Életműdíjas lett Berey Attila megyei főállatorvos

Egy állatorvost nyilván jellemzi, hogy szereti az állatokat - állítom-kérdezem, s a válaszban nem is csalódom:

- Fiatalemberként kiváló példa volt előttem. Szüleim balatoni nyaralójának szomszédságában töltötte szabadidejét Sziebert Elek mezőszilasi állatorvos, aki sajnos már eltávozott közülünk. A vele való beszélgetések érdekessé tették ezt a szakmát. A gyakorlati állatgyógyászati tevékenysége pedig eldöntötte, hogy jómagam is állatorvos akarok lenni. Nem bántam meg. Ma is szeretettel emlékezem rá! Lovasberényben töltöttem pályám nagy részét: kutyánk és macskánk mindig volt. Családunk élete elképzelhetetlen lett volna nélkülük. Kedvenceink a magyar vizslák voltak. Még akkor is elkísértek, amikor a hivatásom Székesfehérvárra szólított. Most már emlős állatunk nincs. Egy ékszerteknős osztja meg velem dolgozószobám magányát - meséli a doktor, aki ugyan már nem foglalkozik hivatásszerűen állatgyógyítással, a család és ismerősök, rokonok házi kedvencei mindig számíthatnak rá. Legutóbb például unokája ékszerteknősét gyógyította:

- D-vitamin-hiánya volt, s ez étványtalanságban nyilvánult meg. Szerencsére gyorsan meggyógyult, s élhet még sokáig, akár plusz száz évig is. Jelenleg ugyanis tizenkét éves kölyök - mosolyog a doktor, aki büszke rá, hogy az állatszeretet tovább él a családban, hiszen unokája is állatorvos szeretne lenni.

Ám kanyarodjunk vissza a kitüntetéshez. Faggatom, mire gondolt az alatt a pár perc alatt, amíg felidézték pályája fontos állomásait:

- Eszembe jutottak a legnagyobb változás pillanatai, amikor kineveztek megyei igazgató főállatorvosnak, és ezzel megszűnt klasszikus, állatgyógyító munkásságom - helyét az állatbetegségek felszámolásának irányítása, szervezése váltotta fel. Elfutott szemem előtt a folyamatos átszervezések réme, hogy a Lancz doktortól örökölt csapatot hogyan tudom összetartani, célokat megadni, és megfelelni korunk elvárásainak. S természetesen a családomra is gondoltam, szüleimre, feleségemre, gyermekeimre és unokáimra...

Berey Attilának hosszú pálya jutott osztályrészül, s nem is ért véget. Tanúja volt a magyar állatorvoslás nagy időinek, ismeri a mai kihívásokat:

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...

Egy állatorvost nyilván jellemzi, hogy szereti az állatokat - állítom-kérdezem, s a válaszban nem is csalódom:

- Fiatalemberként kiváló példa volt előttem. Szüleim balatoni nyaralójának szomszédságában töltötte szabadidejét Sziebert Elek mezőszilasi állatorvos, aki sajnos már eltávozott közülünk. A vele való beszélgetések érdekessé tették ezt a szakmát. A gyakorlati állatgyógyászati tevékenysége pedig eldöntötte, hogy jómagam is állatorvos akarok lenni. Nem bántam meg. Ma is szeretettel emlékezem rá! Lovasberényben töltöttem pályám nagy részét: kutyánk és macskánk mindig volt. Családunk élete elképzelhetetlen lett volna nélkülük. Kedvenceink a magyar vizslák voltak. Még akkor is elkísértek, amikor a hivatásom Székesfehérvárra szólított. Most már emlős állatunk nincs. Egy ékszerteknős osztja meg velem dolgozószobám magányát - meséli a doktor, aki ugyan már nem foglalkozik hivatásszerűen állatgyógyítással, a család és ismerősök, rokonok házi kedvencei mindig számíthatnak rá. Legutóbb például unokája ékszerteknősét gyógyította:

- D-vitamin-hiánya volt, s ez étványtalanságban nyilvánult meg. Szerencsére gyorsan meggyógyult, s élhet még sokáig, akár plusz száz évig is. Jelenleg ugyanis tizenkét éves kölyök - mosolyog a doktor, aki büszke rá, hogy az állatszeretet tovább él a családban, hiszen unokája is állatorvos szeretne lenni.

Ám kanyarodjunk vissza a kitüntetéshez. Faggatom, mire gondolt az alatt a pár perc alatt, amíg felidézték pályája fontos állomásait:

- Eszembe jutottak a legnagyobb változás pillanatai, amikor kineveztek megyei igazgató főállatorvosnak, és ezzel megszűnt klasszikus, állatgyógyító munkásságom - helyét az állatbetegségek felszámolásának irányítása, szervezése váltotta fel. Elfutott szemem előtt a folyamatos átszervezések réme, hogy a Lancz doktortól örökölt csapatot hogyan tudom összetartani, célokat megadni, és megfelelni korunk elvárásainak. S természetesen a családomra is gondoltam, szüleimre, feleségemre, gyermekeimre és unokáimra...

Berey Attilának hosszú pálya jutott osztályrészül, s nem is ért véget. Tanúja volt a magyar állatorvoslás nagy időinek, ismeri a mai kihívásokat:

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...

- Fiatalemberként kiváló példa volt előttem. Szüleim balatoni nyaralójának szomszédságában töltötte szabadidejét Sziebert Elek mezőszilasi állatorvos, aki sajnos már eltávozott közülünk. A vele való beszélgetések érdekessé tették ezt a szakmát. A gyakorlati állatgyógyászati tevékenysége pedig eldöntötte, hogy jómagam is állatorvos akarok lenni. Nem bántam meg. Ma is szeretettel emlékezem rá! Lovasberényben töltöttem pályám nagy részét: kutyánk és macskánk mindig volt. Családunk élete elképzelhetetlen lett volna nélkülük. Kedvenceink a magyar vizslák voltak. Még akkor is elkísértek, amikor a hivatásom Székesfehérvárra szólított. Most már emlős állatunk nincs. Egy ékszerteknős osztja meg velem dolgozószobám magányát - meséli a doktor, aki ugyan már nem foglalkozik hivatásszerűen állatgyógyítással, a család és ismerősök, rokonok házi kedvencei mindig számíthatnak rá. Legutóbb például unokája ékszerteknősét gyógyította:

- D-vitamin-hiánya volt, s ez étványtalanságban nyilvánult meg. Szerencsére gyorsan meggyógyult, s élhet még sokáig, akár plusz száz évig is. Jelenleg ugyanis tizenkét éves kölyök - mosolyog a doktor, aki büszke rá, hogy az állatszeretet tovább él a családban, hiszen unokája is állatorvos szeretne lenni.

Ám kanyarodjunk vissza a kitüntetéshez. Faggatom, mire gondolt az alatt a pár perc alatt, amíg felidézték pályája fontos állomásait:

- Eszembe jutottak a legnagyobb változás pillanatai, amikor kineveztek megyei igazgató főállatorvosnak, és ezzel megszűnt klasszikus, állatgyógyító munkásságom - helyét az állatbetegségek felszámolásának irányítása, szervezése váltotta fel. Elfutott szemem előtt a folyamatos átszervezések réme, hogy a Lancz doktortól örökölt csapatot hogyan tudom összetartani, célokat megadni, és megfelelni korunk elvárásainak. S természetesen a családomra is gondoltam, szüleimre, feleségemre, gyermekeimre és unokáimra...

Berey Attilának hosszú pálya jutott osztályrészül, s nem is ért véget. Tanúja volt a magyar állatorvoslás nagy időinek, ismeri a mai kihívásokat:

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...

- Fiatalemberként kiváló példa volt előttem. Szüleim balatoni nyaralójának szomszédságában töltötte szabadidejét Sziebert Elek mezőszilasi állatorvos, aki sajnos már eltávozott közülünk. A vele való beszélgetések érdekessé tették ezt a szakmát. A gyakorlati állatgyógyászati tevékenysége pedig eldöntötte, hogy jómagam is állatorvos akarok lenni. Nem bántam meg. Ma is szeretettel emlékezem rá! Lovasberényben töltöttem pályám nagy részét: kutyánk és macskánk mindig volt. Családunk élete elképzelhetetlen lett volna nélkülük. Kedvenceink a magyar vizslák voltak. Még akkor is elkísértek, amikor a hivatásom Székesfehérvárra szólított. Most már emlős állatunk nincs. Egy ékszerteknős osztja meg velem dolgozószobám magányát - meséli a doktor, aki ugyan már nem foglalkozik hivatásszerűen állatgyógyítással, a család és ismerősök, rokonok házi kedvencei mindig számíthatnak rá. Legutóbb például unokája ékszerteknősét gyógyította:

- D-vitamin-hiánya volt, s ez étványtalanságban nyilvánult meg. Szerencsére gyorsan meggyógyult, s élhet még sokáig, akár plusz száz évig is. Jelenleg ugyanis tizenkét éves kölyök - mosolyog a doktor, aki büszke rá, hogy az állatszeretet tovább él a családban, hiszen unokája is állatorvos szeretne lenni.

Ám kanyarodjunk vissza a kitüntetéshez. Faggatom, mire gondolt az alatt a pár perc alatt, amíg felidézték pályája fontos állomásait:

- Eszembe jutottak a legnagyobb változás pillanatai, amikor kineveztek megyei igazgató főállatorvosnak, és ezzel megszűnt klasszikus, állatgyógyító munkásságom - helyét az állatbetegségek felszámolásának irányítása, szervezése váltotta fel. Elfutott szemem előtt a folyamatos átszervezések réme, hogy a Lancz doktortól örökölt csapatot hogyan tudom összetartani, célokat megadni, és megfelelni korunk elvárásainak. S természetesen a családomra is gondoltam, szüleimre, feleségemre, gyermekeimre és unokáimra...

Berey Attilának hosszú pálya jutott osztályrészül, s nem is ért véget. Tanúja volt a magyar állatorvoslás nagy időinek, ismeri a mai kihívásokat:

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...

- D-vitamin-hiánya volt, s ez étványtalanságban nyilvánult meg. Szerencsére gyorsan meggyógyult, s élhet még sokáig, akár plusz száz évig is. Jelenleg ugyanis tizenkét éves kölyök - mosolyog a doktor, aki büszke rá, hogy az állatszeretet tovább él a családban, hiszen unokája is állatorvos szeretne lenni.

Ám kanyarodjunk vissza a kitüntetéshez. Faggatom, mire gondolt az alatt a pár perc alatt, amíg felidézték pályája fontos állomásait:

- Eszembe jutottak a legnagyobb változás pillanatai, amikor kineveztek megyei igazgató főállatorvosnak, és ezzel megszűnt klasszikus, állatgyógyító munkásságom - helyét az állatbetegségek felszámolásának irányítása, szervezése váltotta fel. Elfutott szemem előtt a folyamatos átszervezések réme, hogy a Lancz doktortól örökölt csapatot hogyan tudom összetartani, célokat megadni, és megfelelni korunk elvárásainak. S természetesen a családomra is gondoltam, szüleimre, feleségemre, gyermekeimre és unokáimra...

Berey Attilának hosszú pálya jutott osztályrészül, s nem is ért véget. Tanúja volt a magyar állatorvoslás nagy időinek, ismeri a mai kihívásokat:

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...

- D-vitamin-hiánya volt, s ez étványtalanságban nyilvánult meg. Szerencsére gyorsan meggyógyult, s élhet még sokáig, akár plusz száz évig is. Jelenleg ugyanis tizenkét éves kölyök - mosolyog a doktor, aki büszke rá, hogy az állatszeretet tovább él a családban, hiszen unokája is állatorvos szeretne lenni.

Ám kanyarodjunk vissza a kitüntetéshez. Faggatom, mire gondolt az alatt a pár perc alatt, amíg felidézték pályája fontos állomásait:

- Eszembe jutottak a legnagyobb változás pillanatai, amikor kineveztek megyei igazgató főállatorvosnak, és ezzel megszűnt klasszikus, állatgyógyító munkásságom - helyét az állatbetegségek felszámolásának irányítása, szervezése váltotta fel. Elfutott szemem előtt a folyamatos átszervezések réme, hogy a Lancz doktortól örökölt csapatot hogyan tudom összetartani, célokat megadni, és megfelelni korunk elvárásainak. S természetesen a családomra is gondoltam, szüleimre, feleségemre, gyermekeimre és unokáimra...

Berey Attilának hosszú pálya jutott osztályrészül, s nem is ért véget. Tanúja volt a magyar állatorvoslás nagy időinek, ismeri a mai kihívásokat:

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...

Ám kanyarodjunk vissza a kitüntetéshez. Faggatom, mire gondolt az alatt a pár perc alatt, amíg felidézték pályája fontos állomásait:

- Eszembe jutottak a legnagyobb változás pillanatai, amikor kineveztek megyei igazgató főállatorvosnak, és ezzel megszűnt klasszikus, állatgyógyító munkásságom - helyét az állatbetegségek felszámolásának irányítása, szervezése váltotta fel. Elfutott szemem előtt a folyamatos átszervezések réme, hogy a Lancz doktortól örökölt csapatot hogyan tudom összetartani, célokat megadni, és megfelelni korunk elvárásainak. S természetesen a családomra is gondoltam, szüleimre, feleségemre, gyermekeimre és unokáimra...

Berey Attilának hosszú pálya jutott osztályrészül, s nem is ért véget. Tanúja volt a magyar állatorvoslás nagy időinek, ismeri a mai kihívásokat:

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...

Ám kanyarodjunk vissza a kitüntetéshez. Faggatom, mire gondolt az alatt a pár perc alatt, amíg felidézték pályája fontos állomásait:

- Eszembe jutottak a legnagyobb változás pillanatai, amikor kineveztek megyei igazgató főállatorvosnak, és ezzel megszűnt klasszikus, állatgyógyító munkásságom - helyét az állatbetegségek felszámolásának irányítása, szervezése váltotta fel. Elfutott szemem előtt a folyamatos átszervezések réme, hogy a Lancz doktortól örökölt csapatot hogyan tudom összetartani, célokat megadni, és megfelelni korunk elvárásainak. S természetesen a családomra is gondoltam, szüleimre, feleségemre, gyermekeimre és unokáimra...

Berey Attilának hosszú pálya jutott osztályrészül, s nem is ért véget. Tanúja volt a magyar állatorvoslás nagy időinek, ismeri a mai kihívásokat:

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...

- Eszembe jutottak a legnagyobb változás pillanatai, amikor kineveztek megyei igazgató főállatorvosnak, és ezzel megszűnt klasszikus, állatgyógyító munkásságom - helyét az állatbetegségek felszámolásának irányítása, szervezése váltotta fel. Elfutott szemem előtt a folyamatos átszervezések réme, hogy a Lancz doktortól örökölt csapatot hogyan tudom összetartani, célokat megadni, és megfelelni korunk elvárásainak. S természetesen a családomra is gondoltam, szüleimre, feleségemre, gyermekeimre és unokáimra...

Berey Attilának hosszú pálya jutott osztályrészül, s nem is ért véget. Tanúja volt a magyar állatorvoslás nagy időinek, ismeri a mai kihívásokat:

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...

- Eszembe jutottak a legnagyobb változás pillanatai, amikor kineveztek megyei igazgató főállatorvosnak, és ezzel megszűnt klasszikus, állatgyógyító munkásságom - helyét az állatbetegségek felszámolásának irányítása, szervezése váltotta fel. Elfutott szemem előtt a folyamatos átszervezések réme, hogy a Lancz doktortól örökölt csapatot hogyan tudom összetartani, célokat megadni, és megfelelni korunk elvárásainak. S természetesen a családomra is gondoltam, szüleimre, feleségemre, gyermekeimre és unokáimra...

Berey Attilának hosszú pálya jutott osztályrészül, s nem is ért véget. Tanúja volt a magyar állatorvoslás nagy időinek, ismeri a mai kihívásokat:

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...

Berey Attilának hosszú pálya jutott osztályrészül, s nem is ért véget. Tanúja volt a magyar állatorvoslás nagy időinek, ismeri a mai kihívásokat:

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...

Berey Attilának hosszú pálya jutott osztályrészül, s nem is ért véget. Tanúja volt a magyar állatorvoslás nagy időinek, ismeri a mai kihívásokat:

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...

- Az állatorvoslás is, mint világunk minden részlete, átalakulás alatt van. A nagy állatlétszám folyamatosan csökken. A fertőző betegségek visszaszorulnak. A gyógyítás elsősorban a magán-állatorvosok feladatává vált. A hatósági szolgálat pedig teljes mélységével kell, hogy foglalkozzon az élelmiszerek biztonságával. Az új szervezetnek a nevében is szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági feladat, ami a szántóföldi növénytermesztéstől, a takarmánytermelésen, feldolgozáson, az állattartáson, állati testek és termékek feldolgozásán keresztül a fogyasztó asztaláig terjed, beleértve a vendéglátást is.Tehát ma az állat-egészségügy fő feladata a fertőző betegségektől, zoonózisoktól mentes állatállomány elérése és megtartása. Ezen állatoknak és termékeiknek minden nemű idegen, maradékanyagtól való mentességének ellenőrzése, vizsgálata. Természetesen ezt csak rendkívül pontos azonosítás és nyomon követhetőség biztosíthatja. A végső cél pedig az, hogy a táplálékot elfogyasztó ember szervezetébe olyan anyag ne is kerülhessen, amely egészségét a legkisebb mértékben is károsíthatná - mondja, s megjegyzi még, büszke arra, hogy egy jól működő szervezetet hagy utódaira, akik minden feladatnak képesek megfelelni...