Továbbra is bevehetetlen az Alba-vára

Az idei naptári év utolsó hazai mérkőzésére készült az Alba, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megőrzi hat mérkőzés óta tartó hazai veretlenségét ősi riválisa ellen. Az feltétlenül ösztönző lehetett a fehérváriak számára, hogy hazai pályán az eddig 95 mérkőzésből 77 találkozón győzött Alba, és csupán 18 zalaegerszegi siker született.

Nem a legjobb előjelekkel várták a vendégek az összecsapást, mivel a hét közben érkezett légiós, Jeremiah Paige ezen a mérkőzésen még nem léphetett pályára, ugyanis az átigazolásához szükséges papírok nem érkeztek meg kellő időben. Keretüket ráadásul betegségek tizedelték a heti munkában, így Lubomir Ruzicka vezetőedző a mérkőzés előtt tudta meg, hogy kikre számíthat. A fehérváriaknál szerencsére ilyen gondok nem voltak, a megszokott legénységgel, és kezdővel készültek a találkozóra.

Csendes mederben indult a találkozó, majd a 3. percben Tomas Lekunas ért rosszul talajt, úgy kellett letámogatni, és ezzel még inkább szűkültek a zalai szakvezetés lehetőségei. Ettől függetlenül a szépszámú vendég szurkolói csoport megállás nélkül buzdította kedvenceit, akik megpróbáltak lépést tartani, de Kass Balázs második, már sikeres tripla kísérlete először a meccsen ötpontos előnyhöz juttatta a fehérváriakat, 11-6. Nem pörgött kellő sebességen az Alba, egészen Isiah Philmore távoli kosaráig. Ezt követően érezhetően próbálták elkapni a fonalat, ám Tony Hicks mindezt másképp gondolta, és pontos hármasa után lőtávolon belülre hozta csapatát, 17-14. Balogh Máté azonban idejekorán elhessegette ezeket a zalai gondolatokat, bár a negyed végére azért így is „csak” négypontos lett a házigazdák vezetése, melyben döntő érdemeket szerzett a 10 pontot elérő Philmore.

A folytatásban James Dickey zsákolása hozta meg a drukkerek hangját, míg a túloldalon a Szalay Domonkos triplája hullott a kosárba, 28-24. A Zete főképp a kinti dobásokat erőltette, bár ennek hatékonysága igencsak esetlegesnek bizonyult. Közben többször megközelítette riválisát három pontra a ZTE, de rendre a következő támadásnál ezt felülírta az Alba. A 16. percben aztán Anthony Roberts hármasa újfent, az addigiaknál nagyobb, nyolcpontos differenciát, valamint zalai időkérést hozott. A 17. percben lett először tízpontos a hazaiak előnye Vojvoda Dávid sikeres büntetői után, 43-33. A játékrész hajrájában is őrizte, sőt növelte ezt a fehérvári alakulat, és megnyugtató, 16 pontos fórral mehetett a nagyszünetre.
Rögtön a pihenő után Csuti Kornél értetlenkedett, mert Dickeyt szabálytalanul faultolta, és ezzel idejekorán már a negyedik személyi hibája is meglett. Mindenesetre ez nem tántorította el a legeredményesebb zalait, Hickset, hogy növelje pontjai számát – büntetőkből, 57-46. Szép akciókat láttunk a fehérváriaktól, nőtt is a pontok száma rendesen, és a 24. percre már 21-re hízott az Alba-vezetés Jordan Barnett triplájával, 69-48. Az addig meglehetősen rezzenéstelen arccal a vonal mellől dirigáló Alejandro Zubilla is eleresztett egy-egy mosolyt, amely elégedettségét tükrözte. Más kérdés, hogy Csuti üres befutás utáni kosaránál nyomban megváltozott az arckifejezése… A látogatók láthatóan fáradni kezdtek, és ezt kíméletlenül kihasználta az Alba, és a záró negyedre igencsak megnőtt a csapatok között a távolság.

Az utolsó tíz perc nagy kérdése volt, hogy mikor éri el a száz pontot a hazai gárda, emellett pedig az a cél lebegett előttük, hogy ellenfelük minél messzebbről nézze a hátukat. A 40. percben realizálták ezt Góbi Marcell triplájából, bár eközben azért engedélyeztek néhány könnyű kosarat a kék mezeseknek.