Hazatért Mezőföldre a parlament egykori korelnöke: Cecén kísérték utolsó útjára Horváth Jánost

Hófehér rózsák alkotta magas koszorúk vették körül Horváth János koporsóját. Földi maradványai, kiállított fényképe, munkássága és elévülhetetlen tettei előtt hajtottak fejet a falu lakosai, a környező települések és a megye elöljárói, ám elsőként Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök tette tiszteletét a ravatalnál.

Az elhunyt tizenhat éven át fideszes országgyűlési képviselő volt, és majdnem egy évszázada, 1921-ben született Cecén. Már 12 évesen cserkész lett, majd bekapcsolódott a református ifjúsági mozgalmakba, és 1942-ben belépett a kisgazdapártba és a Magyar Parasztszövetségbe, majd két évvel később a Szabad Élet Diákmozgalomba.

Orbán Viktor miniszter­elnök a gyászoló családnak írt levelében úgy fogalmazott: „Horváth János ahhoz a bátor nemzedékhez tartozott, amely két pogány közt, a barna inges és a kommunista diktatúra alatt is hűségesen kitartott politikai meggyőződése, a független, kisgazda, polgári és patrióta szellemiség mellett.”

Áder János beszédében a politikusról emlékezett meg a ravatalánál. Azt mondta róla: – A magyar parlamentarizmus évszázados kultúráját hozta el közénk.

Szabó István református püspök emlékeztette a gyászolók gyüle­kezetét, hogy Horváth János igaz református volt, aki évekkel korábban úgy nyilatkozott: „Számomra a vallás üdvösségtan.”

Végső nyughelyére magasra emelt fejfa és lehajtott fejű, hosszú gyászmenet kísérte a cecei sírkert végébe. Nemcsak politikus volt, de kiváló gazdasági szakember is, aki egyetemeken oktatott az USA-ban.

Hiába kellett elhagynia évtizedekre a hazáját, mindig megmaradt magyarnak, ezért csak a Mezőföldön lelhet végső nyugalomra, egy öreg fenyő árnyékában, melynek tűlevelei között még sokáig sír utána a tárogató.