Megkapták az ovisok a kajászói adományokat

– Nagyon örülünk, hogy ilyen sok adományt sikerült gyűjtenünk, és hogy ilyen sok érdeklődő keresett fel bennünket a Kajászó környéki településekről. Reméljük, az eljuttatott gyerekjátékokkal, a Fejér megyei emberekkel együtt egy picit mi is hozzájárulhattunk ahhoz, hogy az ovisoknak szebb éve lehessen – mondta Réka, aki elárulta, kettős érzés fogta el a kunmadarasi óvodában: egyszerre volt boldog, hogy a megyét képviselve átadhatták csomagjaikat, ugyanakkor lesújtó volt látni és hallani a történteket. Jelenleg is kormos falak emlékeztetnek az egykor boldog gyerekzsivajtól hangos termekre. 

– A tagintézmény-ve­zető, Széll Sándorné elmesélte, hogy a hétvégét követő reggelen, nyitáskor szembesültek a tűz­esettel. Azt hitték, ez valami rémálom, szinte minden fekete volt. Odalettek a gyerekjátékok, megsemmisültek a függönyök, és használhatatlanná váltak a bútorok is. Hála Istennek, a tragédia idején senki nem volt az épületben. Mint megtudtuk, egy szekrény gyulladt ki, de így is hatalmas volt a kár. Ami nem égett meg, az kormos lett, beleivódott mindenbe a füstszag, amit még most is éreztünk – mesélte elcsukló hangon a háromgyerekes kajászói anyuka, aki férjével és egyik csemetéjével együtt adta át a közel egy személyautónyi felajánlást. 

A 36 főt számláló kétcsoportos óvodában szinte mindent a nulláról kell kezdeni – tette hozzá a tagintézmény-­vezető az Urszuly családnak, aki ugyanakkor elmesélte, a nehéz helyzetben mekkora öröm volt megtapasztalni, hogy voltak olyanok, akik név nélkül nyújtottak segítséget, ezzel is bizonyítva, hogy feltétel nélkül szeretik a legkisebbeket, és nem azért, hogy az évi jó cselekedeteiket nyilvánosan letudhassák. Búcsúzóul és a hála jeléül Széll Sándornétól egy köszönőkártyát kapott a kajászói család, ami minden bizonnyal becses helyre kerül majd az otthonukban.