Szabó T. Anna vallott Szabó Magda költészetéről a Vörösmarty Mihály Könyvtárban

Igaz, az egyik Szabót csak idézték, de szelleme érezhetően jelen volt a beszélgetés alatt.

A könyvtár költészetnapi vendége ugyanis Szabó T. Anna költő volt, aki Bakonyi István irodalomtörténész kérdéseire válaszolva beszélt Szabó Magda költészetéről, az íróhoz, költőhöz fűződő kapcsolatáról, emlékeiről.

Szabó T. Anna szerint az író költészetét profetikus hang jellemezte, s verseiből érezhető vad, lázadó szelleme. Szabó Magda ugyanis finom, törékeny, nőies lényével ellentétben igazi harcos volt, akinek keménysége verseiben is megmutatkozik. E tekintetben párhuzamba állítható Nemes Nagy Ágnessel, akivel folyamatosan követték egymás pályafutását. Ahhoz a generációhoz tartoztak, amelynek egy férfi hagyományt kellett átvenniük, s kiharcolták, hogy komolyan vegyék őket.

Szabó T. Anna arról is mesélt, hogyan fedezte föl annak idején az írónő líráját, amelyben a szabadság és az igazság iránti kíméletlen igény fogta meg leginkább. Még levelezett is Szabó Magdával, aki biztató, kedves, személyes sorokat írt neki. S az is kiderült, hogy

e levelekben Tannának szólította ifjú pályatársát. Halála után Anna a Holmi című lapba írt emlékezetes nekrológot, amelyből Bakonyi fel is olvasott.

A köztudatban azonban kevéssé él Szabó Magda költői mivolta, mert inkább regényeit ismerik. Szabó T. Anna úgy véli, ennek egyik oka lehet költészetének nyersesége, hiszen nem könnyen befogadható versekről van szó. Az viszont segítene a helyzeten, ha legalább egy költeménnyel bekerülne a tankönyvekbe, mert akkor a kánon részét képezné.

A beszélgetés végén „Tanna” legújabb, Ár című kötetéből is felolvasott, s elmondta: e könyvben szintén vannak kevésbé finom, már-már provokáló versek, mert azok ezt a hangot kívánták meg.