Nem hagyományos válság

Az egyik legnagyobb magyar nonprofit kutatóintézet vezetője szerint az ilyen szerveződések fejlesztése az Európai Unió sikerességének egyik fontos összetevője.

– A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetben pontosan látható, hogy a korábbi, a folyamatos növekedésre épülő stratégia zsákutca – fogalmaz Domokos Tamás. – A fenntartható fejlődés fogalmát nem csak az ökológiára és a környezetvédelmi kérdésekben lehet értelmezni, a gazdaság is lehet fenntartható. Itt az erőforrások olyan típusú újratermeléséről van szó, amelyik az egyensúlyt megteremtheti. Eddig úgy tudtuk és az is volt jellemző, hogy a gazdasági válságnak van eleje, közepe és vége. A rossz hír az, hogy amit most látunk, nem egy időszaki folyamat, hanem ez a „helyzet”.Olyan típusú növekedésre várni, mint amilyeneket korábban láttunk, irreális elvárás, új eszközöket kell keresni. Az a fajta piaci logika, amelyik a társadalmi vállalkozásokat helyezi fókuszba, a mai gazdasági, társadalmi válság kezelésének egyik jó eszköze lehet.

Domokos Tamás: Nem szabad elfelejteni, hogy a ma élő gazdasági együttműködések is legtöbbször civil kapcsolatokból alakultak ki, és abból is táplálkoznak (Fotó: Pati-Nagy Bence)

– Nem mindenkinek ismerős ez a kifejezés: társadalmi vállalkozás. Mit értsünk alatta?

– A társadalmi vállalkozások a közösségi szolgáltatások és a hagyományos értelemben vet piaci szektor határán mozgó szerveződések. Ezek profitorientált szervezetek, hiszen ez a logika nem a kapitalizmust bírálja fölül, viszont – és ez nagyon fontos! – nem a profit szempontjait helyezi előtérbe, hanem a közösségi szempontokat a vállalkozás tervezése, vezetése, menedzselése kapcsán, s így sokkal nagyobb társadalmi összefogást is tud generálni. E szemléletmódban komoly perspektíva van. A jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzet nagyon szorosan összefügg, s e kettőnek a kezelése csak akkor sikerülhet, ha a gazdasági döntésekbe és a munkába is beviszünk társadalmi szempontokat, s a társadalmi jellegű szolgáltatások szervezésébe is integrálunk gazdaság jellegű megközelítéseket. A társadalmi vállalkozások ebben az „ütköző zónában” helyezkednek el. Nálunk még elég kevés ilyen formáció van, de tőlünk nyugatabbra már előrébb tartanak és – érdekes módon – a fejletlenebb térségekben sokszor még annál is előrébb. A harmadik világban, ott, ahol nem működtek közszolgáltatások, mára szó szerint átléptek egy lépcsőfokot.

– Főleg olyan helyeken vált be ez a modell, ahol hiányos volt az infrastruktúra, vagy éppen olyan recessziós időszakot éltek, amikor más nem tudott jó megoldást adni. Mi a helyzet nálunk?

– A társadalmi vállalkozások új szervezeti formaként kellőképpen tudják majd kezelni az említett problémákat. Magyarországon még kevés ilyen van és főleg kísérleti jelleggel alakultak – többféle szervezeti csoport tartozik ide. A szociális szövetkezetek, nonprofit kft-k, közösségi bankok és más hasonló, akár mikro-hitelezéssel foglalkozó közösségi összefogások, amelyek a klasszikus, az adott közösségben meglévő, egymást segítő erőket próbálják meg összeterelni. Úgy, hogy az az adott közösség minden tagja számára is hozadékot tudjon termelni, nemcsak azoknak, akik közvetlenül is részt vesznek ezekben a vállalkozásokban. Én azt gondolom, hogy a társadalmi vállalkozások, amelyek másutt már bizonyították jogosultságukat, s azt, hogy projektek révén szociális problémákat is képesek kezelni, alkalmasak a közösségi összetartozás érzését is kifejezni és erősíteni. A civil szektornak nagyon intenzív, a gazdaságinál sokkal élőbb és sokszínűbb kapcsolata van a határon túl is. Ha ezt a kapcsolatrendszert sikerül eredményesen felhasználni, a gazdasági kapcsolatok is sokkal inkább előtérbe tudnak kerülni, és fejlődni képesek. Ne feledjük el, hogy a ma élő gazdasági együttműködések is sokszor civil kapcsolatokból alakultak ki és táplálkoznak, kulturális kapcsolatok mentén indultak el, társadalmi kapcsolatokon és mikroközösségeken keresztül kezdődtek.

– Mely területeken lehet a mainál nagyobb szerepe a társadalmi vállalkozásoknak?

– A társadalmi vállalkozások akkor tudnak igazán eredményesen működni, ha megvannak a természetes szövetségeseik. A sikerhez kell egy „bemotorozott” gazdaság, jó intézményrendszer és társadalmi szervezetek is, de a legfontosabb az, hogy legyen lakossági összetartás. Egy erdélyi faluban például, ahol a közösségi összetartozás érzése, már csak a kisebbségi létből fakadóan is, sokkal erősebb, nyilván sikeresebben lehet ilyen típusú kezdeményezéseket fejleszteni, mint például egy székesfehérvári lakótelepen. A siker a helyi közösségtől függ. Fontos persze az adott állam jogi szabályozása is, de mivel ez egy nagyon fontos uniós direktíva is, azaz az uniós döntéshozók tényként kezelik, hogy a társadalmi vállalkozások fejlesztése az EU sikerességének egyik fontos összetevője – ahogy a uniós Fehér Könyv fogalmaz –, s a célterületek többsége az EU tagja, e formák előbb-utóbb szervesülnek majd a jogrendben, a gazdasági törvényekben és a gondolkodásmódban. Nem mellékesen e folyamatot és szervezeteket a közösségi források, pályázatok is segítik.