A nyelvtanítás sikere a polgárdi gyerekek bámulatos eredménye!

A pedagógiai munka során az esélyteremtés, a felzárkóztatás, a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulókkal való munka talán még soha nem kapott akkora hangsúlyt, mint napjainkban. Ez természetesen rendben is van így, ugyanakkor a tehetséges diákokra kevesebb figyelem irányul.

– Az évek során rájöttem, hogy tanórán belül, bár nem lehetetlen, de sokszor nehéz a tehetséges gyerekek fejlesztése. Ezért már negyedik osztályban szakkört szerveztem a tehetséges nyelvtanulók számára – mondta el lapunknak a polgárdi általános iskolában nyelvtanárként dolgozó Domjánné Bak Marianna. – Eleinte az órai munkától eltérő, kihívást jelentő feladatokat oldottunk meg heti két órában, illetve sokat beszélgettünk angolul, majd a fokozatos előrehaladást látva a szülők és a gyerekek részéről is felmerült az az igény, hogy tűzzünk ki egy célt. Ez lett az alapfokú B1 nyelvvizsga.

Mindez egyidejűleg újabb kérdéseket is felvetett. Nem változik-e a jó hangulatú szakkör afféle edzéssé, ahol a nyelvtanár vizsgára „trenírozza” a tanulókat? Nem alakul-e ki a gyerekekben szorongás, hogy vajon le tudnak-e majd vizsgázni, ha eljön az ideje? A jelenlegi nyelvvizsgarendszer sem könnyítette meg a pedagógus dolgát.

Az akkreditált nyelvvizsgáknál 14 éves kor az alsó határ, tehát a vizsgát leghamarabb nyolcadik osztályban lehet letenni. A tanárnő igyekezett kihangsúlyozni azt is, hogy a vizsga nem kötelező. Tudta, hogy egy esetleges kudarc, akár a további nyelvtanulástól is elveheti a nebulók kedvét, és ezt el akarta kerülni.

– A célirányos felkészülést végül nyolcadik osztály év elején kezdtük el, amikor is a szakkörhöz további három tanuló csatlakozott, így a csoportunk 18 főre bővült – folytatta Domjánné.

A gyerekeket természetesen nem a nyelvvizsga miatt veszik fel gimnáziumba vagy szakközépiskolába, azonban a nyelvtudás fontosságát senki sem vitatja, és a rutin megszerzéséhez az alapfokú nyelvvizsga nagyon fontos lépcsőfok lehet. A felkészülés jó hangulatban telt, a gyerekek élvezték a közös munkát, miközben a tanárnő is rengeteg módszert kipróbálhatott.

A rendelkezésre álló nyelvvizsgák közül a Kodolányi János Egyetem Nyelvvizsgaközpontjában kifejlesztett társalKodó nyelvvizsgát választották.

– A vizsgára még a járványhelyzet miatti legutóbbi zárást megelőzően került sor. Leírhatatlan érzés volt számomra, amikor szembesültem azzal, hogy a vizsgára a szakkör valamennyi tagja beadta a jelentkezését. A komplex, azaz az írásbelit és a szóbelit is magába foglaló vizsgát 17-en választották – mesélte Marianna.

Hatalmas volt az izgalom

A szülők és a tanárnő együtt toporogtak a vizsgaközpont udvarán egész délelőtt, természetesen jobban izgulva, mint maguk a gyerekek, akik pedig életük első igazi próbatételén igyekeztek helyt állni. Nem is akárhogyan! A 18 vizsgázó ugyanis mind sikeres vizsgát tett: 13-an alapfokú B1 komplex, 5-en pedig alapfokú szóbeli nyelvvizsga-bizonyítványt kaptak.

– A Széchenyi István Általános Iskolában, tanári pályafutásom alatt, már mintegy 40 tanuló jutott el a nyelvvizsgáig, de még sohasem fordult elő, hogy egy egész osztályra való diák ért volna el ilyen csodálatos eredményt.

– A siker közös! Köszönet a szülőknek, akik végig támogatták, segítették a munkát, köszönet iskolánk igazgatójának, Kárpátiné Frank Éva Lillának, aki megteremtette a nyugodt munkához szükséges feltételeket, köszönet a kollégáknak, akik bátorítottak bennünket, és persze a legnagyobb köszönet magukat a gyerekeket illeti, akik egy percre sem bizonytalanodtak el, hittek a célban, és nem utolsósorban hittek és bíztak a pedagógusban, azaz bennem – tette hozzá Domjánné Bak Marianna.