Szent Márton rozéja

A borászok egy dologban biztosan egyetértenek most, Márton nap közeledtekor, amikor régen (is) szokás volt az újborokat kóstolni, ízlelgetni, a másik borával összevetni: Bizony, csapnivalóan rossz volt az időjárás, az igazi borosgazda pedig tényleg az, aki ilyenkor, a kedvezőtlen évjáratból is képes minőségi, finom bort készíteni,

Nos, mint Vincz József, a Noé-hegyi Szent István Borlovagrend kancellárja a Márton-nap előestéjén tartott bormustrán kiemelte, idén a legnagyobb gondosság mellett is nehéz volt jó eredményt elérni, a lisztharmat, a szürkerothadás tizedelte a szőlőket. A bormustrán tizenöt tételt kóstoltak az ítészek, s a legjobbnak a Csóbor pincészet friss, száraz kékfrankos rozéját találták, így Csóbor Balázs vehette át a vándorkupát.

Akármennyire küzdelmes is volt a szőlőművesek számára a lassan magunk mögött hagyott 2014-es év, akármennyire is küszködtek a sok permetezéssel, szőlőmentő munkával, az újbornak mindig el kell készülnie november 11-ére.

Csóbor Balázsnak(b) Farkas Virág, a Noé-hegyiek borkirálynője és Bognár Zoltán nagymester adta át a vándorkupát és oklevelet (Fotó: Házi Péter)

Hiszen Márton nap közeledtével évszázadok óta egyre nagyobb az érdeklődés az újborok iránt, amelyek üdesége, frissesége átmelengeti a szívet-lelket. A Márton nap a negyven napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság még megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, ahol az asztalról nem hiányozhat valamilyen libás étel no meg az újbor.

Nem véletlen hát, hogy a szép hagyománynak az öreghegyi Noé-hegyi Szent István Borrend is hódol: szakmai és pártoló tagok részvételével ilyenkor, az öreghegyi Borok Házának impozáns pincéjében mustrálják, zsűrizik az ízeket, savakat, illatokat.

A találkozó elején Bognár Zoltán nagymester arról beszélt, hogy országos szinten tizenöt százalékos hozamcsökkenés sem tűnik kizártnak a már nem egyszer ostorozott időjárás miatt, ugyanakkor a borvidékek között óriási eltérések vannak a mennyiséget illetően. Egy nemrég készített felmérés szerint idén 2,7 millió hektoliternyi bort állíthatnak elő a hazai borászatok. Nagyjából kétharmadnyi a fehér bor aránya, 28,5 százalék a vörösöké, a rozék pedig 5,7 százalékkal szerepelnek a listán.

Az est folyamán Farkas Virág borkirálynő tizenöt tételt mutatott be a borrend értő zsűrijének (Fotó: Házi Péter)

De térjünk inkább rá a helyi borokra: a zsűri elé tizenöt újbor került, köztök több zengő, zenit, de kóstolhattak chardonnay-t és egy igazán kellemes otellót is a zsűri tagjai. Amint a mustrán többek szájából is elhangzott, az idei évjáratban nehéz lesz kiemelkedő borokat találni, ennek ellenére egészen kiváló cserszegi fűszereseket, irsai olivért és rozékat kóstolhattak az est résztvevői.

A zsűri végül az agárdi Csóbor pincészet száraz, kékfrankos rozéját találta a legkiválóbbnak. Nem véletlenül: ha a korábbi évjáratokkal összevetjük a megkóstolt borokat, az olykor érezehetően gyengébb beltartalom mellett ez a rozé kiemelkedett a mezőnyből, versenyre kelhetne bármelyik évjárattal, bármely borvidéken. Mától egy éven át tehát Csóbor Balázsék őrizhetik a Szent Márton vándorkupát. Mi pedig bizakodjunk, hogy jövőre kegyesebb lesz az anyatermészet.