezetők előzetes orvosi vizsgálatánál kötelező a munkapszichológiai vizsgálat; az aktív mozdonyvezetők pedig időszakos oktatás során kapnak pszichoszociális kockázatokra vonatkozó ismeretanyagot, s azok kezelésre, csökkentésre javaslatot.

"Gázoláskor a baleseti vizsgálók helyszínen feltett, szinte első kérdése, hogy vállalja-e a mozdonyvezető a további szolgálatot, vagy inkább a leváltását kéri. Amennyiben a baleset nem befolyásolja a szolgálat ellátását, a mozdonyvezető folytatja a munkát. 

Ha a későbbiek során – akár másnap – úgy érzi, hogy mégsem tudja feldolgozni az őt ért megrázkódtatást, természetesen orvosi segítséget is igénybe vehet. Kollégánk a gázolást követő öt napra a beosztott szolgálatai alóli mentesítését is kérheti rehabilitációs szabadság címén, de mentori kíséretet is igényelhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az átélt trauma feldolgozása érdekében erre szüksége van. A felkért mentor a rehabilitációs szabadság után két szolgálatban elkíséri a mozdonyvezetőt, akinek legfőképpen lelki támogatást nyújt. A mozdonyvezető dönthet úgy is, hogy szakorvosi ellátást igényel. Ebben az esetben a Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft. területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosához fordulhat, akinek a segítségével biztosítják a számára szükséges szakorvosi ellátást" – részletezték.

Mi történik a helyszínen?

Miután megtörtént a baj, a vonatforgalom órákra lebénul. Baleset esetén a mozdonyvezetőnek kell "irányítania” az eseményeket – tudtuk meg a vasúttársaságtól –, egészen addig, amíg a hatóság a helyszínre érkezik. Ilyenkor a rendőrség, a mentők és a helyszínelők értesítése a protokoll. A hatóság megérkezéséig a mozdonyvezető tartja a kapcsolatot az irányítással, hogy például kétvágányú pálya esetén a másik vágány érintett-e, járható-e, vagy a sérült milyen állapotban van. 

Elrettentő baleseti helyszíni fotók

Érj haza biztonságban! – ezzel a névvel indította útjára 2022 áprilisában a MÁV országos balesetmegelőző kampányát, amely a lakosság általános edukálását, a problémára való rávilágítást tűzte ki célul, elsősorban a figyelemfelkeltés és a közlekedési morál javítása érdekében. A www.mav.hu/erjhaza oldalon elrettentő baleseti helyszíni fotókat, magyarázó és alap vasútbiztonsági információkat, és a témában készült saját videókat mutatnak meg.

Az országos baleseti statisztika alapján körültekintőbben és szabálykövetőbb módon közlekednek az autósok a vasúti átjárók közelében – szögezték le, hozzátéve: bár egyetlen baleset is sok, az esetszámok idei csökkenése a 2022-ben elindított vasútbiztonsági kampány sikerét igazolja.

A balesetmentes vasúti közlekedéshez azonban a közlekedési morál változása is elengedhetetlen – emelték ki –, ugyanis a vasúti átjárókban történt szerencsétlenségeket az oda behajtók figyelmetlensége és a KRESZ előírásainak megszegése okozza. "A gépjárművezetők nem néznek körül az átjáróba történő behajtás előtt, illetve a csúcsforgalomban bent ragadnak a kereszteződésben, ahol tilos és életveszélyes megállni. A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás – a »még átérek« gondolkodásmód –, az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza. A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik. Évente átlagosan 800 félsorompó rúdját törik le az autósok. Kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok is, akik körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken, vagy nem a kijelölt átjárókat használják. Az őket ért baleseteket sok esetben az érzékszervek működését akadályozó tényezők, például a fülhallgatóval történő közlekedés, a kapucnis ruházat vagy a mobiltelefon használata okozzák. Kétvágányú pályán az elhaladó vonat után – kijelölt átjáró esetén tilos jelzésnél – elindulva nem látják a másik sínpáron, ellenkező irányból gyorsan érkező vonatot" – fejtegették a leggyakrabban előforduló baleseti okokat, amelyek ellen magunk is tehetünk. Sőt: tegyünk is, mert a szabálykövető, tudatos, körültekintő közlekedéssel nemcsak a magunk és utastársaink, de a vonaton utazók életére is gondolunk.