Vagyonőrök összecsapása

Becslések szerint jelenleg hazánkban jóval több mint százezer vagyonőr dolgozik, s többségük kiszolgáltatott helyzetben, kevés pénzért - állítja a minap szerkesztőségünket felkeresett férfi, s hozzáteszi: érdekeiket nem, vagy csak rosszul tudják képviselni, s ezt a helyzetet kihasználják a munkáltatók.

- Szinte mindenkinek volt már közöttünk olyan tapasztalata, hogy még azt a kevés pénzt sem kapta meg, amiben megállapodtak a fővállalkozóval - mondta Kiss Zoltán, egy a vagyonőrök közül. - Ennek oka, hogy a fővállalkozó eleve olyan feltételekkel nyeri el a megbízótól a munkát, amiről már tudja, hogy nem teljesíthető. Ezért aztán a feladatot gyakran a sokadik alvállalkozó végzi el, s így lesz az 1000 forintos óradíjból a történet végén már 400, vagy akár 300 forint. Magyarul éhbér vagy feketemunka. Mindez volt rendőr- és katonatisztek tudomásával és közreműködésével.

Kiss Zoltán felelősnek tartja a vagyonőrök képzését is, hiszen ellenérdekeltek abban, hogy bárkit megbuktassanak, ezért sok hiányos tudású, rosszul képzett ember kerül a piacra. Említett olyan esetet, amikor egyetlen hétvége alatt megszerezhető volt a vagyonőr igazolvány. A dolgozókat tovább sújtja a kötelező kamarai tagság, hiszen az alkalmazottaknak is fizetniük kell az évi 5600 forintos tagdíjat, ami nélkül nem lehet munkát vállalni. A kamarával más bajuk is van a vagyonőröknek.

- A kamara valamennyi tisztségviselőjének 2008 októberében lejárt a mandátuma. Ezeket a mandátumokat még egy 2003-ban megtartott területi küldöttválasztáson nyerték el, olyan szabályzatok alapján, amelyek törvénysértőek és nem képviselik minden foglalkoztatott kamarai tag érdekét. A 2008. június 20-án megtartott országos küldöttgyűlés a lejárt mandátumokat 2009. december 31-éig hosszabbította meg, pedig ilyen önkényes lépésre nincs törvényi lehetőség - tette hozzá Kiss Zoltán. A Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság (Mbápb) a fentiek miatt megkereste a törvényességi felügyeleti jogkört gyakorló Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, ahol nemrégiben vizsgálatot kezdeményeztek. A vagyonőrök azt állítják, csak az összefogásban bízhatnak.

- A kamara tisztségviselőinek tíz éve tartó szereptévesztése és a megválasztásaikkal kapcsolatos eljárása a demokrácia és a törvényesség figyelmen kívül hagyása, az önkormányzatiság elvének megcsúfolása - szögezte le kérdésünkre Nádas Mihály, az Mbápb társelnöke.

- Az országban lévő több vagyonvédelmi szakszervezet megkereste már a kamarát, de mindig támadó jelleggel - reagált a panaszokra Medveczky Endre, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér megyei szervezetének elnöke. - Készek vagyunk az együttműködésre, ha a szervezetek mögött valós tagság létezik, de eddig mindig az derült ki, hogy csupán néhány személy fellépéséről van szó.

A kamarai vezető hangsúlyozta: az összefogásban lesz a megoldás, hiszen ők is abban érdekeltek, hogy a vagyonőrök érdekvédelme erősödjék. Igaztalan vádnak tartja, hogy a kamara nem védi a vagyonőrök érdekeit.

- Most jutottunk el egy fontos lépésig - folytatta Medveczky Endre. - A közbeszerzési törvény változásai egyértelműen kizárják, nem teszik lehetővé a 300-400 forintos órabéreket. A kamara vezetőinek a mandátuma valóban lejárt. A történtek előzménye: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egy konferenciánkon jelentette be a kötelező kamarai tagság eltörlését. Nem volt értelme egy olyan választásnak, amely nem ismeri a tagjait. Ezért döntöttünk arról, hogy egy évvel meghosszabbítjuk a kamarai tisztségviselők mandátumát. Tény, hogy az Mbápb beadványát a minisztérium vizsgálja, s eddig kifogásról nem kaptunk jelzést, az alapszabálynak megfelelően cselekedtünk.

A kamarai vezető elmondta, szeretné, ha az elégedetlen vagyonőrökkel együtt közösen tudnák az érdekeket védeni. A közbeszerzési törvény módosításától a munkadíjak emelkedését várja, erről országos szinten folynak a tárgyalások. Hozzátette:

- Bármikor készen állunk az útkeresésre, együttműködésre, beszélgetésre.