Pompejitől a XX. századig

Az első nagyszabású tárlat a magyar kultúra napján nyílt meg, és soha ennyi régészeti feltárás nem volt, mint amennyire 2017-ben készülnek a szakemberek Fehérváron.

Január 22-én, vasárnap nyílt meg a Csók István Képtárban A döntés című kiállítás, amelyen Somogyi Győző festő- és grafikusművész, a Nemzet Művésze, valamint Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotásai láthatóak, a kifejezetten ehhez az anyaghoz kialakított különleges térben. A megnyitó rendezvényen előzetes várakozásainkat jelentősen meghaladó számú, néhány híján ötszáz főnyi látogató vett részt - mondta el Kulcsár Mihály, a múzeum igazgatója.

A tárlat gerincét Somogyi Győző festményei adják, Párkányi Raab Pétertől pedig 66 fotógrafikát tekinthet meg a látogató. Filep Sándor festőművész, a Szent István Király Múzeum művészeti tanácsadója így ajánlotta a közönség figyelmébe a kiállítást: Itt elsősorban egy üzenetről van szó, amely minden képzőművészeti, stílusbeli elvárást felülír. Somogyi Győző nagyon izgalmas, érdekes egyéniség, munkássága már eddig is számottevő. Művei a szépséget, a jóságot képviselik a magyar szentek, valamint hősök ábrázolásával. Párkányi Raab Péter művein ezzel szemben a fenevad testesül meg.

Párkányi Raab Péter fotógrafikái a sötét erőket szimbolizálják A döntés kiállításon
Fotó: FMH-archív

A látogató így egyszerre szembesül két értékkel, amelyek között - a tárlatot megtekintve - választhat. Így a kiállítás egyfajta döntéshelyzetet teremt, értékválasztást sugall, s választ adhat arra, hogyan őrizhető, élhető meg az európai, ezen belül a nemzeti kultúra. A kiállítás április 30-áig lesz nyitva, és aki belépőt vált rá, az egyben esélyt kap arra is, hogy jegyet nyerjen a táci Gorsium Régészeti Park hamarosan nyíló, ugyancsak nagyszabású Pompeji kiállítására, valamint a szintén gorsiumi Floralia fesztiválra.

A Pompeji kiállítás főleg a Vezúv kitörése miatt 79-ben, Nápoly mellett elpusztult ókori római városból fennmaradt leleteket, tárgyakat vonultat fel. A tervek szerint március végén nyíló tárlatról Nádorfi Gabriella régész elmondta: a jelenleg Szegeden látható anyag Pompejit még, mint virágzó várost mutatja be.

A látogató előtt például gladiátor sisakok, lábszárvédők, egyéb katonai felszerelések, freskótöredékek, nagyméretű szobrok látványa által rajzolódhat ki a korabeli élet. Ehhez a tárlathoz kapcsolódik majd egy, abból a korszakból Pannóniához köthető kiállítási anyag is.

A Pompeji kiállítás főleg a Vezúv kitörése miatt időszámításunk szerint 79-ben, Nápoly mellett elpusztult ókori római városból fennmaradt leleteket, tárgyakat vonultatja majd fel   Fotó: Szegedi Móra Ferenc Múzeum

Szintén jelentős érdeklődésre tarthat számot az év során az Aba-Novák Vilmos festőművész összegyűjtött műveiből összeálló tárlat is. Ebben nagy szerepet kap a fehérvári történelmi pannó, de különböző gyűjteményekből, múzeumokból is érkeznek alkotások. A döntésen már szereplő Párkányi Raab Péternek önálló kiállítása is lesz az ősszel. Az apropót a világhírű művészként számon tartott alkotó 50. születésnapja szolgáltatja. A látogatók egy reprezentatív életműkiállítás részesei lehetnek majd, amelyen szobrok, kisplasztikák, s köztéri művekről készült fotók is helyet kaphatnak.

Kulcsár Mihály igazgató a múzeum további fontos tárlataira kitérve elmondta, hogy valódi csemegének ígérkezik a Tündérkert ezüstje című kiállítás, melyen a 16-17. századi erdélyi fejedelmek által veretett ezüsttallérokból álló Törő-gyűjtemény anyagát mutatják be a múzeum dísztermében. Az év második felére tervezik a Székesfehérvár 20. századi történelmét, a városfejlesztés és iparosítás állomásait bemutató tárlatot, de lesz életműkiállítása Pinke Miklósnak is.

Aba-Novák Vilmos összegyűjtött művei várhatóan nagy érdeklődésre tartanak számot
Fotó: Simon Erika

A múzeum az országos érdeklődésre számot tartó kiállításokon kívül jelentős régészeti feltárásokat is tervez. Soha ennyi kutatásra nem kaptak még lehetőséget egy év alatt a szakemberek a nemzet történelmi fővárosában, Székesfehérváron. A belvárosi fejlesztésekhez kapcsolódó feltárások hat helyszínt érintenek: a többi között a korai és későbbi királyi paloták területét, vagy éppen a Géza nagyfejedelem sírját őrző egykori Szent Péter és Pál templom környezetét.

Régészeti szempontból tehát fontos évhez érkeztünk, hiszen korábban soha nem volt lehetőség egyszerre ennyi belvárosi helyszínen kutatást végezni - tette még hozzá az igazgató.