Magyarok írták a magyar műsorokat a Szabad Európa Rádiónak

A II. világháborúban még szövetséges két nagyhatalom a győzelem után hamarosan a két szemben álló tábor élére állt. Az Egyesült Államok által vezetett nyugati szövetségesek Franciaország, Anglia és nem sokkal később az NSZK.

A vasfüggöny kifejezés Winston Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédében hangzott el először: „A baltikumi Szczecintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében”. A második világháborút követően, 1947-ben az Egyesült Államok kormánya a szovjet terjeszkedés feltartóztatására egy olyan magánszervezet létrehozását kezdeményezte, amely a szovjet befolyás alá került kelet-közép-európai lakosság számára a polgári demokrácia értékeit kívánta sugározni. 1947. május 17-én New Yorkban bejegyezték a Szabad Európa Bizottságot, és 1949 decemberében a Szabad Európa Rádiót. New Yorkban megkezdődött a magyar osztály megszervezése, munkatársainak kiválasztása. 1950. augusztus 4-én, kísérleti jelleggel beindították a magyar nyelvű adást. A New Yorkból sugárzott műsor naponta kétszer jelentkezett, és főleg híreket közvetített. Az 1950 augusztusában megindult magyar adások hangszalagjait kezdetben repülőgépen Athénba szállították, majd egy hajón lévő rádióállomás sugározta Magyarországra. 1951 májusában a SZER európai központja átkerült Münchenbe. 1951. október 6-án már innen adta magyar nyelvű, egész napos programját a rádió. 1951 és 1962 között a rövidhullámú magyar adások nagy részét a bajorországi Holzkirchenből, ezután Portugáliából sugározták.

1994-ben a rádiót Münchenből Prágába költöztették át. Washington anyagi okokra hivatkozott. A munkatársak számára ez a magyarázat hihetetlennek tűnt. Többéves átépítési munkálatok után a SZER müncheni központja, akkor a világ egyik legmodernebb rádióállomása volt. Az más kérdés, hogy maga a felújítás meglehetősen szervezetlenül történt. Először letették az új szőnyegeket. Azután lefestették a falakat. Ezt követően új ajtókat vágtak a falakba és új falakat emeltek, új stúdiókat alakítottak ki. Kezdhették a szőnyegek kicserélését és a falak újrafestését. És amikor mindezen javításokkal elkészült, bejelentették, hogy anyagi okok miatt átköltöztetik az adót Prágába, ahol fel kellett építeni a rádió irodáját és stú­dióit. A Szabad Európa Rádió jelenleg 23 országba, 27 nyelven sugároz, mintegy 23 millióan hallgatják. 1990 előtt ennek többszöröse volt a hallgatóság. A SZER magyar szerkesztősége 42 éven át, 1993. október 31-i megszüntetéséig közvetítette, hogy mi és hogyan történik a világ demokratikus országaiban. Azt, amiről a vasfüggönnyel elzárt kelet-európai országokban élő hallgatóság nem hallhatott.

Az 56-os forradalom a Szabad Európa Rádió életének legnagyobb eseménye volt. De nemcsak a legnagyobb, hanem a legellentmondásosabb is. A mai napig viták folynak arról, hogy a SZER-nek milyen szerepe volt a forradalomban? Biztattak-e fegyveres ellenállásra? Hitegettek-e amerikai katonai beavatkozással? Elhangzott-e: tartsatok ki, jövünk? A szerkesztők fel tudták-e mérni, hogy szavaiknak mekkora súlya van? A forradalom után úgy az amerikai vezetés, mint a német posta megvizsgálta ezeket a vádakat. Végighallgatták a német posta birtokában lévő, eredeti, zavarás nélküli hangfelvételeket. Kiderült, hogy egy Nemzetközi Sajtószemle című műsorban a Manchesteri Guardian újságból idéztek, de itt sem hangzott el uszító szöveg. A hallgató nem azt hallotta, ami elhangzott, hanem a zavaróadás miatt csak szavakat, amikből összerakta, amit hallani szeretett volna.

A magyar műsorokat magyar emigránsok írták és adták elő a Magyarországon és a határon túl élő honfitársaik számára. A rádiónak minden jelentős európai fővárosban voltak munkatársai. A magyar osztály 81 munkatárssal működött. A szerkesztőség egykori dolgozói közül, akik még élnek (írói nevükkel): Antal János (Jenei Antal), Balogh István (Bárdi István), Bittera Dóra (Barabás Vera), Bokodi Magda (Dorogi Judit), Darázs Hajnalka (Selmeczi Anna), Drábik János (Kézdi Pál), Elekes István (Bálint Mihály), Fóti Tamás (Gordon Tamás), Gönczöl András (Szekeres András), Hajdú Sándor (Hegedűs Zoltán), Hódi Jenő (Dobos Ákos), Kasza Levente (Kasza László), Lángh Júlia (Hajdú Anna), Lázár Ádám (Barát Norbert), Molnár Károly (Magyar Kálmán), Mustó Tamás (Pap Tamás), Rajki László (Izabella László), Ráp György (Szamosi Mihály), Sárközi Mátyás (Fekete Márton), Skopál Béla (Ábel Pál), Vayda János (Vári János), Vincze András (Makvári György). A magyar osztály utolsó főszerkesztőjéről, Ribánszky Lászlóról (Lengyel Szaniszló) nem tudjuk, hogy él-e még és hol? A valamikori munkatársak átlagéletkora 80 év felett lehet. Magyarországon, Münchenben és a világ más pontjain élnek.

A másik oldalon, az ávó-sok voltak, akiket Elhárítónak neveztek. Székesfehérváron, Szolnokon és Diósdon katonai­lag őrzött területekről folyt a zavarás, a közelébe sem lehetett jutni az épületeknek. Diósdon 55-en dolgoztak. 44-en diósdiak, a többiek érdiek voltak. Ma már csak kettő él közülük. Egyikük Breitner Péter, az adó parancsnoka. Kettős szerepe volt az adónak, egyrészt a SZER adásainak zavarása, másrészről a Magyar Rádió Nyugat-Európába innen sugározta idegen nyelvű adásait. Ez volt a „Honvágy adó”, ami 11 nyelven sugárzott. A zavaróadók annyira titkosak voltak, hogy Diósdon, ahol most a Rádió- és Televíziómúzeum működik, amikor megkérdeztük, nem tudták, hol van.

A SZER több mint negyven­éves története tele van olyan eseményekkel, amikről csak nagyon kevesen tudnak. Ideje lenne, az utolsó pillanatban megszólaltatni a még élő tanúkat, három oldalról – a Szerkesztő, az Elhárítótiszt és a Hallgató szemszögéből. És elmondani: ez nem egy változat, hanem az igazság, a történelem. A Rádióval kapcsolatban még mindig fülsüketítő a csönd.

[embed]https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/ablak-a-nyugat-es-a-szabadsag-fele-5386256/[/embed]

[embed]https://www.feol.hu/multidezo/a-szabad-europa-radio-volt-amerika-hangja-es-fule-5426873/[/embed]