Szőnyegbe szőtt sorsok Csákváron

Tóth Árpádné köszöntője után a termet zsúfolásig megtöltő érdeklődőket Gulyás Antal tárogatójátéka csábította éneklésre. Az alkalmi dalárda az 1898-ban készült tárogató kíséretével ismert magyar népdalokkal alapozta meg a jó hangulatot. Az alkotó szakmai múltjával, jelenlegi tevékenységével Giesz János, a volt kolléga ismertette meg a jelenlévőket. Gulyás Antalné még aktív tanárként, igazgatóként kötelezte el magát a magyar népi kézművesség művelése, oktatása mellett. Szakképzett szövőmesterként – takácsként – nemcsak saját örömére alkot, hanem rendszeresen vezet tanfolyamokat, pályázatok, kiállítások gyakori szereplője.

A csákvári kiállítás a szövőszéken megalkotott csodák széles skáláját vonultatja fel a legfinomabb áttört függönytől a falvédőig, a rongyszőnyegtől a míves torontáli szőnyegig. Munkái nemcsak Magyarországon ismertek, de eljutottak Japánba, Kínába is. Munkásságáért 2011-ben megkapta a Fejér Megye Népművésze rangos elismerést. A család kötődését a környékhez mi sem bizonyítja jobban, mint a fiatalkortól használt, megbecsült csákvári csanakok jelenléte székesfehérvári otthonukban. Az est kedves színfoltjaként Gulyás Antalné felolvasta Zsindelyné Tüdős Klára írását a rongyszőnyegről, arról a szinte semmibe vett tárgyról, amelybe annyi ember élete van beleszőve laskára vágott babatakaróból, munkásnadrágból, báli ruhából… Akinek ideje engedi, térjen be néhány percre megcsodálni a függönybe, szőnyegbe szőtt élő népművészetet! Megéri.