Újra itt a karácsony – Most a helyi szerb ortodox közösségé a szeretet ünnepe

Az Európa-szerte hivatalosan használt gregorián naptárhoz képest 13 napos csúszást mutató keleti egyházi időszámítás egyúttal az ortodox identitásnak is meghatározó eleme. A nyugat-európai, feldíszített fenyőjellegű karácsonyfákkal szemben a szerb ortodox karácsony meghatározó fája a badnjak (magyarosan badnyak), ami alatt fiatal és egészséges, többnyire tölgyfaágat vagy fácskát értenek. E fa adja az ortodox szenteste meghitt melegét, de nem elsősorban díszeivel hanem lángjaival – ugyanis elégetik. A tűz, amelyre vetik, a betlehemi istállóban lobogó lángok szimbóluma, mint Pavle Kaplan pópától megtudtuk.

A badnyak egyébként a szerb és horvát nyelvekben a karácsony megnevezése is, míg a szó maga a virrasztás és az éberség fáját jelenti. A faágnak vagy fácskának eredetileg már a kiválasztása és kivágása is rituálisan történt, kezdve a január 6-a hajnalán a fatörzsre meghatározott módon, keleti és nyugati irányból lesújtó fejszecsapásokkal. A kivágott badnyak hazaszállítása, előkészítése, a lakásba történő bevitele és tűzre vetése mind-mind vallásos mozzanatokat hordozó ünnepi aktus volt, ám a szokás napjainkra kiszorult a mindennapokból. Részben praktikus okokból: a kandallók, vagy nagyobb méretű, nyitott családi tűzterek eltűntével, részben pedig bürokratikus okokból: modern világunkban a fejszével erdőbe ballagók kezén ugyanis egykettőre kattan a bilincs.

A Rác utcai templomban is a templomkert volt vasárnap a tűzgyújtás színhelye, ahogyan mostanában a szerb közösségekben, Szentendrétől Belgrádig mindenütt. Az erős szél miatt csak pár ágból rakott máglya felcsapó lángjai és a havas kert fölött tovaszaladó sziporkák azonban ezúttal is felidézhették a szemlélőkben a tűz elemésztő, megtisztító, újjáalkotó erejét.

A Rác utcai Keresztelő Szent Iván-templomban a szertartást a fehérvári szerb közösség tavaly beiktatott pópája, Pavle Kaplan tartotta, aki a mintegy ötvenfős hívő közösség előtt szerb és magyar nyelven végezte az istentisztelet szertartásait és a tölgyágak megáldását. Mint ismeretes: az ortodox egyházak belső tagoltsága anyanyelvi, nemzeti megoszlásokat követ.

Sajátos módon az idei karácsony az ortodox egyházak életében nemcsak az összetartozás, de a szakadás karácsonya is: a hétvége eseménye ugyanis, hogy I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka szombaton Isztambulban aláírta azt a dokumentumot, amellyel hivatalosan elismerte az önálló ukrán ortodox egyházat, szentesítve annak elszakadását az orosz ortodox egyháztól, amellyel 1686 óta egységben volt.