Hagyományőrzés

2024.03.14. 21:09

Ha elvesztjük a múltunkat, nem lesz jövőnk sem!

A Magyar Népfőiskolai Collegium szervezésében csángóföldről érkezett Magyarországra a Forrófalvi Tavaszi Szél Kulturális Egyesület 20 fős csoportja, akik csütörtökön Csákváron léptek fel az 1848-as forradalom előtt tisztelegve műsorukkal, amelyről az együttes művészeti vezetőjével beszélgettünk.

Borsányi Bea

Doma András a hátsó sorban, fekete kalapan látható, a sor szélén balra Illés Szabolcs, csákvári polgármester

Fotó: Fehér Gábor / FMH

A csoport 1999-ben elsőként jött létre azzal a céllal, hogy megőrizzék azt az ősi kultúrát, amely ma már a csángók között is kihalófélben van, de még – ahogy Doma András, művészeti vezető fogalmazott – imitt-amott lélegzik. A Tavaszi Szél Egyesület forrófalvi és nagypataki csángómagyarokból alakult, 2022 óta egy, a Magyar Népfőiskolai Collegium utazó csoportja által vásárolt és a magyar állam támogatásával felújított magyar házban működnek. Nem először járnak Magyarországon, március 13-18. között ezúttal nyolc településen lépnek fel. Fejér vármegyében Ráckeresztúr után csütörtökön Csákváron mutatták be a moldvai csángók történetét táncban és énekben, ezzel köszöntve az 1848-49-es magyar forradalmat. 

- A csángó magyarok most egyfajta újjászületésüket élik, ezért csatlakoztunk ehhez a magyar nemzeti ünnephez mi is. Ennek alkalmából állítottunk össze egy műsort, amiben a csángó nép történetét is bemutatjuk – mondta Doma András, aki hosszan beszélt arról, hogyan vesztheti el egy nép a kultúráját főként a „nyelvvesztésen” keresztül, ami részben a környező népek nyelvéből – a csángók esetében a román és az orosz – átvett szófordulatok elszaporodásában és az ősi nyelv egyre ritkább használatában gyökerezik. – A csángók – emelte ki a beszélgetéshez kapcsolódva Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezetője, korábbi csákvári református lelkész – annak ellenére őrizték meg évszázados ősi nyelvüket és hagyományaikat, hogy elszigetelten élnek egy „román tengerben”. Ez nekünk, magyaroknak is példa kell legyen a megmaradásra az egyre agresszívebben terjedő nyugati kultúrában – tette hozzá.

Ez a fajta megmaradás sajnos ma már a csángók között sem annyira egyértelmű. Legalábbis így látja Doma András, akinek már a saját gyerekei sem magyarul beszélnek, amikor hazamennek, pedig ezt a nyelvet tanította nekik. – Az iskolában és a mindennapokban nem a magyart használják, elvesztették a nyelvet. Ez talán nem is annyira fájó, de rájöttem, ezzel az értékeket is elvesztették. Azért muszáj magyarul és magyart oktatnunk, hogy ez ne így legyen! – fogalmazott Doma András, aki arra is rámutatott, hogy a csángók életét évszázadokon keresztül a hagyományok, az ősi kultúra és a szabályok határozták meg. - Ezek pedig mára erősen megkoptak és ha nem őrizzük meg őket, teljesen elveszenek. Ha pedig elvesztjük a múltunkat, nem lesz jövőnk! – zárta gondolatait a művészeti vezető. 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában