Kultúra

2010.03.16. 03:29

Adrenalinbomba

Székesfehérvár - Hat Oscart nyert A bombák földjén az idei díjkiosztó gálán, köztük a két legfontosabbat. Már-már megszégyenítő vereséget mérve ezzel a világsikerű Avatarra.

Szabó Zoltán

Férfias mozit. Mondjuk ki végre, jó és kifejezetten izgalmas filmet. Amelyben lényegében minden a helyén van. Kitűnő a forgatókönyv, Marko Boal munkája, amely újságíróként Irakban szerzett személyes tapasztalatain alapul. Jó a fényképezés, Barry Ackroyd ügyesen váltogatja a kézi kamerát és a rögzített beállításokat, sokat hozzátesz a jelenetek szinte tapintható feszültségéhez. Kitűnő a vágás és persze profi a rendezés. Egy háromtagú, elitkatonákból álló tűzszerész csapat életveszélyes munkáját, akcióit követhetjük nyomon. A háborús övezetek utcáit járják, és közben állandó fenyegetést jelent a halál közelsége. Becsapódó bombák, felrobbanó aknák, mesterlövészek fenyegetik őket. A csapat egyik tagja felrobban a rosszul sikerült hatástalanítás során, és a helyére William James őrmestert (Jeremy Renner) küldik. S ez a figura a film legnagyobb telitalálata. Őt látva megértjük, miért az a film mottója, hogy a háború drog. Őrmesterünknek ugyanis kissé torzult az egyénisége: neki a veszély, a könnyen is lehetséges halál, az állandó feszültség olyan, mint másnak a drog. Vagy az adrenalin. Ó, igen messze van ez a hős, hazafias érzésből háborúzó amerikai katona képétől. Ám indulattal fűtött vádiratnak sem tekinthető. Egyszerűen csak arról van szó, hogy Bigelow-nak és csapatának sikerült eltalálni a helyes arányokat. Lélekromboló hatása miatt a háborút kritizálja ugyan, de nem szájbarágósan, miközben azért azt is megmutatja, hogy ezek a fiúk önfeláldozóan végzik munkájukat egy olyan küldetésben, amelynek okát, végkimenetelét sem ismerik.

A háború terméke maga James őrmester, aki hazatér ugyan családjához, de kifejezetten rosszul érzi magát a civil, normális világban. Esetlenül mozog benne, nem találja a helyét. Így aztán nem marad más számára, mint a visszatérés a bombák földjére. Mindezt látszólag esetleges dramaturgiával, szikár képekkel meséli el Bigelow. Az esetlegesség, a dokumentarista stílus tényleg csak a látszat, hiszen itt mindent megterveztek, a legutolsó mozzanatig. Nem kétséges tehát, hogy nagyon jól megcsinált film A bombák földjén. Profi munka. Még akkor is, ha nemigen nő az ember szívéhez. Nem tudom, bejön-e Réz András esztéta jóslata, aki elismeri ugyan a film kvalitásait, de kételkedik benne, hogy egy év múlva elfelejtik, nem beszélnek még róla. Annak ellenére, hogy a magyar moziforgalmazás mindent megtesz ennek érdekében, remélem, hogy nem lesz igaza.

A bombák földjén a legjobb rendezés és a legjobb film Oscarja mellett a legjobb forgatókönyv, vágás, hangvágás, hangkeverés díját is megkapta. Máshol is szakmai elismerést aratott, köztük a legtekintélyesebb angol filmes elismeréssel, a Bafta-díjjal jutalmazták a rendezést és a filmet.

Ez a film valóban Bigelow nagy dobása, előtte ugyanis csak megbízható, de nem kimagasló akciófilmes iparosnak tekintették. Korábbi rendezései: Alkonytájt (1987), Kék acél (1990), Holtpont (1991), Strange Days - a halál napja (1995), Örvénylő vizeken (2000), Atomcsapda (2002), Karen Sisco - Mint a kámfor (2203). A bombák földjére hosszú évekig készült.

 

Férfias mozit. Mondjuk ki végre, jó és kifejezetten izgalmas filmet. Amelyben lényegében minden a helyén van. Kitűnő a forgatókönyv, Marko Boal munkája, amely újságíróként Irakban szerzett személyes tapasztalatain alapul. Jó a fényképezés, Barry Ackroyd ügyesen váltogatja a kézi kamerát és a rögzített beállításokat, sokat hozzátesz a jelenetek szinte tapintható feszültségéhez. Kitűnő a vágás és persze profi a rendezés. Egy háromtagú, elitkatonákból álló tűzszerész csapat életveszélyes munkáját, akcióit követhetjük nyomon. A háborús övezetek utcáit járják, és közben állandó fenyegetést jelent a halál közelsége. Becsapódó bombák, felrobbanó aknák, mesterlövészek fenyegetik őket. A csapat egyik tagja felrobban a rosszul sikerült hatástalanítás során, és a helyére William James őrmestert (Jeremy Renner) küldik. S ez a figura a film legnagyobb telitalálata. Őt látva megértjük, miért az a film mottója, hogy a háború drog. Őrmesterünknek ugyanis kissé torzult az egyénisége: neki a veszély, a könnyen is lehetséges halál, az állandó feszültség olyan, mint másnak a drog. Vagy az adrenalin. Ó, igen messze van ez a hős, hazafias érzésből háborúzó amerikai katona képétől. Ám indulattal fűtött vádiratnak sem tekinthető. Egyszerűen csak arról van szó, hogy Bigelow-nak és csapatának sikerült eltalálni a helyes arányokat. Lélekromboló hatása miatt a háborút kritizálja ugyan, de nem szájbarágósan, miközben azért azt is megmutatja, hogy ezek a fiúk önfeláldozóan végzik munkájukat egy olyan küldetésben, amelynek okát, végkimenetelét sem ismerik.

A háború terméke maga James őrmester, aki hazatér ugyan családjához, de kifejezetten rosszul érzi magát a civil, normális világban. Esetlenül mozog benne, nem találja a helyét. Így aztán nem marad más számára, mint a visszatérés a bombák földjére. Mindezt látszólag esetleges dramaturgiával, szikár képekkel meséli el Bigelow. Az esetlegesség, a dokumentarista stílus tényleg csak a látszat, hiszen itt mindent megterveztek, a legutolsó mozzanatig. Nem kétséges tehát, hogy nagyon jól megcsinált film A bombák földjén. Profi munka. Még akkor is, ha nemigen nő az ember szívéhez. Nem tudom, bejön-e Réz András esztéta jóslata, aki elismeri ugyan a film kvalitásait, de kételkedik benne, hogy egy év múlva elfelejtik, nem beszélnek még róla. Annak ellenére, hogy a magyar moziforgalmazás mindent megtesz ennek érdekében, remélem, hogy nem lesz igaza.

A bombák földjén a legjobb rendezés és a legjobb film Oscarja mellett a legjobb forgatókönyv, vágás, hangvágás, hangkeverés díját is megkapta. Máshol is szakmai elismerést aratott, köztük a legtekintélyesebb angol filmes elismeréssel, a Bafta-díjjal jutalmazták a rendezést és a filmet.

Ez a film valóban Bigelow nagy dobása, előtte ugyanis csak megbízható, de nem kimagasló akciófilmes iparosnak tekintették. Korábbi rendezései: Alkonytájt (1987), Kék acél (1990), Holtpont (1991), Strange Days - a halál napja (1995), Örvénylő vizeken (2000), Atomcsapda (2002), Karen Sisco - Mint a kámfor (2203). A bombák földjére hosszú évekig készült.

 

A háború terméke maga James őrmester, aki hazatér ugyan családjához, de kifejezetten rosszul érzi magát a civil, normális világban. Esetlenül mozog benne, nem találja a helyét. Így aztán nem marad más számára, mint a visszatérés a bombák földjére. Mindezt látszólag esetleges dramaturgiával, szikár képekkel meséli el Bigelow. Az esetlegesség, a dokumentarista stílus tényleg csak a látszat, hiszen itt mindent megterveztek, a legutolsó mozzanatig. Nem kétséges tehát, hogy nagyon jól megcsinált film A bombák földjén. Profi munka. Még akkor is, ha nemigen nő az ember szívéhez. Nem tudom, bejön-e Réz András esztéta jóslata, aki elismeri ugyan a film kvalitásait, de kételkedik benne, hogy egy év múlva elfelejtik, nem beszélnek még róla. Annak ellenére, hogy a magyar moziforgalmazás mindent megtesz ennek érdekében, remélem, hogy nem lesz igaza.

A bombák földjén a legjobb rendezés és a legjobb film Oscarja mellett a legjobb forgatókönyv, vágás, hangvágás, hangkeverés díját is megkapta. Máshol is szakmai elismerést aratott, köztük a legtekintélyesebb angol filmes elismeréssel, a Bafta-díjjal jutalmazták a rendezést és a filmet.

Ez a film valóban Bigelow nagy dobása, előtte ugyanis csak megbízható, de nem kimagasló akciófilmes iparosnak tekintették. Korábbi rendezései: Alkonytájt (1987), Kék acél (1990), Holtpont (1991), Strange Days - a halál napja (1995), Örvénylő vizeken (2000), Atomcsapda (2002), Karen Sisco - Mint a kámfor (2203). A bombák földjére hosszú évekig készült.

 

A háború terméke maga James őrmester, aki hazatér ugyan családjához, de kifejezetten rosszul érzi magát a civil, normális világban. Esetlenül mozog benne, nem találja a helyét. Így aztán nem marad más számára, mint a visszatérés a bombák földjére. Mindezt látszólag esetleges dramaturgiával, szikár képekkel meséli el Bigelow. Az esetlegesség, a dokumentarista stílus tényleg csak a látszat, hiszen itt mindent megterveztek, a legutolsó mozzanatig. Nem kétséges tehát, hogy nagyon jól megcsinált film A bombák földjén. Profi munka. Még akkor is, ha nemigen nő az ember szívéhez. Nem tudom, bejön-e Réz András esztéta jóslata, aki elismeri ugyan a film kvalitásait, de kételkedik benne, hogy egy év múlva elfelejtik, nem beszélnek még róla. Annak ellenére, hogy a magyar moziforgalmazás mindent megtesz ennek érdekében, remélem, hogy nem lesz igaza.

A bombák földjén a legjobb rendezés és a legjobb film Oscarja mellett a legjobb forgatókönyv, vágás, hangvágás, hangkeverés díját is megkapta. Máshol is szakmai elismerést aratott, köztük a legtekintélyesebb angol filmes elismeréssel, a Bafta-díjjal jutalmazták a rendezést és a filmet.

Ez a film valóban Bigelow nagy dobása, előtte ugyanis csak megbízható, de nem kimagasló akciófilmes iparosnak tekintették. Korábbi rendezései: Alkonytájt (1987), Kék acél (1990), Holtpont (1991), Strange Days - a halál napja (1995), Örvénylő vizeken (2000), Atomcsapda (2002), Karen Sisco - Mint a kámfor (2203). A bombák földjére hosszú évekig készült.

 

A bombák földjén a legjobb rendezés és a legjobb film Oscarja mellett a legjobb forgatókönyv, vágás, hangvágás, hangkeverés díját is megkapta. Máshol is szakmai elismerést aratott, köztük a legtekintélyesebb angol filmes elismeréssel, a Bafta-díjjal jutalmazták a rendezést és a filmet.

Ez a film valóban Bigelow nagy dobása, előtte ugyanis csak megbízható, de nem kimagasló akciófilmes iparosnak tekintették. Korábbi rendezései: Alkonytájt (1987), Kék acél (1990), Holtpont (1991), Strange Days - a halál napja (1995), Örvénylő vizeken (2000), Atomcsapda (2002), Karen Sisco - Mint a kámfor (2203). A bombák földjére hosszú évekig készült.

 

A bombák földjén a legjobb rendezés és a legjobb film Oscarja mellett a legjobb forgatókönyv, vágás, hangvágás, hangkeverés díját is megkapta. Máshol is szakmai elismerést aratott, köztük a legtekintélyesebb angol filmes elismeréssel, a Bafta-díjjal jutalmazták a rendezést és a filmet.

Ez a film valóban Bigelow nagy dobása, előtte ugyanis csak megbízható, de nem kimagasló akciófilmes iparosnak tekintették. Korábbi rendezései: Alkonytájt (1987), Kék acél (1990), Holtpont (1991), Strange Days - a halál napja (1995), Örvénylő vizeken (2000), Atomcsapda (2002), Karen Sisco - Mint a kámfor (2203). A bombák földjére hosszú évekig készült.

 

A bombák földjén a legjobb rendezés és a legjobb film Oscarja mellett a legjobb forgatókönyv, vágás, hangvágás, hangkeverés díját is megkapta. Máshol is szakmai elismerést aratott, köztük a legtekintélyesebb angol filmes elismeréssel, a Bafta-díjjal jutalmazták a rendezést és a filmet.

Ez a film valóban Bigelow nagy dobása, előtte ugyanis csak megbízható, de nem kimagasló akciófilmes iparosnak tekintették. Korábbi rendezései: Alkonytájt (1987), Kék acél (1990), Holtpont (1991), Strange Days - a halál napja (1995), Örvénylő vizeken (2000), Atomcsapda (2002), Karen Sisco - Mint a kámfor (2203). A bombák földjére hosszú évekig készült.

 

A bombák földjén a legjobb rendezés és a legjobb film Oscarja mellett a legjobb forgatókönyv, vágás, hangvágás, hangkeverés díját is megkapta. Máshol is szakmai elismerést aratott, köztük a legtekintélyesebb angol filmes elismeréssel, a Bafta-díjjal jutalmazták a rendezést és a filmet.

Ez a film valóban Bigelow nagy dobása, előtte ugyanis csak megbízható, de nem kimagasló akciófilmes iparosnak tekintették. Korábbi rendezései: Alkonytájt (1987), Kék acél (1990), Holtpont (1991), Strange Days - a halál napja (1995), Örvénylő vizeken (2000), Atomcsapda (2002), Karen Sisco - Mint a kámfor (2203). A bombák földjére hosszú évekig készült.

 

A bombák földjén a legjobb rendezés és a legjobb film Oscarja mellett a legjobb forgatókönyv, vágás, hangvágás, hangkeverés díját is megkapta. Máshol is szakmai elismerést aratott, köztük a legtekintélyesebb angol filmes elismeréssel, a Bafta-díjjal jutalmazták a rendezést és a filmet.

Ez a film valóban Bigelow nagy dobása, előtte ugyanis csak megbízható, de nem kimagasló akciófilmes iparosnak tekintették. Korábbi rendezései: Alkonytájt (1987), Kék acél (1990), Holtpont (1991), Strange Days - a halál napja (1995), Örvénylő vizeken (2000), Atomcsapda (2002), Karen Sisco - Mint a kámfor (2203). A bombák földjére hosszú évekig készült.

 

A bombák földjén a legjobb rendezés és a legjobb film Oscarja mellett a legjobb forgatókönyv, vágás, hangvágás, hangkeverés díját is megkapta. Máshol is szakmai elismerést aratott, köztük a legtekintélyesebb angol filmes elismeréssel, a Bafta-díjjal jutalmazták a rendezést és a filmet.

Ez a film valóban Bigelow nagy dobása, előtte ugyanis csak megbízható, de nem kimagasló akciófilmes iparosnak tekintették. Korábbi rendezései: Alkonytájt (1987), Kék acél (1990), Holtpont (1991), Strange Days - a halál napja (1995), Örvénylő vizeken (2000), Atomcsapda (2002), Karen Sisco - Mint a kámfor (2203). A bombák földjére hosszú évekig készült.

 

Ez a film valóban Bigelow nagy dobása, előtte ugyanis csak megbízható, de nem kimagasló akciófilmes iparosnak tekintették. Korábbi rendezései: Alkonytájt (1987), Kék acél (1990), Holtpont (1991), Strange Days - a halál napja (1995), Örvénylő vizeken (2000), Atomcsapda (2002), Karen Sisco - Mint a kámfor (2203). A bombák földjére hosszú évekig készült.

 

Ez a film valóban Bigelow nagy dobása, előtte ugyanis csak megbízható, de nem kimagasló akciófilmes iparosnak tekintették. Korábbi rendezései: Alkonytájt (1987), Kék acél (1990), Holtpont (1991), Strange Days - a halál napja (1995), Örvénylő vizeken (2000), Atomcsapda (2002), Karen Sisco - Mint a kámfor (2203). A bombák földjére hosszú évekig készült.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik