Emelkedik a liszt és a kenyér ára? – Fejér megyében az országosnál jobb átlagok

Az átlagosnál lényegesen gyengébb az idén a búza minősége, ezért a malmoknak nehezebb összeszedniük a lisztnek valót. Emiatt kettészakadhat a piac, az étkezési gabona már drágul, valószínűsíthetően újabb lisztáremelést generálva, a takarmánybúza viszont olcsóbb lehet – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Amint lapunk megtudta: kedvezőtlen volt az idén az időjárás a búzatermesztéshez, a tavaszi aszályos időszak után egyszerre zúdult le rengeteg eső, de a kalászosoknak már későn. A betakarítás rosszul kezdődött: a korai fajták tulajdonságai a malmok számára kezelhetetlenül gyengék, beleértve a hektolitersúlyt, a sikértartalmat és az esésszámot is. Az utóbbi a malom- és a sütőiparnak egyaránt fontos minőségjelző: ha gyenge, az azt jelenti, hogy nem lesz tartása a sikérnek, sütéskor lapos marad a kenyér.

Az elmúlt időszak esős időszaka annyira lerontotta a földeken maradt búzák minőségét, hogy étkezési célra használható terményt már nem lehet betakarítani. Az aratás kezdetén jellemző 47–48 ezer forintos árak emiatt a nagyobb, már betakarított, 500–1000 tonnás tételek esetében körülbelül 10 százalékkal, 53–54 ezer forintra nőttek.

Termelői körökben korábban kifogásolták, hogy a különböző minőségi kategóriák közötti árugrás nagyon szűk, tonnánként csupán 100–1500 forint. Ez az idén minden bizonnyal megváltozik, ugyanis azok a búzák, amelyeket nem lehet a malmoknak eladni, 20 százalékkal is olcsóbbak lehetnek az étkezési minőségnél.

Az idén nem kell számolni komolyabb fuzáriumfertőzéssel, összességében azonban az idei sikértartalom körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb az átlagosnál, gyenge a hektolitersúly, ahogyan a sütőipari érték és az úgynevezett W-érték (amely a tészta nyújthatóságára utal) szintén. Az eddigi vizsgálatok alapján a tészta dagaszthatóságát meghatározó vízfelvevő képesség viszont kifejezetten jó.

Az enyingi Mikó Ferenc 1996 óta mezőgazdasági vállalkozó, családi gazdaságában szántóföldi növénytermesztéssel (búza, árpa, napraforgó, kukorica) foglalkozik, mintegy 3000 hektáron.

Az aratást már tíz napja befejezték, a búzájuk az idei kevesebb csapadékkal is kibírta, meghálálva, hogy az előző esztendőkben jól sáfárkodtak a termőföld adottságaival. A tavaly novemberben–decemberben lesett 160 milliméter esőt tudták hasznosítani, az idei hamar elpárolgott.

– Búzából jó, közepes termésátlagról tudok beszámolni, legutóbb 2600 tonnát egy magyar malomnak adtunk el, jó minőségű lisztet tudnak belőle őrölni, a maradékot jövőre értékesítjük – tette hozzá Mikó Ferenc, aláhúzva. – Nem mindegy, hogy milyen talajtechnológiát alkalmazunk, a földet nem lehet kizsigerelni, meg kell adni neki a szükséges tápanyagot. A munkánk sok apró dologból tevődik össze, az eredményesség nemcsak az időjárástól függ, hanem a gazda tudásán, gondosságán is.