A rejtélyek megoldói mi magunk lehetünk

No de ilyen különleges tárlaton kevesen jártak még! Miután Paréj Gabriella, a múzeumpedagógiai foglalkozás vezetője a „múzeum nyelvén” beszélt a gyermekekhez – megtudtuk, hogy a hangos beszéd mellett a tárgyakra kerülő zsíros ujjlenyomatok sem kedveznek az élménynek –, a kezekbe repültek az elképzelt nagyítók, a fejekre pedig a detektívkalapok. A tizennyolc táborozó gyermek gyors sétával széledt szét az Országzászló téri múzeumhelyiség Ikarus-kiállításának termében. A négy-öt főt számláló csoportok egy rejtélyes esetet igyekeztek felgöngyölíteni. Ehhez a megtalált táskákat, mappákat, iratokat tanulmányoztak, de a fiktív történet szálainak összefűzését készpénz, ékszerek és egy hivatalos levél is segítette.

– A nyomokból következtetéseket kell levonniuk a gyermekeknek, így áll össze a teljes történet. S bár a diákok ilyenkor kisebb csoportokban dolgoznak, a megtalált tárgyak közkincsek, az információkat egymással is meg kell osztaniuk – instruált Paréj Gabriella, aki foglalkozásvezetőként a különleges múzeumlátogatás végén egy átbeszélő részt is tart(ott) a gyermekeknek, ahol megbeszélik, megbeszélték, miért tanulságos mindez, s hogy egyáltalán mi történt a helyszínen. A jelen idő használata indokolt, ugyanis a hatvanperces foglalkozás – előzetes bejelentkezést követően – más táborozó csoportok, de akár családok részéről is igénybe vehető. Egészen július 21-éig, a tárlat utolsó napjáig.

– A detektívjátékok, szabadulószobák nemcsak országszerte, Székesfehérváron is népszerűek. Ez a központi eleme a foglalkozásnak – indokolt Gabriella, aki úgy tapasztalta, a Közlekedési Múzeum és a Szent István Király Múzeum közös Ikarus-tárlata kifejezetten népszerű.