Batthyány grófok nyomán jártunk Polgárdi utcáin

Egy kisváros, amelynek éppen felújítás alatt lévő önkormányzati épülete és okmányirodája mellett még gróf Batthyány Lajos, a Kárpát-medencében egyedülállónak számító egész alakos szobra (a móri Nagy Benedek szobrászművész alkotása) is maga a megtestesült nyugalom. A Polgárdiban a 19. század közepéig meghatározó szerepű főnemesi család talán legnevesebb sarja ma bronzba öntve figyeli a település alakulását, mintha a javakkal és lehetőségekkel való jó sáfárkodást kívánna késői, vezetői helyzetben lévő utódjainak. A kisváros kis központjában elsőként az egészségügy intézményei felé vesszük az irányt Kakuk Sándorral, aki 1965 óta él itt. Az aranydiplomás, nyugdíjas gyógyszerész választása nem véletlenszerű...

- Jöjjenek csak, olyan európai színvonalú gyógyszertárat mutatok, hogy még! Nem is beszélve a gyönyörű egészségközpontunktól!
 Az egészségügy az, ami igazán városi szintű Polgárdin, mondja a korábban három cikluson át is képviselősködő gyógyszerész. Emiatt telepedett itt már meg kollégája - ők maguk pedig feleségével egy véletlen átautózásnak és a Balaton igen erősnek bizonyuló vonzó közelségének köszönhetően hagyták oda Győr városát Polgárdiért. Nem bánták meg, mondja: munkát és szolgálati lakást is kaptak a kisvárosban. Kolléga utódja, Villányiné Hámory Krisztina és munkatársai örömmel üdvözlik a betérő Sándort, ahogy a vásárlókat is. Például Kertész Dorina harmadikas kislányt, aki a helyi iskolába jár, s mint édesanyja büszkén megjegyzi, ők is tősgyökeres polgárdi család. Itt természetes, hogy az emberek elbeszélgetnek egymással, akár egy lázcsillapító vásárlása közben is.
Tovább megyünk. A közeli tűzoltószertár előtt a lánglovagok készenlétben vannak, riasztás híján éppen felszerelésük karbantartásával foglalatoskodnak. A városka konszolidációs programjában egyébként egyre több szerepük van: ha nincs tűz, a zöldfelületek nyírásáról is gondoskodnak, ezáltal a település sokat megtakaríthat.
Néhány nappal korábban lakossági fórum volt a városban. Akkor figyeltem fel a katolikus templom harangjának csodás hangjára, s még gondoltam is: ha ugyan még nem volt, ez bizony a rádió déli harangszóinak sorába illenék!
- Az internetezést én magam is itt tanultam - mutat a szemközti művelődési házra nyugdíjas kalauzunk. Az itteni házsorok bizony sokat tudnának mesélni, ha ez lehetséges volna. Több épület is van, amely a Batthyány-örökséget hirdeti ma is, egyik-másik a grófi komornyikok lakhelye volt. Az út túlfelén pedig, az egyik házban a két világháború között kaszinó csábítgatta a szerencse vakmerő megkísértőit.
Néhány éve étteremmel, diszkóval is büszkélkedhetett a település. E téren újrakezdő lesz Polgárdi, de célja is megteremteni a közösségi élet ezen színtereit. A gazdasági konszolidálódás utáni idők kiemelt feladatának tartják azt, hogy az itt élőknek legyen hol összejárniuk, szórakozniuk. Kezdetnek konferenciaközponttal, később multikulturális centrummal bővülhet a kisváros, hiszen a fiatalok még nem pártoltak el, sokan választanák hosszú távú életterüknek Polgárdit, ha csáberőt jelentene  a kikapcsolódási lehetőségek megteremtése is.
Lapozgatom a korábbi testület 2003-as határozatát, amellyel egy európai uniós hozományprogramhoz csatlakoztak. A helyi értékek, hozományok listájára maga gróf Batthyány is büszke lehetne. Szobornyugalma rendíthetetlen, miként a fejlődés lehetősége is Polgárdiban.

OLDALTÖRÉS: Elsőnek lenni a lehetőségeknél - Konszolidál és fejleszt is a kisváros

Elsőnek lenni a lehetőségeknél - Konszolidál és fejleszt is a kisváros

Tősgyökeres helyi családból, mégis új seprűként került az önkormányzat élére Nyikos László, aki a maga huszonhét évével az ország legifjabb városi polgármestere.

- Hatalmas a felelőssége, ráadásul ilyen fiatalon...

- A lehetőségekre koncentrálnék a felelősség mellett. Kisváros vagyunk, de a kisváros nem az önkormányzatból áll, a polgármesternek nem elefántcsonttoronyból kell meghoznia az indézkedéseket, hanem a civilekkel, a polgárokkal együttműködve, s úgy, hogy az emberek érezzék, adóforintjaikat értelmes célokra fordítjuk.

- Utóbbiakból miket emelne ki elsősorban?
 
- Az elmúlt húsz év öröksége és sajnálatos adóssághalmaza jelenleg sok mindent befolyásol, például azt, hogy igazán nem teremtődhettek meg a kisvárosi létből történő kilépés feltételei. Elsőrendű feladatunk a konszolidáció. Számot kell vetnünk, hányadán is állunk, s mire vagyunk képesek? A helyi szürkeállományt az értelmes célokért hadrendbe kell állítani, az embereknek, a fiataloknak lehetőséget kell teremteni. Bár azon kevés település között vagyunk, amely népesség-emelkedéssel büszkélkedhet, ez felelősség is.

- Az inkubátorház alapkőletételénél többször hangsúlyozta: munkahelyet és megint munkahelyet.

- Ez így is van, ez az egyik legfontosabb célkitűzésünk, összhangban a kormány munkahely-teremtő programjával. Vallom, hogy ebből a településeknek is ki kell venniük a részüket. Nekünk szükséges kihasználnunk közlekedési adottsságainkat, az autópálya és a 7-es főút találkozását, az északi és déli vasút, valamint a főváros és a Balaton közelségét. Tárt karokkal várjuk a Budapestről és Fehérvárról kiszorult vállalkozásokat, számukra ajánlatcsomagot állítottunk össze. Szerencsére már kopogtatnak is a cégek. Az inkubátorház létesítése is hosszú távú szándékunkat mutatja. A mai világban nyitni kell.

- A kezdetkor említett kisvárosi létből való kilépést még mivel lehetne elérni?

- A hitelállományunkat úgy szeretnénk rendezni, hogy legyen önrészünk is a pályázatokhoz. Vannak terveink két fontos cél: a szolgáltatások színvonalának emelésére és a szórakozási lehetőségek fejlesztésére. Polgárdi első kíván lenni azon települések sorában, amelyek kihasználják a lehetőségeiket.

OLDALTÖRÉS: Aranykezű asszonyokkal

Aranykezű asszonyokkal

 Milyen is egy vérbeli civilszervezet-vezető? Mindig nyitott és szívesen mesél munkájukról, a településbeli életükről.

A népihímző-szakkör vezetőjére, Őrsi Istvánné Terikére éppen a karácsonyi bejglisütés közben törünk rá, de a kedves idős hölgy azonnal veszi a lapot, s máris sorjázza a település egyik legrégebbi civil szervezetének történetét. Terike az ünnepi sütés-főzés közben - stílusosan - választott  hobbijuknak is folyamatosan hódol, a tévé előtt esténként éppen egy erdélyi mintakendőn dolgozik. Bár városkájuknak, Polgárdinak nincs saját mintakincse, a  népihímző-szakkör harminc lelkes lánya-asszonya életben tartja a többi, magyarlakta tájegységét. Hol torockói, hol mezőségi, máskor széki mintákkal foglalatoskodnak, minden hétfőn a művelődési házban. S ez bizony így van 1974 óta.
- Eddig 26 tájegység hímzéseit mutattuk be a minden évben augusztusban megrendezett polgárdi napokon - mutatja az akkurátusan albumokba rendezett eseményfotókat Terike, aki bár szabadbattyányi lány, de házasságkötése óta Polgárdiban él. Szakkörük kiállítása Polgárdiban mindig esemény, a helyiek büszkék rájuk.

OLDALTÖRÉS: Az én településem - Maradjanak a fiatalok!

Az én településem - Maradjanak a fiatalok!

 Minden település gondja helyben tartani fiataljait. Megkérdeztünk egy huszonévest, az apai részről igen régi polgárdi családból származó Kovács Mátét: őt mi tartaná itt, illetve mi csábítaná vissza Polgárdiba az egyetem befejezése után?

- Már kisebb koromban gyakran mondogattam, hogy Polgárdi kiváló elhelyezkedése több szolgáltatást és szórakozási lehetőséget kell adjon! Húszéves vagyok, a Budapesti Műszaki Egyetem másodéves villamosmérnök-informatika szakos hallgatója, és most kifejezetten pozitívak a kilátásaim szülővárosomat illetően. Úgy érzem, végre elindulhatunk a fejlődés útján. Kortársaim, barátaim is itt élnek, vagy visszajöttek ide, köztük többeknek a fejlődés ígérete és a nyugodt légkör az igazi vonzerő. Én például nem tudom elképzelni, hogy ne sétálhassak az utcán, mert szmogriadó van! Az utcánk lakói pedig kifejezetten összetartóak, gyakran beszélgetünk, megtartjuk a névnapokat. Már most azon gondolkodom, ha lediplomáztam, itt kezdek vállalkozásba.

OLDALTÖRÉS: Helyi értéktár

Helyi értéktár

- A római katolikus, a református templom.

- A volt Batthyány-vadászkastély, amely ma a Fővárosi Szociális Otthon része.

- A Somlyóhegyen állt monostor romjának középkori eredetű falmaradványa.

- Az egykori kastély közelében nyugszik gróf Andrássy Gyula, a Monarchia utolsó külügyminisztere. A Batthyányi-család intézőjének leszármazottainál fellelhetőek festmények, amelyek a neves család festőjéhez, gróf Batthyány Gyulához kötődnek.

- Tíz hektár ipari és kereskedelmi-szolgáltató fejlesztési terület.

Leltárban

 Polgárdi 1997 óta város, lakosainak száma a legutóbbi statisztika szerint 6782 fő. Közigazgatási területe az ipartelepekkel együtt 7216 hektár.

 A képviselő-testület tagjai: Szekeres Lajos (alpolgármester), Bartalos Sándorné, Kiss Márta, Kovács József, Kozári Erika, Molnárné Rózsa Marianna, Nyikos Lászlóné, Polácska Mária.

 Az óvodába közel 200 kisgyermek jár; az általános iskolában az elmúlt tanévben 504 diák tanult, őket 45 pedagógus oktatta.

 Polgárdiban 180 vállalkozás működik. 2009-ben készült el az ipari park, itt 7 cég vásárolt területet, s továbbiak telepedhetnek meg a 2011 nyarára befejezni tervezett inkubátorházban. Ez 50-60 újabb munkahelyet jelenthet.

 A civilséget 13 szervezet képviseli: van közöttük nyugdíjasokat tömörítő, több kulturális jellegű, és a sportnak is van öt szervezete. Létrejött a polgárőrség és a mazsorettcsoport.