Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes beszélt új kormánybeli feladatairól

A szószaporításnak ma nincs helye. Lesz-e béke Ukrajnában? 

– Magyarország határozott álláspontja az – amit a választók meg is erősítettek –, hogy mi a béke oldalán állunk. Már eleve nem lett volna szabad a háborúnak kitörnie, de ha már így van, nekünk azonnali tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére van szükségünk. Több mint száz nappal a fegyveres harcok elindítása után háborús infláció, gazdasági válság bontakozik ki, és a napnál világosabb, hogy a szankciók nem érték el céljaikat. Magyarország a méretének megfelelően mindent elkövet, hogy béke legyen. 

Van-e szükség arra, hogy ide- haza erősítsük a honvédelmet?

 – A honvédelmi képességeket mindenképpen erősíteni kell, de ez nemcsak a ma felismerése, hanem hét évre visszanyúlik. De engedje meg, hogy egy kicsit még korábbról indítsam a válaszomat! A 2002-ben hatalomra került balliberális kormányzat kezdeményezte és hajtotta végre két cikluson keresztül a magyar honvédelmi képességek leépítését, néhol teljes leszerelését, még az akkori szinteket sem megtartva. Az eszközök jelentős részét nemes egyszerűséggel elkótyavetyélték. Rosszul értékelték az akkori világot, mondván, az elkövetkező tíz-húsz évben ebben a régióban katonai konfliktusra nem lehet számítani. Nem lett igazuk. 2016-ban kezdődött a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amelynek a végén még ma sem vagyunk. 

A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban vállaltunk kötelezettséget a NATO-ban a költségvetés 2 százalékának megfelelő mértékű haderőfejlesztésre? 

– Ez a kötelezettség korábbi, de Donald Trump elnöksége alatt mondták ki a leghatározottabban, hogy a katonai szervezet minden tagállamától elvárják azt a 2 százalékot. Ezzel kapcsolatban Magyarország nemcsak ígérgetett, hanem határozott lépéseket is tett, így a 2023-as költségvetésben a GDP 2 százalékát teszik ki a katonai fejlesztések.

 Még egy kis „hadászatot” engedjen meg, ha nem titkos! Mostanában gyakran szerepelt a hírekben, hogy katonai alakulatok, konvojok mozogtak az országban. Megtudhatjuk, mi volt az oka ezeknek a mozgásoknak? 

– Mióta tagja vagyunk a NATO-nak, minden évben tartunk közös gyakorlatokat más tagországokkal. És természetesen azért kérjük a magyar embereket, hogy figyeljenek oda, mert ezeknek a konvojoknak a mozgása különös figyelmet igényel. Köszönjük mindenkinek, hogy segítik a munkánkat! 

A Magyar Honvédség továbbra is segíti az ukrajnai menekültek humanitárius ellátását? 

– A kormány minden segítséget megad a hazánkba érkező ukrajnai menekültek számára, és humanitárius segítséget nyújt a Kárpátalján, Ukrajnában maradtaknak is. A hazánk területére érkező menekültek egészségügyi ellátásának támogatása érdekében az ellátásért felelős szervek felkérése alapján a Magyar Honvédség Mobil Elsősegélynyújtó Állomásokat és Elsősegélynyújtó Állomásokat telepített. De az ukrán védőattasé felkérése alapján egészségügyi szakanyagokat, intravénás katétereket, kötszereket, rugalmas pólyákat és gyógyszereket adott a Magyar Honvédség. Emellett a magyar katonák a határ körzetében a rendfenntartásban is segédkeznek. 

Milyen jellegű munka folyik mostanában a NATO székesfehérvári központjában?

 – A regionális stabilitás erősítése érdekében Magyarország olyan többnemzeti együttműködésben megvalósuló kezdeményezéseknek ad otthont, mint a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság vagy a Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság. Ezek lehetőséget biztosítanak hazánk számára, hogy a közép-európai térségben a Magyar Honvédség aktív és meghatározó szerepet tudjon vállalni a katonai műveletek vezetésirányításában. A parancsnokság túl azon, hogy erősíti hazánk pozícióját a NATO-ban, Magyarország reagálóképességét is erősíti.

 Nyilván szükség van a fiatalokra is a haderőben, de jelentkeznek-e a sorozások alkalmával, megmozdulnak-e a magyar fiatalok? 

– Szeretnénk a katonai pályát még vonzóbbá tenni a fiatalok számára. Segíteni szeretném miniszter úr azon szándékát, hogy azt a kaput, amin a magyar fiatalok, lányok és fiúk, be szeretnének lépni a honvédség berkeibe, minél szélesebbre tárjuk. Ezen a kapun szerintem be kell engedni mindenkit, és majd itt a szakemberek segítenek irányokat mutatni a képességeknek megfelelően, hogy a fiatal hivatásos, szerződéses katona vagy önkéntes területi tartalékos lesz-e. 

Miniszterelnök úr átalakította az új kabinetet. Ön milyen feladatokat kapott az új, miniszterhelyettesi tisztségéhez?

 – Nem hiszem, hogy messze járok az igazságtól, ha kijelentem, miniszterelnök úr az eddigi Orbán-kormányok közül a legerősebbet hozta létre, fantasztikus egyéniségekkel, erős miniszterekkel. Miniszterelnök úr azt a feladatot bízta rám, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter úr helyettese legyek és parlamenti államtitkárként segítsem a munkáját. Miniszter úrtól azt a feladatot kaptam, hogy mindent, ami a katonai örökséggel kapcsolatos, gondozzam. Szándékosan használom az örökség kifejezést. A múlt lezárt szakasza az életünknek, mintha már nem lenne hozzá közünk, de az örökség úgy szól a múltról, hogy ma is itt van, és ezért a jövőbe is mutat. Az örökséget a múltból kaptuk elődeinktől, és továbbadjuk utódainknak a jövőbe. Ez nagyon fontos kapocs az előző kérdéséhez. Akkor közelítünk jól a fiatalokhoz, ha nemcsak a jelennel szólítjuk meg őket, hanem tudják, honnan jöttünk, milyen katonaelődeink voltak az elmúlt évszázadokban, milyen katonai tetteink ismertek, akár itt, Szent István városában, amely nem véletlenül a katonák városa is. Célunk határozott: 30 ezer aktív és 20 ezer tartalékos katona álljon az ország rendelkezésére! Ennek érdekében előtérbe kerül a katonai pályára irányítás, a toborzás és a kadét program. Mindennek része további honvédelmi középiskolák, kollégiumok létrehozása. A kadét programhoz 83 településen 110 középiskola csatlakozott. Júliusban csatlakozik a 111. középiskola. Fehérváron a Hunyadi és az Árpád technikumok vesznek részt a kadét programban. 

Öntől országgyűlési képviselőként is korábban sokszor elhangzott az örökség kifejezés, de ha már örökség: hogyan áll a kőtár kialakítása az egykori mozi épületében? Egyre többen várják, hogy az egykori Köztársaság Mozi mutasson már valamit magából. 

– Folyik a munka az egykori moziban, 2023 tavaszára, nyár elejére lesz kész a kőtár. Túl azon, hogy sok fejlesztés munkálatai folynak egy időben Fehérváron, a mozi épülete is tartogatott nekünk meglepetéseket. Az átalakítás során építészeti szempontból dőltek ki a csontvázak, és adtak mindig újabb és újabb feladatot a kivitelezőknek, és akkor a járvány akadályozó tényezőiről nem beszélek. Ugyanakkor öröm számomra, hogy a Rendház felújításánál tudtuk tartani a határidőt, amiért hálásak vagyunk a szakembereknek. Örökségünk gazdag tárához nyúlhattunk, amikor megnyílt az Árpádok kora – Királyok és Szentek kiállítás, benne részben katonai örökségünk is, amelynek nyitvatartását meg tudtuk hosszabbítani augusztus végéig. 

Bennem olyan mély nyomot hagyott, amikor Kásler miniszter úr kijelentette, fel kellene építeni a fehérvári katedrálist, hogy már szinte láttam a fehér kövekkel emelkedő templomfalakat. Van-e esély arra, hogy Fehérváron olyan emlékhely legyen, ahova érdemes elzarándokolniuk a magyaroknak? 

– Én a hangsúlyt inkább az emlékhelyre tenném. Azt hiszem, minden határon túli és itteni magyar egyetért azzal, hogy a romjaiban megmaradt egykori Koronázó Bazilika a nemzet egykori nagyon fontos szakrális helyszíne volt. Fehérvárnak olyan helynek kell lennie, ahova a magyarok egyszer az életükbe elzarándokolnak! Nem azért, mert mi ezt mondjuk, hanem azért, mert ők ezt így érzik. Ezzel valamennyien egyetérthetünk. Azt, hogy az emlékhely építészeti szempontból hogyan valósul meg, meg tudjuk-e mutatni az egykori középkori bazilika európai szinten is grandiózus méreteit, azt még nem tudjuk biztosan. 12 évvel ezelőtt megyei közgyűlési elnökként azt mondtam, hogy azt kell elérnünk, hogy a fehérváriak és a magyarok a lelkükben érezzék, szükségük van egy Nemzeti Emlékhelyre. Ha ez az érzés megerősödik, akkor már nem lesz kérdés, milyen építészeti megoldásra van szükség.