Fehérvár Andrássy útja

Ezúttal a Várkörút Romkertig terjedő északi szakaszával, az ott található épületek, történetével ismerkedhettek meg az érdeklődők Váczi Márk városkutató előadásában.

– A mai belváros területét – illetve részben Vízivárosról is beszélünk a Várkörút kapcsán – csatornarendszer határolta. Ez ma is így van, azzal a különbséggel, hogy ezt a csatornarendszert az 1930-as években beboltozták. A mai Országzászló tér vonalában egy kis patakszerű ér csordogál, ami az várárki csatorna szimbolizálását szolgálja – kezdte a történelmi áttekintést Váczi Márk.

A régi várárok és városfal helyén húzódó elhanyagolt utcát az 1920-as években kezdték rendezni, jelentősebb kiépítésére az 1930-as években került sor. A Zichy ligettől induló kezdő szakaszát 1936-ban nyitották meg, a lebontott földszintes épületek helyére a ma is látható kétemeletes, sátortetős házakat építették. Az utca további részén – szintén a ’30-as években – elegáns villasort alakítottak ki.

A Várkörút egykor a mai Koch László utca nyomvonalán kezdődött, majd kanyarodott tovább, a ma ismert Várkörút irányába, egészen az akkori Kórház utcáig – ma Budai út –, majd a Teleki Blanka Gimnáziumként ismert épületénél folytatódott tovább Új Várkörút néven, amit ma Prohászka Ottokár utcaként említünk.

– Az egykori körútból sugárút jött létre a ’60-as évek elején, többek között ezért is emlegetik Fehérvár Andrássy útjaként a Várkörutat. – tette hozzá a városkutató, aki Várkörút északi részének épületeit sorra véve vezette be a közönséget a város történelmi múltjának ezen szeletébe.

Az út páratlan oldalának elején zárt sorú beépítésbe illeszkedő, kétemeletes, modern lakóház található, amely az 1960-as években, a telken álló szesz- és likőrgyár elbontása után épült.

Ehhez csatlakozik a háromemeletes modern sarokház, melyben a polgármesteri hivatal adóirodája kapott helyet. Jellegzetes zárt sarok­erkéllyel rendelkezik, ami tökéletesen tükrözi a város építészeti arculatát.

– A Várkörút 5-ös számot általában Országzászló tér 3-ként ismerjük, mivel a múzeum szerves részét képezi. Tulajdonképpen a Várkörút 5. a múzeum szoborparkja. A lándzsaíves folyosóval és kapuval ellátott kőtár Schmidl Ferenc tervei alapján épült 1937-ben. A Várkörút felőli homlokzatot feliratos kőtábla és városcímer, az udvarit másodlagosan beépített kora újkori kőcímerek és épületfaragványok díszítik – mesélt az épületről Váczi Márk.

Talán az út egyik legismertebb ingatlanja a 7. szám alatt álló Schmidl-villa, ami Schmidl Ferenc városi főépítész tervei szerint saját családja számára készült. Az utcafronti homlokzatán Szent József kőszobor áll, lábánál a gyermek Jézussal. A szobor jelentősége, hogy Szent Józsefet védőszentjének tekintette a Schmidl család. A família emlékezete úgy tartja, a bombatámadások idején a villa teljes egészében sértetlen maradt, amit Szent József közbenjárásának tulajdonítottak.

A szomszédos épület – Várkörút 9. – eredetileg lakóház volt, majd gyermekorvosi rendelőként funkcionált. A homlokzat egykori Anya gyermekével szobra a II. világháború után eltűnt. Később gimnázium működött itt. Néhány éve felújították, visszakapta eredeti színezését, és ismét lakóház lett belőle.

Az utca páratlan oldalán található még a Molnár-, a Kaltenecker-, és a különleges kialakítású, jelenleg felújítás alatt álló Eppinger-villa. A Várkörút északi részének ezen oldala a Prohászka ligettel ér véget, melynek területén egykor a középkori városfal, az 1601-es Monostor-bástya és a vár vizesárka volt.