70 éves fennállását ünnepli az Alba Regia Táncegyüttes

Hónapok óta izgatott készülődés zajlik a Táncház táján, amely jó ideje az Alba Regia Táncegyüttes, illetve a mögötte álló Alba Regia Táncegyesület otthona. A táncosok folyamatosan készülnek az április 28-ai, világnapi fellépésükre, amely más, nagyobb szabású lesz, mint általában. Hiszen a 70 éves fennállás jó apropót adott arra, hogy egykori és jelenlegi tagjaik közül mozgósítsák, akit csak lehet, így aztán több generáció ropja majd a Vörösmarty Színházban. A kétrészes műsorban körülbelül 200 táncost mozgatnak meg – tudtuk meg Majoros Róbert művészeti vezetőtől, aki hozzátette: az első részhez a 20. századi, a második részhez a 21. századi, jelentősebb koreográfiák közül válogattak.

A nagy bulik, a sikeres szereplések, a tánc öröme sokat jelent

Palit idővel visszacsábították

Ha már ennyi mindenkit összehoz ez a jubileum, akkor megkérdeztünk egy-egy albás táncost arról, mit jelent számára a néptánc, s a közösség, ahová tartozik. Mitől van ennek akkora varázsa, hogy akár egy család minden tagja belekerül?

Kurucz Pál azt mesélte: felsővárosi parasztgyerekként az akkori úttörőházban (ma A Szabadművelődés Háza) kezdett el táncolni az 1970-es évek elején. Az együtteshez a táncházmozgalom elterjedése közepette, tizenévesen, 1976-ban csatlakozott, s akkor „meg is mérgeződött” mind a népzenével, mind a néptánccal. Több mint tíz évig ropta aktívan: hetente háromszor próbált, s voltak még a fellépések, táncházak. A rendszeres táncolást 1988 körül hagyta abba, egyrészt a családalapítás miatt, másrészt pedig azért, mert a harmadik X környékén idősnek számított az együttesben. Ma ez már másként van – tette hozzá Pali, akit azonban idővel visszacsábítottak a szenior csoportba, ahová hetente kétszer járt próbálni. Jó volt visszatérni, olykor-olykor szerepelni, hiszen eléggé hiányzott mind a közösség, mind a közönség. Mára azonban már onnan is kilépett, viszont vissza-visszajár a Táncházba, különösen most, hogy ő is a csapattal készül a gálaműsorra. A nemrég rendezett Generációk találkozásán is ott volt, a próba után órákon át sütötte a lángost a többieknek, óriási volt a hangulat. Pali úgy fogalmaz: ez az egész néptáncos miliő egy nagy család érzetét kelti.

Misztikus dolognak tűnt a felnőtt együtteshez tartozni

A helyiekkel is mindig jó találkozni, de amikor fellépéseken összefutott egy-egy régi ismerőssel, más együttesből, az is nagyon emlékezetes maradt. Sok-sok nagy buli volt, s régen, amikor külföldre jártak, előfordult, hogy egy hónapon át nem jöttek haza. Pali feleségét is az együttesben ismerte meg, lányuk szintén ott táncolt, s ma a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagja.

A csinos Müller Csilla a felnőtt táncegyüttes tagja. Családjában nincs néptáncos, ám amikor a Tóvárosi Általános Iskolába járt, beiratkozott Majoros Andor (a táncegyüttes jelenlegi művészeti menedzsere – a szerk.) egyik csoportjába. A felnőtt együttesbe 17 évesen került be, s ez nagy lépés volt. Az utánpótláscsoportok tagjaként ugyanis mindig vágyakozva figyelték a nagyokat, misztikus dolognak tűnt a felnőtt együtteshez tartozni. Meg is kell dolgozni ezért – tette hozzá Csilla –, mert a próbák és a fellépések egyre több elfoglaltságot jelentettek, s ez ma is így van a munka mellett. Most már kilenc éve ropja a „nagyokkal”, s ugyan hivatásos táncos vagy tanár sosem akart lenni, de a néptánc mindig fontos helyet foglalt el az életében. A közösségről ő is úgy nyilatkozott: olyan, mintha az ember a második családjához érkezne meg. Emellett pedig jó érzés egy szakmailag is elismert, folyamatosan fejlődő táncegyüttes tagjának lenni, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok őrzésére, továbbadására. A fellépések is sokat jelentenek, akárcsak az, hogy olyan tanároktól tanulhat, mint például Majoros Róbert vagy Molnár Gábor.

File Zsombor 4 évesen került néptáncközelbe. Először táncházba, gyerekjátszóba járt, majd a szülei úgy gondolták, érdemes lenne beíratni az ifjút az Alba Regia utánpótláscsoportjába. A jelenleg 15 éves Zsombor tehát szintén „ott ragadt” a Táncházban, s jelenleg a Zsendice, valamint a Pulutyka csoportban táncol.

Már eddig is nagyon sok élményt adott neki a táncolás, a közösség, mert a próbák és a fellépések jól összehozzák a társaságot. Azt is szereti, hogy a táncokat nemcsak gyakorolják, hanem minden új anyag előtt kapnak ismertetőt, amiből nagyon sokat tudhatnak meg.

Jó érzés, hogy a versenyeken is rendre jól szerepelnek – mondta Zsombor, aki egyelőre erős hobbiként tekint a néptáncra.