Eddig tízmillió forint a hátralék

2020.08.05. 14:00

A csiribpusztaiak zöme nem fizet a vízért, amihez egy helyi vállalkozás kútjából jutnak

Van egy kistelepülés a gárdonyi agglomerációban, amelynek vezetékes ivóvízellátása van ugyan, de minimum problémás – beleértve a vízminőséget és a víz­nyomást is.

Sági Zoltán

Jelenleg is Gárdony biztosítja az ivóvizet a pusztán lakóknak Fotó: Zoll / FMH

Mint megírtuk, a puszta téeszidőkből örökölt helyi vízrendszerének kútja jelenleg egy vállalkozás magánterületén található. Amely vállalkozás – a gárdonyi önkormányzattal kötött megállapodás birtokában, a saját vízigénye fedezésén túl – vizet ad (el) a település lakóinak. A víz, ilyen-olyan nyomással, de minden házhoz eljut, ám a fogyasztóknak csak mintegy 10 százaléka fizeti meg a 350 forintos köbméterárat. Sok éve nem fizet az az ötgyermekes család sem, amelynek panasza nyomán az üggyel foglalkozni kezdtünk. Az anyától megtudtuk: az ő problémája az, hogy a víznyomás kevés a háztartási rendszerek működtetéséhez, a víz minősége pedig kérdéses. A témát körüljárva azonban kiderült, ez csak a jéghegy csúcsa.

Az önkormányzat felé tervezik kiszámlázni az elmaradt vízdíjakat

Bizonytalan ugyanis a teljes vízhálózat, vagyis a vezetékrendszer tulajdonjoga, nem fellelhető továbbá annak tervrajza és műszaki dokumentációja. Ráadásul a vízellátás közműrendszere – a megfelelő jogi szervezeti és szerkezeti struktúrák hiányában – jórészt „törvényen kívül” működik. Abban az értelemben, hogy a Csiribpusztán jelenleg található vízellátási rendszernek gyakorlatilag nincsen olyan eleme, amely kompatibilis volna a víziközmű-szolgáltatást szabályozó 2011. évi CCIX. törvénnyel. Beleértve a nevét is, ugyanis amiben az folyik, ami a településen „folyik”, az hivatalosan nem is nevezhető vízellátási közműrendszernek.

Jelenleg is Gárdony biztosítja az ivóvizet a pusztán lakóknak Fotó: Zoll / FMH

Ezt aközben tudtuk meg, hogy próbáltunk szakértőt találni, aki olvasóink számára pár szóban felvázolta volna egy ivóvízellátó rendszer sematikus felépítését. Hogy fogalmunk legyen róla, nagyjából milyen szervezeti elemekből kéne összeállnia a leendő, szabatos, csiribpusztai ivóvízrendszernek. Megkerestük a Fejérvíz Zrt.-t, ahonnan továbbküldtek a DRV Zrt.-hez, de egyik helyen sem jártunk sikerrel. A megkérdezettek a konkrét esettől elvonatkoztatva sem kívántak nyilatkozni. Arról sem, hogy akkor kihez fordulhatnánk érdemi információért. A Magyar Víziközmű Szövetséget is felhívtuk, de biztosat itt sem tudtunk meg – csak azt, hogy a jogászuk épp házon kívül van. „Attól, hogy maga lakik valamiben, az biztos, hogy épület?” – hangzott el a kérdés, amikor tájékoztatást remélve, óvatlanul közműként hivatkoztunk a jelenlegi csiribpusztai vízvezetékrendszerre. Ezután szakértőt tovább nem kerestünk.

Miután olvasóinkat korábban a felsőcikolapusztai víziközmű-társulat létrejöttének mozzanatairól több ízben is tudósítottuk, fogalmunk azért van arról, hogy ebbe az irányba milyen stációkon keresztül vezet az út. Cikolán a történet vége az lehet, hogy amint elkészül a családonként mintegy 350 ezer forintos önerővel kiépített víziközmű, a DRV Zrt. átveszi üzemeltetésre, hogy cserébe vízdíjat szedjen. Csiribpusztán azonban a kút magántulajdonban van, a DRV Zrt. így legfeljebb a kiépítendő hálózatot vehetné át üzemeltetésre, ami után azonban nem nagyon lehetne mit kiszámlázni. Érthető, ha ez mérsékli az állami többségi tulajdonú közművállalat érdeklődését a település iránt.

Feltehető, hogy a helyzet rendezéséhez Gárdonynak kell majd mélyebben a zsebébe nyúlnia.

Erre utal az is, amit Petrov Norbert, a Csiribpusztán található vízművet (kút, szivattyú, glóbusz) tulajdonló vállalkozás képviseletében lapunknak elmondott. A férfi szerint a vállalkozás – a megfelelő, hiteles mérőtechnika biztosításával – a jövőben az önkormányzatnak tervezi kiszámlázni a lakók elmaradt befizetéseit. Nekik ugyanis nincsenek eszközeik sem a nem fizető lakók szankcionálására, sem az egyéb visszaélések felderítésére. Ha azzal számolunk, hogy mintegy 50 család nem fizet már legalább öt éve, a vállalkozásnak eddig minimum 10 millió forint anyagi hátránya keletkezett. A vállalkozás a kutat, amely elegendően bő hozamú, vize pedig bevizsgált, nem kívánja eladni. Vízszolgáltatóként a jövőben is ellátná azt a víziközmű-társulást, ami a lakók részvételével alakulhatna meg, az alacsony vízminőségért felelős jelenlegi gerinchálózat korszerűsítése érdekében.

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/csiribpuszta-korszerusitesre-szorul-a-teeszes-idokbol-megorokolt-ivovizrendszer-4178450/

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/nem-tudni-azt-ihato-e-a-viz-csiribpusztan-4181450/

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában