Egy félidei iramjáték elég volt a Vidi továbbjutásához

„Jump!” – azaz „Ugrás! Buzdítólag hathatott a bemelegítés közben a hangszóróból süvítő Van Halen, majd nem sokkal később a hasonló című Hause of Pain alkotás, mert hát nem is lehetett más a Mol Fehérvár FC célja, mint továbbugrani a Mol Magyar Kupa negyeddöntőjéből.

Már a sorsdöntő összecsapás előtt öldöklő volt a taktikai hadviselés a két tréner, Szalai Tamás és Csizmadia Csaba között, hiszen az éppen egymás ellen megvívott, s 2-1-es fehérvári győzelemmel zárult vasárnapi bajnokihoz képest alaposan átvariálták csapataikat. A Vidi öt helyen változtatott, Rockov állt vissza a kapuba, s a fiatal Szabó Levente is pályán volt, míg a Budafok kezdőjében csak ketten maradtak a hétvégi mérkőzésről, Romic és Szabó Máté.

A Mezőkövesdet búcsúztató Újpest már páholyból figyelhette az esetleges leendő ellenfelek csatáját, a Fehérvár–Budafok derbit, míg a Mol Aréna Sóstóba ellátogató szövetségi kapitány, Marco Rossi a világbajnoki selejtezőkre készülő keretet formálhatta gondolatban, sőt, a Vidit április elsejétől irányító Szabics Imre is kíváncsi volt a fehérvári legényekre. Akik az első 25 percben egyértelmű fölényben futballoztak. Szabó Levente emelkedett ki ekkor a mezőnyből, labdákat szerzett és tartott, s a kapu elé is odaért – azonban helyzetet nem tudtak kialakítani a hazaiak. Az egyébként szervezetten játszó BMTE is csak a 33. percben jutott a kapu elé, Danijel Romic hatalmas ziccert puskázott el 7 méterről. A szünet előtt Houri zseniális labdájával pislákolt újra remény a hazai előtt, Nego beadására aztán nem érkezett senki.

Siralmas volt a félidei statisztika, a Vidi kettő, a Budafok egy lövést eresztett meg, de egyik sem talált kaput... Elsőként Csizmadia Csaba próbált ezen frissítéssel változtatni, a második félidőre négy helyen is új szereplőt dobott játékba, köztük azt a Skribek Alent, aki a két gárda eddigi három bajnokiján kétszer már beköszönt a fehérváriaknak. Nem is kellett sok idő Skribeknek, hogy helyzetbe kerüljön, bal lábas lövését azonban védte Kovács Dániel. A Vidi főként a széleken próbálkozott, Pinto jó ütemben küldte be labdáit a jobb oldalról, de egy-egy budafoki védő rendre bele tudott piszkálni. Hatvan perc elteltével cserélt először Szalai Tamás, az ígéretesen futballozó Szabó Levente helyett szállt be Zivzivadze. A gólszerzéssel azonban Nego Loic és Lyes Houri kacérkodtak, de egyszer sem találtak kaput. Nyomasztó lehetett a vendégek számára a fehérvári fölény, egyre-másra szálltak a labdát középre jobbról és balról. Petrjak kapáslövése nem sokkal zúgott el a keresztléc fölött, a 68. minutumban azonban elérkezett a meccs kulcsmomentuma: Ruben Pinto most balról ívelt középre, a labda megpattant, s így lett igazán jó a berobbanó Budu Zivzivadzénak, de nem ő fejelt, hanem a vele visszarohanó Romic kezéről vágódott a hálóba, 1-0. A Vidi maradt lendületben, s a 78. percben meg is duplázta előnyét. Dárdai küldött be egy szabadrúgást az alapvonal közeléből, Stopira pedig, mint a menetrendszerű Savaria-expressz, jött, fejelt, s örült, 2-0. A 27. születésnapját ünneplő Zivzivadze tehette volna biztossá a továbbjutást a hajrában, de a kivetődő Póser nagyot védett. Az utolsó percekben a Budafok becsületből ment előre, de nem riogatta a hazai ketrecet.

A Mol Fehérvár FC megérdemelten lépett a legjobb négy közé.

Jegyzőkönyv

Mol Fehérvár FC–Budafoki MTE 2-0 (0-0)

Mol Aréna Sóstó, nézők nélkül. V.: Solymosi Péter (Szalai, Horváth R.)

Mol Fehérvár: Kovács D. – Bolla (Bamgboye, 72.), Rus, Stopira, Hangya – Pinto, Fiola – Nego, Houri (Dárdai, 72.), Petrjak (Bourard, 83.) – Szabó L. (Zvzivadze, 61.) Megbízott edző: Szalai Tamás

Budafok: Póser – Iharoš (Huszti, 56.), Vaszicsku, Romic, Zeke (Medgyes, a szünetben) – M. Nikolics, Micsinai (Oláh, a szünetben) – Ihrig-Farkas, Kulcsár K., Szabó M. (Skribek, a szünetben) – Zsóri (Kovács Dávid, a szünetben). Vezetőedző: Csizmadia Csaba

Gól: Romic (68.-öngól), Stopira (78.) Sárga lap: Zsóri (21.), Vaszicsku (43.)