Négy éve határozták el, hogy emléket állítanak II. Rákóczi Ferencnek Székesfehérváron

– A Béri Balogh Ádám Baráti Kört tizenhat évvel ezelőtt alakítottuk, részben székesfehérvári tagokkal. Több minden is összeköt minket, ezek egyike a „Rákóczi-mánia”, no meg az a meglátás, hogy a történelmi emlékezet méltatlanul bánt ez idáig a vezérlőfejedelem szellemi örökségével, Kárpát-medence-szerte rendkívül kevés tárgyi emlék tiszteleg első magyar szabadsághősünk előtt – kezdte a társaság egyik alapító tagja, Póczos Géza, Székesfehérvár korábbi városfejlesztési igazgatója.

– Több mint tíz éve Bezzegi Pál korábbi önkormányzati képviselőnek, a baráti társaság egyik tagjának köszönhetően meghívtak minket Kölesdre. Az ottani Kossuth-szobor idézte eszünkbe, hogy a kurucok utolsó győzelmüket Béri Balogh Ádám brigadéros vezetésével 1708. szeptember 2-án éppen Kölesden aratták. Úgy gondoltuk, ennek emlékére állítunk egy márvány emléktáblát, amit 2005-ben avattunk fel. Az emléktáblát azóta minden szeptemberben megkoszorúzzuk és emlékműsorral idézzük fel a Rákóczi-szabadságharc eszméit, eseményeit, vezetőinek életét. Az eseményen ma már egyetemi tanárok, hazai és nemzetközi művészek, közéleti szereplők adnak elő vagy lépnek fel – mesélte Póczos Géza arról, honnan ered és mikor vette fel a baráti társaság Béri Balogh Ádám nevét.

A baráti kör tagjai négy éve határozták el, hogy Székesfehérváron emléket állítanak II. Rákóczi Ferencnek, akiről ugyan utca van elnevezve, de méltó emlékműve, szobra nincs a városban. Márpedig Rákóczi a magyar történelem megkerülhetetlen alakja, neve egyet jelent a hazaszeretettel, a kitartással, a bátorsággal, a büszkeséggel és a szabadsággal. Ugyanakkor a szobor egyfajta kompenzáció is lenne, mert Fehérvár labanc város volt.

– Ennek egyik bizonyítéka a Felsővárosi templom előtti Nepomuki Szent János-szobor is, aminek a talapzatán olvasható latin felirat szerint a szobrot 1705-ben hálából állították, amiért egy évvel korábban sikeresen kiverték a városból Rákóczi lázadóit – mondta Illyés Endre, a baráti kör szintén alapító tagja. – Az általunk tervezett szobor megalkotására Nagy Benedek szobrász­művészt kértük fel, aki rögtön vállalta a feladatot, de hozzátette, mellszoborról szó sem lehet, az túl kommersz! Ha már fejedelem, akkor csakis lovon, méltóságos tartásban ábrázolható! – vette át a szót a harmadik alapító, Altorjay András kardiológus.

A munka elindult, 2019-ben el is készült a szobor viasz­makettje, amelyet Fehérváron a Városházán bárki megnézhetett. Akkor úgy tűnt, az év őszén fel is avatják a kész alkotást, aminek aktualitását az adhatta volna, hogy 2019-et az Országgyűlés Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította. Nagy Benedek munkához is látott, az élet azonban felülírta a terveket. Mindennek tetejébe, a szobor helyének kiválasztása sem volt egyszerű.

– Először a Skála előtti teret néztük ki a Rákóczi úton, de kiderült, a terület magánkézben van. Aztán a Rákóczi-iskolára gondoltunk, majd újabb ötletként a Titkok Házával szemben lévő tízemeletes társasház előtti terület jött szóba, de ez az elképzelés is meghiúsult. Jelen állás szerint a szobor az OTP Ősz utcai székháza előtti téren lesz, ahol Rákóczi liget elnevezéssel közparkot alakítanak ki – mondta Illyés Endre. A szobor egy közel négy méter magas csurgói tatárkő, amelyen két lovas jelenik meg: Rákóczi és vele szemben egy kuruc katona figura, aki a lovasságot jelképezi. A munka költsége 15 millió forint, ennek egy része már összejött – a Videoton 5 millió forintot ajánlott fel, adományokból mintegy 3,5 millió folyt be eddig és a város is ígéretet tett arra, hogy 5 millióval támogatja a projektet. Aki szeretne hozzájárulni a költségekhez, megteheti, a gyűjtéshez a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete elkülönített számlát nyitott.

A munka tehát folyik, a hiánypótló alkotás avatását 2022. június 16-ra tervezik. 1703-ban ezen a napon érkezett a fejedelem Vereckén keresztül Magyarországra és ezzel vette kezdetét a szabadságharc. A történelem érdekessége, hogy 1989-ben ezen a napon temették újra Nagy Imrét és társait – bár Illyés Endre szerint Nagy Imre és Rákóczi nem mérhető össze –, egy évvel később pedig június 16-án fejeződött be a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonulása. Vannak, akik azt vallják: nincsenek véletlenek.