Hírek

2006.12.29. 03:29

Nyugdíjaslavina a rendőrségnél

Fejér megye (bm) - Január elsejétől országos szinten hivatásos állományú igazságügyi szakértők százai hagyhatják el a rendőrséget egy már két éve elfogadott törvényi rendelkezés értelmében, mely szerint rendőrségen dolgozó személy nem vehet részt szakértőként a nyomozásban.

Bognár Máté

- Ezzel megszűnhet az igazságügyi szakértők rendelkezésre állása - mondta lapunknak Orgovány Zoltán rendőr alezredes, a Független Rendőrszakszervezet Fejér megyei választmányi elnöke, aki a december 22-én megjelent, A kriminális kiszervezés című cikkünk olvasását követően kereste meg szerkesztőségünket. Mint akkor írtuk: a probléma a megyei főkapitányságok és az ORFK állományába tartozó, hagyományos értelemben vett kriminalisztikai, azaz fegyver-, írás-, ujjlenyomat- és nyomszakértőket érinti. Rajtuk kívül vannak más, civil, azaz nem a testülethez tartozó igazságügyi szakértők is, akiket a szakértői jegyzékből választanak ki. Hagyományos kriminalisztikai szakértők egyébként nem igazán dolgoznak a magánszférában. A jogalkotó szándéka a kiszervezéssel az volt, hogy még az elfogultság látszatát is kerüljék, azaz olyan szakértők adjanak véleményeket, akik nem tartoznak a nyomozó hatósághoz. A törvény január elsején lép életbe, azaz például a megyei főkapitányságon dolgozó szakértőknek a privát szférában kellett volna elhelyezkedniük, ha szakértőként akarnak tovább dolgozni, vagy a rendőrségen belül kellett más beosztás után nézniük, ami nem egy esetben meg is történt. Korábban is felvetődött, hogy a szerzett jogokkal együtt a szakértők a Bűnügyi Szakértői Kutatóintézet (BSZK) égisze alatt dolgozzanak, azonban erre csak egy nemrégen életbe lépett módosítással van lehetőségük.

- A törvényt már két éve elfogadták, ezzel szemben most, az utolsó pillanatban is teljes a káosz - mondta el Orgovány Zoltán, aki szerint Fejér megyében mintegy 10-15 hivatásos állományú igazságügyi szakértőt érint a törvényi rendelkezés. Az alezredes úgy véli, a szakértők BSZK-hoz történő átsorolása hátrányos a hivatásos állományú szakértőkre nézve, akik közalkalmazottá válva elveszítenék a legtöbb olyan jogosultságot, amely miatt többségük egykoron a hivatásos szolgálat mellett döntött. Január elsejétől a rendőrök egy úgynevezett igazságügyi szakértői listáról választhatnak szakembert a nyomozási feladatokhoz - tette hozzá Orgovány Zoltán.

Rendőri vélekedések szerint az új rendelkezéssel számos területen megváltozna, egyesek szerint akár el is lehetetlenülne a munka. Képzeljük el a helyzetet: Székesfehérvár határában éjszaka súlyos életellenes bűncselekmény, gyilkosság történik, melynek kivizsgálására helyszínelő szemlebizottságot kell felállítani. A szemlebizottság vezetője még az éjszaka a helyszínre kér egy szakértőt, akit a listáról előzőleg kiválasztott. Felmerül a kérdés: milyen utasítási lehetőségei maradnak a szemlebizottság vezetőjének azzal a személlyel szemben, aki kvázi szívességből - civilként (!) - érkezett a helyszínre? Mások szerint a BSZK-ba integrált szakértés sem jelent megoldást, lévén - ismerve a magyar bürokrácia rendszerének lassúságát - megtörténhet: ha egy dunaújvárosi esethez igazságügyi szakértőt kell kikérni, az igényt a BSZK-ba kell felterjeszteni kérelem formájában, ahol egy illetékes elbírálja, s esetlegesen dönt a szakértő kirendeléséről. Aki érkezhet akár Nógrád megyéből is az éjjeli helyszínre...

Hasonló problémát jelenthet a daktiloszkópiai végpontok üzemeltetése is, amelyet országosan az elmúlt 1,5 év alatt több százmillió forintos ráfordítással építettek ki. E rendszerekben is csak a rend-őrségtől függetlenített ujjnyomszakértők végezhetnék a vizsgálatokat - a rendőrségi adatbázis használatával.

Orgovány Zoltán alezredes nem kertel, amikor kimondja: a legtöbb érintett hivatásos állományú szakértő nyugdíjba készül, s arra, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként visszadolgoznak majd a rendőrségnek: ugyanazt a munkát végzik majd, mint addig hivatásosként, csak vállalkozói árakon. Az országban összesen hatvannégy igazságügyi orvosszakértő dolgozik, a szakszervezet elsődleges felmérései szerint közülük eddig negyvennégyen nyilatkoztak úgy, hogy elmennek, s a fennmaradó húsz szakember sem döntötte még el. Ezek egyes rendőri illetékesek szerint megkérdőjelezik a megyei rendőrorvosi hivatalok fennmaradását is, ahol a szakorvosok a rendőrök mellett eddig a tűzoltók és a büntetés-végrehajtási alkalmazottak ellátását is elvégezték.

A nyugdíjazási kérvények beadása egyébként nem csak a szakértőkre jellemző. A megyei szakszervezeti vezető szerint 2007-ben csak Fejér megyében 112 rendőr készül elhagyni a rendőri pályát. A nyugdíjazási kérelemhullám 2007 február-márciusában fog igazán jelentkezni, lévén a nyugdíjba vonulás előtt 6 hónapos felmentési időt kell eltölteni, amely a szolgálati viszonyba még beleszámít. Szakszervezeti adatok szerint a rendőrség az országban - az eddigi 37 600 helyett - jövőre 36 400 finanszírozott létszámmal dolgozhat, melyben már benne van a rendőrségbe integrálni tervezett határőrség 3000 fős állománya is. Eszerint 2007-ben csak Fejér megyében 130 fővel csökken a finanszírozott létszám.

A 2006-os évben december 31-éig 72 fő vonult, illetve vonul nyugállományba - válaszolta lapunk kérdésére szóvivője útján Papp Károly rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőr-főkapitánya. A nyugállományba vonulók száma az elmúlt négy évben 16-53 fő között változott. A főkapitány szerint a nyugdíjazások a rendőri alaptevékenység ellátásában gondot nem okoznak, mivel a szervezeti egységek között arányosan oszlik meg az eltávozók száma. Papp Károly úgy látja: a távozók pótlására a rendvédelmi iskolákból, más rendőri szervektől és a határőrségtől van lehetőség.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

- A törvényt már két éve elfogadták, ezzel szemben most, az utolsó pillanatban is teljes a káosz - mondta el Orgovány Zoltán, aki szerint Fejér megyében mintegy 10-15 hivatásos állományú igazságügyi szakértőt érint a törvényi rendelkezés. Az alezredes úgy véli, a szakértők BSZK-hoz történő átsorolása hátrányos a hivatásos állományú szakértőkre nézve, akik közalkalmazottá válva elveszítenék a legtöbb olyan jogosultságot, amely miatt többségük egykoron a hivatásos szolgálat mellett döntött. Január elsejétől a rendőrök egy úgynevezett igazságügyi szakértői listáról választhatnak szakembert a nyomozási feladatokhoz - tette hozzá Orgovány Zoltán.

Rendőri vélekedések szerint az új rendelkezéssel számos területen megváltozna, egyesek szerint akár el is lehetetlenülne a munka. Képzeljük el a helyzetet: Székesfehérvár határában éjszaka súlyos életellenes bűncselekmény, gyilkosság történik, melynek kivizsgálására helyszínelő szemlebizottságot kell felállítani. A szemlebizottság vezetője még az éjszaka a helyszínre kér egy szakértőt, akit a listáról előzőleg kiválasztott. Felmerül a kérdés: milyen utasítási lehetőségei maradnak a szemlebizottság vezetőjének azzal a személlyel szemben, aki kvázi szívességből - civilként (!) - érkezett a helyszínre? Mások szerint a BSZK-ba integrált szakértés sem jelent megoldást, lévén - ismerve a magyar bürokrácia rendszerének lassúságát - megtörténhet: ha egy dunaújvárosi esethez igazságügyi szakértőt kell kikérni, az igényt a BSZK-ba kell felterjeszteni kérelem formájában, ahol egy illetékes elbírálja, s esetlegesen dönt a szakértő kirendeléséről. Aki érkezhet akár Nógrád megyéből is az éjjeli helyszínre...

Hasonló problémát jelenthet a daktiloszkópiai végpontok üzemeltetése is, amelyet országosan az elmúlt 1,5 év alatt több százmillió forintos ráfordítással építettek ki. E rendszerekben is csak a rend-őrségtől függetlenített ujjnyomszakértők végezhetnék a vizsgálatokat - a rendőrségi adatbázis használatával.

Orgovány Zoltán alezredes nem kertel, amikor kimondja: a legtöbb érintett hivatásos állományú szakértő nyugdíjba készül, s arra, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként visszadolgoznak majd a rendőrségnek: ugyanazt a munkát végzik majd, mint addig hivatásosként, csak vállalkozói árakon. Az országban összesen hatvannégy igazságügyi orvosszakértő dolgozik, a szakszervezet elsődleges felmérései szerint közülük eddig negyvennégyen nyilatkoztak úgy, hogy elmennek, s a fennmaradó húsz szakember sem döntötte még el. Ezek egyes rendőri illetékesek szerint megkérdőjelezik a megyei rendőrorvosi hivatalok fennmaradását is, ahol a szakorvosok a rendőrök mellett eddig a tűzoltók és a büntetés-végrehajtási alkalmazottak ellátását is elvégezték.

A nyugdíjazási kérvények beadása egyébként nem csak a szakértőkre jellemző. A megyei szakszervezeti vezető szerint 2007-ben csak Fejér megyében 112 rendőr készül elhagyni a rendőri pályát. A nyugdíjazási kérelemhullám 2007 február-márciusában fog igazán jelentkezni, lévén a nyugdíjba vonulás előtt 6 hónapos felmentési időt kell eltölteni, amely a szolgálati viszonyba még beleszámít. Szakszervezeti adatok szerint a rendőrség az országban - az eddigi 37 600 helyett - jövőre 36 400 finanszírozott létszámmal dolgozhat, melyben már benne van a rendőrségbe integrálni tervezett határőrség 3000 fős állománya is. Eszerint 2007-ben csak Fejér megyében 130 fővel csökken a finanszírozott létszám.

A 2006-os évben december 31-éig 72 fő vonult, illetve vonul nyugállományba - válaszolta lapunk kérdésére szóvivője útján Papp Károly rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőr-főkapitánya. A nyugállományba vonulók száma az elmúlt négy évben 16-53 fő között változott. A főkapitány szerint a nyugdíjazások a rendőri alaptevékenység ellátásában gondot nem okoznak, mivel a szervezeti egységek között arányosan oszlik meg az eltávozók száma. Papp Károly úgy látja: a távozók pótlására a rendvédelmi iskolákból, más rendőri szervektől és a határőrségtől van lehetőség.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

- A törvényt már két éve elfogadták, ezzel szemben most, az utolsó pillanatban is teljes a káosz - mondta el Orgovány Zoltán, aki szerint Fejér megyében mintegy 10-15 hivatásos állományú igazságügyi szakértőt érint a törvényi rendelkezés. Az alezredes úgy véli, a szakértők BSZK-hoz történő átsorolása hátrányos a hivatásos állományú szakértőkre nézve, akik közalkalmazottá válva elveszítenék a legtöbb olyan jogosultságot, amely miatt többségük egykoron a hivatásos szolgálat mellett döntött. Január elsejétől a rendőrök egy úgynevezett igazságügyi szakértői listáról választhatnak szakembert a nyomozási feladatokhoz - tette hozzá Orgovány Zoltán.

Rendőri vélekedések szerint az új rendelkezéssel számos területen megváltozna, egyesek szerint akár el is lehetetlenülne a munka. Képzeljük el a helyzetet: Székesfehérvár határában éjszaka súlyos életellenes bűncselekmény, gyilkosság történik, melynek kivizsgálására helyszínelő szemlebizottságot kell felállítani. A szemlebizottság vezetője még az éjszaka a helyszínre kér egy szakértőt, akit a listáról előzőleg kiválasztott. Felmerül a kérdés: milyen utasítási lehetőségei maradnak a szemlebizottság vezetőjének azzal a személlyel szemben, aki kvázi szívességből - civilként (!) - érkezett a helyszínre? Mások szerint a BSZK-ba integrált szakértés sem jelent megoldást, lévén - ismerve a magyar bürokrácia rendszerének lassúságát - megtörténhet: ha egy dunaújvárosi esethez igazságügyi szakértőt kell kikérni, az igényt a BSZK-ba kell felterjeszteni kérelem formájában, ahol egy illetékes elbírálja, s esetlegesen dönt a szakértő kirendeléséről. Aki érkezhet akár Nógrád megyéből is az éjjeli helyszínre...

Hasonló problémát jelenthet a daktiloszkópiai végpontok üzemeltetése is, amelyet országosan az elmúlt 1,5 év alatt több százmillió forintos ráfordítással építettek ki. E rendszerekben is csak a rend-őrségtől függetlenített ujjnyomszakértők végezhetnék a vizsgálatokat - a rendőrségi adatbázis használatával.

Orgovány Zoltán alezredes nem kertel, amikor kimondja: a legtöbb érintett hivatásos állományú szakértő nyugdíjba készül, s arra, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként visszadolgoznak majd a rendőrségnek: ugyanazt a munkát végzik majd, mint addig hivatásosként, csak vállalkozói árakon. Az országban összesen hatvannégy igazságügyi orvosszakértő dolgozik, a szakszervezet elsődleges felmérései szerint közülük eddig negyvennégyen nyilatkoztak úgy, hogy elmennek, s a fennmaradó húsz szakember sem döntötte még el. Ezek egyes rendőri illetékesek szerint megkérdőjelezik a megyei rendőrorvosi hivatalok fennmaradását is, ahol a szakorvosok a rendőrök mellett eddig a tűzoltók és a büntetés-végrehajtási alkalmazottak ellátását is elvégezték.

A nyugdíjazási kérvények beadása egyébként nem csak a szakértőkre jellemző. A megyei szakszervezeti vezető szerint 2007-ben csak Fejér megyében 112 rendőr készül elhagyni a rendőri pályát. A nyugdíjazási kérelemhullám 2007 február-márciusában fog igazán jelentkezni, lévén a nyugdíjba vonulás előtt 6 hónapos felmentési időt kell eltölteni, amely a szolgálati viszonyba még beleszámít. Szakszervezeti adatok szerint a rendőrség az országban - az eddigi 37 600 helyett - jövőre 36 400 finanszírozott létszámmal dolgozhat, melyben már benne van a rendőrségbe integrálni tervezett határőrség 3000 fős állománya is. Eszerint 2007-ben csak Fejér megyében 130 fővel csökken a finanszírozott létszám.

A 2006-os évben december 31-éig 72 fő vonult, illetve vonul nyugállományba - válaszolta lapunk kérdésére szóvivője útján Papp Károly rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőr-főkapitánya. A nyugállományba vonulók száma az elmúlt négy évben 16-53 fő között változott. A főkapitány szerint a nyugdíjazások a rendőri alaptevékenység ellátásában gondot nem okoznak, mivel a szervezeti egységek között arányosan oszlik meg az eltávozók száma. Papp Károly úgy látja: a távozók pótlására a rendvédelmi iskolákból, más rendőri szervektől és a határőrségtől van lehetőség.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

Rendőri vélekedések szerint az új rendelkezéssel számos területen megváltozna, egyesek szerint akár el is lehetetlenülne a munka. Képzeljük el a helyzetet: Székesfehérvár határában éjszaka súlyos életellenes bűncselekmény, gyilkosság történik, melynek kivizsgálására helyszínelő szemlebizottságot kell felállítani. A szemlebizottság vezetője még az éjszaka a helyszínre kér egy szakértőt, akit a listáról előzőleg kiválasztott. Felmerül a kérdés: milyen utasítási lehetőségei maradnak a szemlebizottság vezetőjének azzal a személlyel szemben, aki kvázi szívességből - civilként (!) - érkezett a helyszínre? Mások szerint a BSZK-ba integrált szakértés sem jelent megoldást, lévén - ismerve a magyar bürokrácia rendszerének lassúságát - megtörténhet: ha egy dunaújvárosi esethez igazságügyi szakértőt kell kikérni, az igényt a BSZK-ba kell felterjeszteni kérelem formájában, ahol egy illetékes elbírálja, s esetlegesen dönt a szakértő kirendeléséről. Aki érkezhet akár Nógrád megyéből is az éjjeli helyszínre...

Hasonló problémát jelenthet a daktiloszkópiai végpontok üzemeltetése is, amelyet országosan az elmúlt 1,5 év alatt több százmillió forintos ráfordítással építettek ki. E rendszerekben is csak a rend-őrségtől függetlenített ujjnyomszakértők végezhetnék a vizsgálatokat - a rendőrségi adatbázis használatával.

Orgovány Zoltán alezredes nem kertel, amikor kimondja: a legtöbb érintett hivatásos állományú szakértő nyugdíjba készül, s arra, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként visszadolgoznak majd a rendőrségnek: ugyanazt a munkát végzik majd, mint addig hivatásosként, csak vállalkozói árakon. Az országban összesen hatvannégy igazságügyi orvosszakértő dolgozik, a szakszervezet elsődleges felmérései szerint közülük eddig negyvennégyen nyilatkoztak úgy, hogy elmennek, s a fennmaradó húsz szakember sem döntötte még el. Ezek egyes rendőri illetékesek szerint megkérdőjelezik a megyei rendőrorvosi hivatalok fennmaradását is, ahol a szakorvosok a rendőrök mellett eddig a tűzoltók és a büntetés-végrehajtási alkalmazottak ellátását is elvégezték.

A nyugdíjazási kérvények beadása egyébként nem csak a szakértőkre jellemző. A megyei szakszervezeti vezető szerint 2007-ben csak Fejér megyében 112 rendőr készül elhagyni a rendőri pályát. A nyugdíjazási kérelemhullám 2007 február-márciusában fog igazán jelentkezni, lévén a nyugdíjba vonulás előtt 6 hónapos felmentési időt kell eltölteni, amely a szolgálati viszonyba még beleszámít. Szakszervezeti adatok szerint a rendőrség az országban - az eddigi 37 600 helyett - jövőre 36 400 finanszírozott létszámmal dolgozhat, melyben már benne van a rendőrségbe integrálni tervezett határőrség 3000 fős állománya is. Eszerint 2007-ben csak Fejér megyében 130 fővel csökken a finanszírozott létszám.

A 2006-os évben december 31-éig 72 fő vonult, illetve vonul nyugállományba - válaszolta lapunk kérdésére szóvivője útján Papp Károly rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőr-főkapitánya. A nyugállományba vonulók száma az elmúlt négy évben 16-53 fő között változott. A főkapitány szerint a nyugdíjazások a rendőri alaptevékenység ellátásában gondot nem okoznak, mivel a szervezeti egységek között arányosan oszlik meg az eltávozók száma. Papp Károly úgy látja: a távozók pótlására a rendvédelmi iskolákból, más rendőri szervektől és a határőrségtől van lehetőség.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

Rendőri vélekedések szerint az új rendelkezéssel számos területen megváltozna, egyesek szerint akár el is lehetetlenülne a munka. Képzeljük el a helyzetet: Székesfehérvár határában éjszaka súlyos életellenes bűncselekmény, gyilkosság történik, melynek kivizsgálására helyszínelő szemlebizottságot kell felállítani. A szemlebizottság vezetője még az éjszaka a helyszínre kér egy szakértőt, akit a listáról előzőleg kiválasztott. Felmerül a kérdés: milyen utasítási lehetőségei maradnak a szemlebizottság vezetőjének azzal a személlyel szemben, aki kvázi szívességből - civilként (!) - érkezett a helyszínre? Mások szerint a BSZK-ba integrált szakértés sem jelent megoldást, lévén - ismerve a magyar bürokrácia rendszerének lassúságát - megtörténhet: ha egy dunaújvárosi esethez igazságügyi szakértőt kell kikérni, az igényt a BSZK-ba kell felterjeszteni kérelem formájában, ahol egy illetékes elbírálja, s esetlegesen dönt a szakértő kirendeléséről. Aki érkezhet akár Nógrád megyéből is az éjjeli helyszínre...

Hasonló problémát jelenthet a daktiloszkópiai végpontok üzemeltetése is, amelyet országosan az elmúlt 1,5 év alatt több százmillió forintos ráfordítással építettek ki. E rendszerekben is csak a rend-őrségtől függetlenített ujjnyomszakértők végezhetnék a vizsgálatokat - a rendőrségi adatbázis használatával.

Orgovány Zoltán alezredes nem kertel, amikor kimondja: a legtöbb érintett hivatásos állományú szakértő nyugdíjba készül, s arra, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként visszadolgoznak majd a rendőrségnek: ugyanazt a munkát végzik majd, mint addig hivatásosként, csak vállalkozói árakon. Az országban összesen hatvannégy igazságügyi orvosszakértő dolgozik, a szakszervezet elsődleges felmérései szerint közülük eddig negyvennégyen nyilatkoztak úgy, hogy elmennek, s a fennmaradó húsz szakember sem döntötte még el. Ezek egyes rendőri illetékesek szerint megkérdőjelezik a megyei rendőrorvosi hivatalok fennmaradását is, ahol a szakorvosok a rendőrök mellett eddig a tűzoltók és a büntetés-végrehajtási alkalmazottak ellátását is elvégezték.

A nyugdíjazási kérvények beadása egyébként nem csak a szakértőkre jellemző. A megyei szakszervezeti vezető szerint 2007-ben csak Fejér megyében 112 rendőr készül elhagyni a rendőri pályát. A nyugdíjazási kérelemhullám 2007 február-márciusában fog igazán jelentkezni, lévén a nyugdíjba vonulás előtt 6 hónapos felmentési időt kell eltölteni, amely a szolgálati viszonyba még beleszámít. Szakszervezeti adatok szerint a rendőrség az országban - az eddigi 37 600 helyett - jövőre 36 400 finanszírozott létszámmal dolgozhat, melyben már benne van a rendőrségbe integrálni tervezett határőrség 3000 fős állománya is. Eszerint 2007-ben csak Fejér megyében 130 fővel csökken a finanszírozott létszám.

A 2006-os évben december 31-éig 72 fő vonult, illetve vonul nyugállományba - válaszolta lapunk kérdésére szóvivője útján Papp Károly rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőr-főkapitánya. A nyugállományba vonulók száma az elmúlt négy évben 16-53 fő között változott. A főkapitány szerint a nyugdíjazások a rendőri alaptevékenység ellátásában gondot nem okoznak, mivel a szervezeti egységek között arányosan oszlik meg az eltávozók száma. Papp Károly úgy látja: a távozók pótlására a rendvédelmi iskolákból, más rendőri szervektől és a határőrségtől van lehetőség.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

Hasonló problémát jelenthet a daktiloszkópiai végpontok üzemeltetése is, amelyet országosan az elmúlt 1,5 év alatt több százmillió forintos ráfordítással építettek ki. E rendszerekben is csak a rend-őrségtől függetlenített ujjnyomszakértők végezhetnék a vizsgálatokat - a rendőrségi adatbázis használatával.

Orgovány Zoltán alezredes nem kertel, amikor kimondja: a legtöbb érintett hivatásos állományú szakértő nyugdíjba készül, s arra, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként visszadolgoznak majd a rendőrségnek: ugyanazt a munkát végzik majd, mint addig hivatásosként, csak vállalkozói árakon. Az országban összesen hatvannégy igazságügyi orvosszakértő dolgozik, a szakszervezet elsődleges felmérései szerint közülük eddig negyvennégyen nyilatkoztak úgy, hogy elmennek, s a fennmaradó húsz szakember sem döntötte még el. Ezek egyes rendőri illetékesek szerint megkérdőjelezik a megyei rendőrorvosi hivatalok fennmaradását is, ahol a szakorvosok a rendőrök mellett eddig a tűzoltók és a büntetés-végrehajtási alkalmazottak ellátását is elvégezték.

A nyugdíjazási kérvények beadása egyébként nem csak a szakértőkre jellemző. A megyei szakszervezeti vezető szerint 2007-ben csak Fejér megyében 112 rendőr készül elhagyni a rendőri pályát. A nyugdíjazási kérelemhullám 2007 február-márciusában fog igazán jelentkezni, lévén a nyugdíjba vonulás előtt 6 hónapos felmentési időt kell eltölteni, amely a szolgálati viszonyba még beleszámít. Szakszervezeti adatok szerint a rendőrség az országban - az eddigi 37 600 helyett - jövőre 36 400 finanszírozott létszámmal dolgozhat, melyben már benne van a rendőrségbe integrálni tervezett határőrség 3000 fős állománya is. Eszerint 2007-ben csak Fejér megyében 130 fővel csökken a finanszírozott létszám.

A 2006-os évben december 31-éig 72 fő vonult, illetve vonul nyugállományba - válaszolta lapunk kérdésére szóvivője útján Papp Károly rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőr-főkapitánya. A nyugállományba vonulók száma az elmúlt négy évben 16-53 fő között változott. A főkapitány szerint a nyugdíjazások a rendőri alaptevékenység ellátásában gondot nem okoznak, mivel a szervezeti egységek között arányosan oszlik meg az eltávozók száma. Papp Károly úgy látja: a távozók pótlására a rendvédelmi iskolákból, más rendőri szervektől és a határőrségtől van lehetőség.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

Hasonló problémát jelenthet a daktiloszkópiai végpontok üzemeltetése is, amelyet országosan az elmúlt 1,5 év alatt több százmillió forintos ráfordítással építettek ki. E rendszerekben is csak a rend-őrségtől függetlenített ujjnyomszakértők végezhetnék a vizsgálatokat - a rendőrségi adatbázis használatával.

Orgovány Zoltán alezredes nem kertel, amikor kimondja: a legtöbb érintett hivatásos állományú szakértő nyugdíjba készül, s arra, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként visszadolgoznak majd a rendőrségnek: ugyanazt a munkát végzik majd, mint addig hivatásosként, csak vállalkozói árakon. Az országban összesen hatvannégy igazságügyi orvosszakértő dolgozik, a szakszervezet elsődleges felmérései szerint közülük eddig negyvennégyen nyilatkoztak úgy, hogy elmennek, s a fennmaradó húsz szakember sem döntötte még el. Ezek egyes rendőri illetékesek szerint megkérdőjelezik a megyei rendőrorvosi hivatalok fennmaradását is, ahol a szakorvosok a rendőrök mellett eddig a tűzoltók és a büntetés-végrehajtási alkalmazottak ellátását is elvégezték.

A nyugdíjazási kérvények beadása egyébként nem csak a szakértőkre jellemző. A megyei szakszervezeti vezető szerint 2007-ben csak Fejér megyében 112 rendőr készül elhagyni a rendőri pályát. A nyugdíjazási kérelemhullám 2007 február-márciusában fog igazán jelentkezni, lévén a nyugdíjba vonulás előtt 6 hónapos felmentési időt kell eltölteni, amely a szolgálati viszonyba még beleszámít. Szakszervezeti adatok szerint a rendőrség az országban - az eddigi 37 600 helyett - jövőre 36 400 finanszírozott létszámmal dolgozhat, melyben már benne van a rendőrségbe integrálni tervezett határőrség 3000 fős állománya is. Eszerint 2007-ben csak Fejér megyében 130 fővel csökken a finanszírozott létszám.

A 2006-os évben december 31-éig 72 fő vonult, illetve vonul nyugállományba - válaszolta lapunk kérdésére szóvivője útján Papp Károly rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőr-főkapitánya. A nyugállományba vonulók száma az elmúlt négy évben 16-53 fő között változott. A főkapitány szerint a nyugdíjazások a rendőri alaptevékenység ellátásában gondot nem okoznak, mivel a szervezeti egységek között arányosan oszlik meg az eltávozók száma. Papp Károly úgy látja: a távozók pótlására a rendvédelmi iskolákból, más rendőri szervektől és a határőrségtől van lehetőség.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

Orgovány Zoltán alezredes nem kertel, amikor kimondja: a legtöbb érintett hivatásos állományú szakértő nyugdíjba készül, s arra, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként visszadolgoznak majd a rendőrségnek: ugyanazt a munkát végzik majd, mint addig hivatásosként, csak vállalkozói árakon. Az országban összesen hatvannégy igazságügyi orvosszakértő dolgozik, a szakszervezet elsődleges felmérései szerint közülük eddig negyvennégyen nyilatkoztak úgy, hogy elmennek, s a fennmaradó húsz szakember sem döntötte még el. Ezek egyes rendőri illetékesek szerint megkérdőjelezik a megyei rendőrorvosi hivatalok fennmaradását is, ahol a szakorvosok a rendőrök mellett eddig a tűzoltók és a büntetés-végrehajtási alkalmazottak ellátását is elvégezték.

A nyugdíjazási kérvények beadása egyébként nem csak a szakértőkre jellemző. A megyei szakszervezeti vezető szerint 2007-ben csak Fejér megyében 112 rendőr készül elhagyni a rendőri pályát. A nyugdíjazási kérelemhullám 2007 február-márciusában fog igazán jelentkezni, lévén a nyugdíjba vonulás előtt 6 hónapos felmentési időt kell eltölteni, amely a szolgálati viszonyba még beleszámít. Szakszervezeti adatok szerint a rendőrség az országban - az eddigi 37 600 helyett - jövőre 36 400 finanszírozott létszámmal dolgozhat, melyben már benne van a rendőrségbe integrálni tervezett határőrség 3000 fős állománya is. Eszerint 2007-ben csak Fejér megyében 130 fővel csökken a finanszírozott létszám.

A 2006-os évben december 31-éig 72 fő vonult, illetve vonul nyugállományba - válaszolta lapunk kérdésére szóvivője útján Papp Károly rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőr-főkapitánya. A nyugállományba vonulók száma az elmúlt négy évben 16-53 fő között változott. A főkapitány szerint a nyugdíjazások a rendőri alaptevékenység ellátásában gondot nem okoznak, mivel a szervezeti egységek között arányosan oszlik meg az eltávozók száma. Papp Károly úgy látja: a távozók pótlására a rendvédelmi iskolákból, más rendőri szervektől és a határőrségtől van lehetőség.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

Orgovány Zoltán alezredes nem kertel, amikor kimondja: a legtöbb érintett hivatásos állományú szakértő nyugdíjba készül, s arra, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként visszadolgoznak majd a rendőrségnek: ugyanazt a munkát végzik majd, mint addig hivatásosként, csak vállalkozói árakon. Az országban összesen hatvannégy igazságügyi orvosszakértő dolgozik, a szakszervezet elsődleges felmérései szerint közülük eddig negyvennégyen nyilatkoztak úgy, hogy elmennek, s a fennmaradó húsz szakember sem döntötte még el. Ezek egyes rendőri illetékesek szerint megkérdőjelezik a megyei rendőrorvosi hivatalok fennmaradását is, ahol a szakorvosok a rendőrök mellett eddig a tűzoltók és a büntetés-végrehajtási alkalmazottak ellátását is elvégezték.

A nyugdíjazási kérvények beadása egyébként nem csak a szakértőkre jellemző. A megyei szakszervezeti vezető szerint 2007-ben csak Fejér megyében 112 rendőr készül elhagyni a rendőri pályát. A nyugdíjazási kérelemhullám 2007 február-márciusában fog igazán jelentkezni, lévén a nyugdíjba vonulás előtt 6 hónapos felmentési időt kell eltölteni, amely a szolgálati viszonyba még beleszámít. Szakszervezeti adatok szerint a rendőrség az országban - az eddigi 37 600 helyett - jövőre 36 400 finanszírozott létszámmal dolgozhat, melyben már benne van a rendőrségbe integrálni tervezett határőrség 3000 fős állománya is. Eszerint 2007-ben csak Fejér megyében 130 fővel csökken a finanszírozott létszám.

A 2006-os évben december 31-éig 72 fő vonult, illetve vonul nyugállományba - válaszolta lapunk kérdésére szóvivője útján Papp Károly rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőr-főkapitánya. A nyugállományba vonulók száma az elmúlt négy évben 16-53 fő között változott. A főkapitány szerint a nyugdíjazások a rendőri alaptevékenység ellátásában gondot nem okoznak, mivel a szervezeti egységek között arányosan oszlik meg az eltávozók száma. Papp Károly úgy látja: a távozók pótlására a rendvédelmi iskolákból, más rendőri szervektől és a határőrségtől van lehetőség.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

A nyugdíjazási kérvények beadása egyébként nem csak a szakértőkre jellemző. A megyei szakszervezeti vezető szerint 2007-ben csak Fejér megyében 112 rendőr készül elhagyni a rendőri pályát. A nyugdíjazási kérelemhullám 2007 február-márciusában fog igazán jelentkezni, lévén a nyugdíjba vonulás előtt 6 hónapos felmentési időt kell eltölteni, amely a szolgálati viszonyba még beleszámít. Szakszervezeti adatok szerint a rendőrség az országban - az eddigi 37 600 helyett - jövőre 36 400 finanszírozott létszámmal dolgozhat, melyben már benne van a rendőrségbe integrálni tervezett határőrség 3000 fős állománya is. Eszerint 2007-ben csak Fejér megyében 130 fővel csökken a finanszírozott létszám.

A 2006-os évben december 31-éig 72 fő vonult, illetve vonul nyugállományba - válaszolta lapunk kérdésére szóvivője útján Papp Károly rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőr-főkapitánya. A nyugállományba vonulók száma az elmúlt négy évben 16-53 fő között változott. A főkapitány szerint a nyugdíjazások a rendőri alaptevékenység ellátásában gondot nem okoznak, mivel a szervezeti egységek között arányosan oszlik meg az eltávozók száma. Papp Károly úgy látja: a távozók pótlására a rendvédelmi iskolákból, más rendőri szervektől és a határőrségtől van lehetőség.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

A nyugdíjazási kérvények beadása egyébként nem csak a szakértőkre jellemző. A megyei szakszervezeti vezető szerint 2007-ben csak Fejér megyében 112 rendőr készül elhagyni a rendőri pályát. A nyugdíjazási kérelemhullám 2007 február-márciusában fog igazán jelentkezni, lévén a nyugdíjba vonulás előtt 6 hónapos felmentési időt kell eltölteni, amely a szolgálati viszonyba még beleszámít. Szakszervezeti adatok szerint a rendőrség az országban - az eddigi 37 600 helyett - jövőre 36 400 finanszírozott létszámmal dolgozhat, melyben már benne van a rendőrségbe integrálni tervezett határőrség 3000 fős állománya is. Eszerint 2007-ben csak Fejér megyében 130 fővel csökken a finanszírozott létszám.

A 2006-os évben december 31-éig 72 fő vonult, illetve vonul nyugállományba - válaszolta lapunk kérdésére szóvivője útján Papp Károly rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőr-főkapitánya. A nyugállományba vonulók száma az elmúlt négy évben 16-53 fő között változott. A főkapitány szerint a nyugdíjazások a rendőri alaptevékenység ellátásában gondot nem okoznak, mivel a szervezeti egységek között arányosan oszlik meg az eltávozók száma. Papp Károly úgy látja: a távozók pótlására a rendvédelmi iskolákból, más rendőri szervektől és a határőrségtől van lehetőség.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

A 2006-os évben december 31-éig 72 fő vonult, illetve vonul nyugállományba - válaszolta lapunk kérdésére szóvivője útján Papp Károly rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőr-főkapitánya. A nyugállományba vonulók száma az elmúlt négy évben 16-53 fő között változott. A főkapitány szerint a nyugdíjazások a rendőri alaptevékenység ellátásában gondot nem okoznak, mivel a szervezeti egységek között arányosan oszlik meg az eltávozók száma. Papp Károly úgy látja: a távozók pótlására a rendvédelmi iskolákból, más rendőri szervektől és a határőrségtől van lehetőség.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

A 2006-os évben december 31-éig 72 fő vonult, illetve vonul nyugállományba - válaszolta lapunk kérdésére szóvivője útján Papp Károly rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőr-főkapitánya. A nyugállományba vonulók száma az elmúlt négy évben 16-53 fő között változott. A főkapitány szerint a nyugdíjazások a rendőri alaptevékenység ellátásában gondot nem okoznak, mivel a szervezeti egységek között arányosan oszlik meg az eltávozók száma. Papp Károly úgy látja: a távozók pótlására a rendvédelmi iskolákból, más rendőri szervektől és a határőrségtől van lehetőség.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

Az állomány átlagéletkorára vonatkozó kérdésünkre a dandártábornok közölte: a hivatásos állomány átlagéletkora 2005-ben 33,7 év volt: a férfiaké 34 év, a nőké 33,2 év; 2004-ben 33,6 év volt a rendőri átlagéletkor: 34 év a férfiaké, 32,7 év a nőké.

Ezek is érdekelhetik