2017.11.14. 20:43
A lila szín a koraszülötteké: a november róluk szól Enyingen
Ma átlagosan a hazai élve születések mintegy 8,3 százaléka koraszülés, amely a gyermek testi és szellemi fejlődésének kockázatát hordozza magában orvosi, pszichés, kognitív és szociális szempontból is.
Az alkalomhoz illő, Vései László cukrász által készített lila torta is hatalmas sikert aratott az enyingi pedagógiai szakszolgálathoz valamilyen úton-módon kötődő gyermekek és szüleik, kísérőik körében Fotó: Szanyi-Nagy Judit
A csaknem minden tizedik kisbabát érintő koraszületés kiváltó okait sok esetben nem lehet egyértelműen meghatározni. A tudomány mai állása szerint a terhesség alatti dohányzás, az anyák alultápláltsága, az életkor (16 év alatt és 40 év felett), valamint a méhen belüli eszközök is „elősegítik” a koraszülést, de a magzati fejlődési rendellenességek egy része is hozzájárulhat ehhez.
Kik a koraszülöttek?
Koraszülöttnek azokat a babákat nevezzük, akik a terhesség 24–37. hete, tehát a hatodik és a kilencedik hónap között jönnek világra, a 40. hét helyett.
Milyenek az életkilátások?
A 24. héten születettek egészséges életben maradási esélye 10 és 15 százalék között mozog. A koraszülöttek fájdalmat, légzési nehézséget tapasztalnak, az idegrendszerük még éretlen és sérülékeny – különösen a 28. hét előtt. Azonban az életszínvonal javítására már korszerű eszközök állnak az orvostudomány rendelkezésére: ilyen például a tüdőérlelő injekció.
Pedagógiai szakszolgálat
– A pedagógiai szakszolgálat életében zömében a koraszülöttek fordulnak meg, mivel a koraszülés következményeként jelennek meg azok a rendellenességek, amelyeknél szakemberre van szükség. A szakszolgálat nemcsak a gyermeket, de a családot is támogatja. Ez magában foglalja azt a krízishelyzetet is, amely az elfogadást nehezíti meg; de a szakemberek a fejlesztőeszközökben is segítséget tudnak adni az érintetteknek – tudtuk meg László Péternétől, a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Enyingi Tagintézményének vezetőjétől.
A korai fejlesztés nullától hatéves korig, az óvodai ellátás kezdetéig biztosítható. Ha a gyermek valamely oknál fogva nem tud iskolába menni, a pedagógiai hálózatban más szakember veszi át az ellátó feladatokat. A legjellemzőbb mégis az, hogy a családok hároméves korig veszik igénybe a szakszolgálat segítségét, mert a gyermek integrálható lesz az óvodába. Ez is a korai fejlesztés célja: a minél korábbi diagnosztizálást követően a gyermek a lehető leggyorsabban kerüljön szakemberhez – ezzel nagyobb esélyt kapva a későbbi boldogulásra – mondja a szakértő.
Egy nap a koraszülöttekért Enyingen
November 17-e a koraszülöttek világnapja. Ezen, az idén péntekre eső napon minden lilába borul: a résztvevők ezzel a színnel igyekeznek felhívni a figyelmet a sokakat érintő helyzetre, és arra, hogy bizonyos esetekben az egészségtudatos életmóddal megelőzhető a baj.
Enyingen ezúttal kedden szerveztek rendezvényt a koraszülöttek világnapja alkalmából. A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Enyingi Tagintézménye és a Lurkó Kuckó Egyesület szervezésében megvalósult eseményt főként adományokból rendezték meg, a résztvevők számára ingyenesen. A tavalyi, nagy sikerű játszóház és a fejlesztéshez szükséges eszközök idén is a gyermekek és szüleik rendelkezésére álltak, ám a színház helyett ezúttal a Pitypang zenekar adott egy remek hangulatú koncertet.
Az idei volt az első alkalom, hogy a világnappal párhuzamosan egy másik eseménybe is belefogtak: a helyszínen gyűjtést szerveztek a kislángi Széchenyi Benett számára. Így a befolyt adományok nagy részét nem a családi nap színvonalának további emelésére, hanem inkább a beteg kisfiú támogatására fordítják.
– Szívmelengető, hogy akikkel szervezőként kapcsolatba kerültem, azonnal elvállalták a segítségnyújtást. Van, aki az étkeztetésben, más az utaztatásban segített. Mellénk állt Enying és Lajoskomárom önkormányzata, egy bank, illetve további adományokat is kaptunk – mesélte László Péterné szervező.
