Hírek

2014.02.11. 15:10

A szolgáltatók cáfolják a kénhidrogénmérgezést

Bodajk - A kis szennyvíztelepek nem csak a dolgozókra, hanem a lakosságra is veszélyesek lehetnek - véli olvasónk.

B. Kiss László

 

Kovács Sándor nem csupán a saját baja, betegsége miatt kereste meg lapunk szerkesztőségét (Fotó: B. Kiss László)

Kovács Sándor öt település közös biológiai szennyvíztelepének megbízott vezetője volt. Öt évvel ezelőtt, 2008 december 29-én már hazaérkezett a munkából, amikor elájult. Az eszméletvesztést - meggyőződése szerint - kénhidrogénmérgezés okozta.

Kovács Sándor szerint a mérgezés munkájával összefüggésben érte, ha ugyanis például a lemosó permet szennyvízzel vegyül, kénhidrogén szabadul fel, amely savas vért csinál. Ez - feljutva az agyba - tönkreteszi a hajszálereket.

Kovács Sándor elmondása szerint a kisebb szennyvíztelepeken dolgozókkal nem egyszer előfordul, hogy sárga fényt látnak, ami - állítása szerint - az enyhébb kénhidrogénmérgezés tünete. A dózisok az évek során összeadódnak. Olyan ez -  jegyzi meg - mintha valaki "szipuzna" , azaz rendszeresen ragasztó gőzét szívná fel az orrán.

A most hatvan éves Kovács Sándort leszázalékolták, havi 29 ezer 90 forint ellátást kap 42 évi munkaviszony után. Az idegorvos szerint vele született rendellenességről van szó. Panaszát az országos munkavédelmi felügyelőségnél négy éve utasították el.

Kovács Sándor azonban nem csupán a saját baja miatt kereste meg lapunkat.

Úgy véli általános problémáról van szó. Szerinte a kisebb szennyvíztelepek kapacitása a 60-as évekhez igazodik. Akkor pedig sokkal kevesebb vegyszert használt a lakosság, vagy éppen a mezőgazdaság. A szennyvizet ezért a jelenleginél jóval tovább lenne célszerű pihentetni annak érdekében, hogy a mérgező anyagoknak legyen idejük lebomlani - véli olvasónk, Szerinte nem kizárható az a lehetőség sem, hogy a sok vegyszert tartalmazó szennyvizekben mutáns baktériumok alakulhatnak ki. Ha pedig -mondjuk - egy gátszakadás következtében " elúszik " a szennyvíztelep, és hőség van, könnyen alakulhat ki ez esetben esetleg akár járvány is...Az olvasónk által elmondottakról megkérdeztük a két illetékes megyei szolgáltatót is.

A DRV Zrt. nevében Gyarmati Judit kommunikációs referens a következő választ juttatta el lapunkhoz.  " A szennyvíztelepeken általánosan elmondható, hogy bizonyos esetekben keletkezik kénhidrogén, ami elérve adott koncentrációt az ott dolgozó munkavállalók egészségét veszélyeztetheti. A munkavállalók biztonságát és egészségét a vonatkozó jogszabályok szerint minden munkáltatónak védenie kell. A DRV Zrt. elkötelezett munkavállalói iránt. Minden lehetséges eszközzel, szervezési intézkedésekkel, oktatásokkal, belső ellenőrzésekkel, foglalkozás-egészségügyi juttatásokkal megvédi munkavállalói egészségét, megelőzve az egészségkárosodást. A DRV Zrt. egészségvédelmi felelőssége kizárólag illetékességi területére terjed ki. Az azon kívül felmerülő esetekben nem foglalhat állást. "

A Fejérvíz Zrt. részéről Zsebők Lajos kommunikációs és minőségfejlesztési főmérnök az alábbiakban reagált az olvasónk által mondottakra.

"Kovács Sándor a bodajki szennyvíztisztító telep főgépészeként, legjobb dolgozóink egyike volt, aki 2008. december 30-án táppénzes állományba került. Előző este otthon rosszul lett, ami mögött munkahelyén belélegzett kénhidrogén okozta ártalmat gyanított. A gyanú megalapozottságát a hatóságok és a FEJÉRVÍZ is vizsgálta, ennek megfelelően munkahelyi légtérmérést végeztettünk a bodajki szennyvíztisztító telepen egy ilyen mérésekre akkreditált szakvállalkozással. A mérési jegyzőkönyvek és a szakvélemény alapján a mért kénhidrogén koncentráció 0,256 mg/m3 , a megengedett határérték 14 mg/m3, a mért szén-monoxid koncentráció 2,1 mg/m3, itt a határérték 33 mg/m3. Tehát a vizsgálati jelentés alapján a kifogásolt és egészségkárosító okként megjelölt kénhidrogén a munkaterületen alig mérhetően, mélyen a megengedett határérték alatt van jelen, Így ez nem lehet oka a megbetegedésének.

A 28 szennyvíztisztító telepünkön dolgozó 126 munkatársunk egyike sem jelzett Kovács Sándoréhoz hasonló panaszt, vagy hogy "sárga fényt" látott volna, és rendszeres felülvizsgálatukat végző foglalkozás-egészségügyi orvosunk sem találkozott hasonló tünetekkel, ami azt jelzi, hogy Kovács Sándoré egyedi eset.

Amikor pedig őt vizsgálta az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet 2010. februárjában, a szakvélemény szerint: Nevezett megbetegedése és a munkavédelmi felügyelőség által igazolt munkahelyi vegyi anyag expozíció között ok-okozati összefüggés nem állapítható meg, a megbetegedés sorsszerű. "

Figyelembe véve Kovács Sándor helyzetét, móri telephelyünkön diszpécseri beosztást ajánlottunk fel neki, ezt nem fogadta el, hanem megindíttatta leszázalékolását.

A szennyvíztisztító telepek működése során kénhidrogén alig mérhető, lemosó permeten pedig nem tudjuk mit értsünk, mert ilyen egyáltalán nincs.

Az igaz, hogy a szennyvizek a csökkenő vízfelhasználás miatt töményebbek, még az is, hogy a tisztítási után maradhat minimális vegyszer és gyógyszermaradvány. Ezeket teljes mértékben pihentetéssel nem, csak drága technológiákkal lehet eltávolítani, amúgy nem az embereket, hanem a halakat és békákat, más vízi élőlényeket veszélyeztetik, ha a szennyvízben maradnak. A mutáns baktériumok jól hangzanak, de a baktériumok természetes létállapota a változékonyság, valójában nem minősítő tényező.

Álláspontunk szerint a veszélyeztetettséget nem vélelmekhez kell szabni, illetve elkerülni, hanem a kibocsátott, megtisztított szennyvíz káros összetevőinek - egészségügyi szempontokat is figyelembe vevő - minimalizálásával, vagyis az előírt határértékek betartásával. Ennek szennyvíztisztító telepeink megfelelnek, melyet a hatóságok szigorúan ellenőriznek.

Ezek is érdekelhetik