2010.04.30. 02:28

Restaurátor-varázslók a műhelyben

A terpentin szaga csak két percig tűnik rettenetesnek - aztán teljesen megszokja az ember. A figyelmemet elterelik a fantasztikus tárgyak, no meg azok, akik szeretettel és szakértelemmel dédelgetik őket.

Gábor Gina

Engem persze már az is megnyugtat, hogy megsimíthatom a tárgyakat, amiken dolgoznak. Kabáczy Annamária, Bódisné Szalontai Petra, Csendes-Erdei Kata - no meg a velük négy órában dolgozó bútorrestaurátor, Horváth Csaba - nagy munkát végzett az elmúlt időszakban: megtisztították, felújították, restaurálták a Budenz-házban látható valamennyi kincset. Az Ybl-család 18-19. századi használati és dísztárgyai sorra megfordultak a műhelyben: a megfeketedett ezüstkészlet ismét csillog, a képkeretek újra fénylenek, a bútorok megjavítva, a finom porcelánokon esett törések, repedések nyomait már nem is látni... Egy pályázaton nyert erre támogatást a múzeum: az összeg ugyan csak az anyagköltséget fedezte, de óriási lökést adott ehhez a nagy munkához. Fontos volt ez, hiszen a Budenz-ház anyagának teljes restaurálására, rendbehozatalára az elmúlt évtizedekben nem volt példa - mondja a műhely vezetője, Annamária, aki - bár itt mindenki mindenféle restaurálási munkához ért - szilikát szakosként elsősorban a törékeny kerámia- és porcelán tárgyak fő gondozója. Egy gyönyörű, keleti mintájú dísztálat mutat, amit a spéci anyaggal újra meg kellett ragasztani, majd a mintát itt-ott retusálni, kiegészíteni. A festés után pedig lakk kerül rá, ami imitálja a porcelán fényességét. A munka olyan jól sikerült, hogy mindkettőnknek szemüveg kell, hogy felfedezzük a repedés nyomát...

A fémekre is szakosodott Kata egy csodálatos, 12 ágú kandelábert tisztít: azt mondja, nagy kedvence a sárgaréz talapzatra helyezett bronz puttó. Fogd meg ezeket a vállakat - biztat, és én boldogan simítom a fényes, formás felületeket, gyönyörködöm a fürtös hajú angyal szelíd arcában... A bájos puttó kezében a sárgaréz motívum folytatódik - Kata szerint úgy tartja a tölcsért, akár egy bőségtálat, amelyből körös-körül indák, bimbók, kinyílt virágú liliomok ágaznak el. A 12 ágacska két emeleten csúcsdíszben végződik. Az indák minden elemét le lehet bontani, majd a tisztítás után visszailleszteni: a precíz, szépséges munkát feltehetően bécsi mester készítette. Kata komoly vegyszerekkel, no meg kézi erővel dolgozik - de van is eredménye: a gyertyatartó megfeketedett darabjai mellett egészen másként hatnak az újjávarázsolt, aranyló felületek...

Csodálatos darabon dolgozik Petra is, aki végzettségét tekintve műszaki restaurátor: egy Boulle-órán, amelyen a teknőcpáncél-borítás rézberakásokkal készült. A francia asztalos, Boulle építette be először a sárgaréz lemezt a fába, ezzel a módszerrel különféle bútorokat - egyebek között remekbe szabott íróasztalokat is - készítettek. Petra lebontotta a csodás darabról az összes réz rátétet, a fém betéteket fölpolírozta, s most ismét aranylóan csillog az egész. A szemünk láttára teszi bele az óralapot, s mielőtt rátenné az ajtót, megmutatja a gyönyörű darab hátlapját. Ez szinte teljesen rejtve marad - az ajtó, az inga részben kitakarja, ám a hajdani mester ezt is épp olyan műgonddal díszítette, mint a látható felületeket.

Búcsúzóul finoman megsimítom az intarziaberakásos teknőcszarut: hiszen ezzel a gyönyörű darabbal már csak a kiállításon találkozhatom, s távolról csodálhatom. Akárcsak a többi, megszépült darabbal a Budenz-házban, ahol a felső emelet friss festést, padlófelújítást, új függönyöket is kapott - az újjávarázsolt tárgyak tiszteletére...