Szeptember 27-ig látható a vándorkiállítás a Művészetek Házában

A Művészetek Házában, nyitvatartási időben tekinthetik meg az érdeklődők a budapesti bemutatkozása után útnak indult vándorkiállítást. Székesfehérváron szeptember 27-ig látható.

Történelmi háttér

Tömegével haltak meg a foglyok, kik közül 85 százalék németekből, japánokból és magyarokból állt. Voltak hadifoglyok és találomra összeszedett civilek is köztük. Városok és üzemek újjáépítésére kényszerítették őket, mocsarakat csapoltak le, gyárakat, utakat, hidakat és gátakat építtettek velük. A tömeges halálozásért a tábor zord körülményei, az embertelen munka, az őrök brutalitása, a közel sem megfelelő élelmezés és a betegségek feleltek.

Hétszázezer magyart kényszerítettek rabszolgamunkára a Szovjetunióban, közülük mintegy háromszázezren soha nem tértek vissza. Sokan a táborig sem jutottak el, életüket vesztették a járványok, éhezés, embertelen bánásmód és a szélsőséges körülmények miatt a táborba tartó úton.

A kommunista ideológiának megfelelően, így igyekezték megtörni a magyar társadalmi ellenállást. Azon szerencsések, akik túlélték, évtizedekig kellett, hogy hallgassanak az ott megélt borzalmakról. Hazatérve rosszabb esetben börtön várta őket, jobb esetben élethosszig tartó hallgatás. Ennek ellenére, szájhagyomány útján terjedtek beszámolók a kegyetlenkedésekről, sokan azonban még a legközelebbi családtagjaik előtt sem mertek beszélni.

A magyar kormány a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánította, ennek keretében rendezte meg a Terror Háza Múzeum a Rabszolgasorsa ítélve című kiállítását, ami korabeli fotókkal, visszaemlékezésekkel, dokumentumokkal eleveníti fel a kényszermunkára hurcoltak életét.