Mesékkel két kiíráson is lehet indulni, de van naplópályázat is a Gárdonyiban

A jelenleg aktuális kiírás Tündérszó meseíró pályázat címen fut, emellett azonban rendszeresen meghirdetik a népszerű „Tollpihét”, a kamaszokat pedig naplóírásra is csábították többször. Látszik, hogy a szervezők nagy gondot fordítanak a gyerekek fantáziájának, az írás- és mesélőkészségnek a fejlesztésére.

A gyermeknek olyan témáról érdemes írni, amelyet jól ismer

Sohonyai Edit, az ismert és kedvelt fehérvári író kezdettől fogva ott van a pályázatokat elbíráló zsűriben, lévén, hogy a kezdetekkor, amikor a Táncsics Mihály Általános Iskola meghirdette az első városi meseíró pályázatot, őt is felkérték. Zsűrielnök volt Békés Pál, Lázár Ervin, majd érkezett Adorján Viktor, miután a pályázatot a Gárdonyi Géza Művelődési Ház a szárnyai alá vette.

Ekkor lett a neve „Tollpihe”, s alakult köré egy író klub is, ahol az érdeklődő, tehetséges gyerekekkel Sohonyai Edit foglalkozott. Őt Kálnay Adél író követte, jelenleg pedig Benkő Andrea rádiós műsorvezető, szerkesztő bontakoztatja ki remekül a fiatalok képességeit – foglalta össze röviden az általános iskola 3–8. osztályos tanulóit megszólító Tollpihe „karriertörténetét” Edit. Ő tehát több mint húsz éve benne van a sorozatban, rengeteg mesét elolvasott, ezért nagyon jól átlátja és tudja, általában mi foglalkoztatja a gyerekeket, s mi az, amiből és ahogyan jó, olvasmányos történeteket lehet írni.

Edit szerint a kezdéshez az a legegyszerűbb tanács, hogy olyan témáról írjon a szerző, amit jól ismer. Tehát a gyerekek a maguk környezetében látott embereket, az általuk tapasztaltakat örökítsék meg, áthelyezve mindezt a mese világába, elvarázsolva a szereplőket. Ez hiteles, az azonban már kevésbé, amikor olyanról ír valaki, amihez kevés köze van. Ilyenkor nem olyan jók a fordulatok, s a zsűri is dilemmában van: vajon egyedül írta a kis szerző a mesét, vagy a szülő, pedagógus is többet segített? Emiatt is nehéz az értékelés, de a zsűrinek már ebben is van rutinja.

Az aktuális Tollpihe pályázatra lezárult a jelentkezés, az eredményhirdetésre a napokban kerül sor. Edit és zsűriző társai (ezúttal újabb összetételben Benkő Andrea, valamint Kozáry Ferenc színművész) összesen 140 mesét olvastak el és értékeltek.

Ismét sok érdekes, egyedi akadt, és mivel mindenki a maga szempontrendszerét vette figyelembe elsősorban, sokat egyeztettek, mire megszületett a végeredmény. Az tudható, hogy az utóbbi időben kevesebb népmesei motívumot szőnek be a gyerekek a mesékbe, s ugyan mindig vannak népszerű Disney-utánzatok, mégis, a kis meseírók elég szép számban alkotnak fantáziadús, kreatív történeteket.

A Tündérszó című pályázatra március 13-ig várják a meséket a 8–15 éves korosztálytól.

Vagy díjat kap az illető, vagy oklevelet, sok értékes tanáccsal

Ez a Tollpihével szemben nemzetközi, tehát a határainkon túlról is érkezhetnek művek, így korábban jelentkeztek Erdélyből, Szlovákiából, de még Svájcból is. A háznak van továbbá egy nemzetközi naplóíró pályázata, amellyel inkább a kamaszokat célozták meg, bár általános iskolások is indulhatnak. Ezen korábban kétszer is egy szlovákiai magyar lány nyert – mesélte Edit, akinek e műfaj jelenti az igazi csemegét. Hiszen saját írásaiban, regényeiben sokszor jeleníti meg a tizenévesek gondolatait, problémáit, szívesen tárja az olvasók elé lelkivilágukat. E pályázatra eddig kevesebben jelentkeztek, mint a mesésekre, ami talán a napló műfaj intimitásából is adódik. Edit itt egyedül zsűrizik, s mindenkit arra bátorít: jelentkezzen, hiszen nincs veszteni való.

Mesélni is érdemes, mert mi lehet a pályázás következménye? Vagy díjat kap az illető, vagy oklevelet, sok értékes tanáccsal. Megéri, nem?