Egyetemi bajnok lett

2019.12.28. 11:30

A focista Csongrádi Márk nyáron került az Egyesült Államokba

Az ünnepek előtt tért haza az egykori válogatott labdarúgó, Csongrádi Ferenc nagyobbik fia, Márk a tengerentúlról. Bajnok lett egyetemi csapatával, és lapunk kérésére mesélt a külföldi élményeiről, tapasztalatairól.

Horog László

Nyáron került a Kansas városához közeli Fayette-ben székelő Central Methodist University nevű egyetemre a futballpályafutását természetesen a Videotonban kezdő Csongrádi Márk. A nyáron az NB II-es Gyirmótot hagyta el az amerikaiak kedvéért. Az év végén egyetemi bajnok lett, Los Angelesben nyerték a finálét.

– Ahogy járni tudtam, már rúgtam a bőrt itthon, később amikor apa lett a felnőttek edzője, sokszor vitt magával a stadionba, lényegében ott nőttem fel. Ötéves koromtól már rendszeresen jártam edzésekre a Videotonhoz, apunál kezdtem az utánpótlásban, az alapítványi csapatban. Onnan kiöregedve minden évben más tréner kapta az adott korosztályt, a legjobban Csrepka Tamással szerettem dolgozni, pontosan tudta, hogyan kell bánni a focistákkal, nála kimondottan jól ment a játék. Apu soha nem presszionált, én döntöttem arról, hogy a futballt választom. A legnagyobb sikerem az U13-as és U19-es korosztályban ezüstérem a bajnokságban. Tinédzserként sokat jártam az RBD szurkolói csoporttal buzdítani a Vidit, idegenbe is utaztunk, sokszor külföldre is, ez is tovább erősítette bennem azt, hogy futballista szeretnék lenni. Sosem volt rajtam semmifele nyomás, mindig is belülről jött a foci iránti szeretet.

Édesapját élőben nem látta futballozni, viszont a régi videofelvételeken természetesen többször megtekintette a piros-kékek meccseit, főleg az 1984–85-ös menetelést az UEFA-kupában.

Balról Csongrádi Mirkó, Csongrádi Ferenc és Csongrádi Márk Fotó: Horog László

– Jó futballista volt, talán mondhatom, hasonló a stílusom, mint neki volt, ugyanazon a poszton szerepelek, mint ő. A képességeink nem ugyanazok, nem vagyok összehasonlítható vele, ő nagyon sokat tudott a futballról. Mindig nagy motiváció belenézni a meccseibe, az amerikai döntő előtti este is próbáltam erőt meríteni ezekből a jelenetekből.

Márk a nyáron döntött úgy, hogy az Egyesült Államokban próbál szerencsét, egyetemre jár és futballozik.

– Sajnos Gyirmóton nem úgy alakultak a dolgaim, ahogy azt terveztem, a szakvezetőim porig rombolták az önbizalmam, eltűnt a futball iránti szeretetem, megfordult a fejemben, hogy 21 évesen befejezem. A trágár szavak, jelzők talán nem is a teljesítményemnek, hanem a nevemnek szóltak, elgondolkodtattak, hogy továbbra is űzzem ezt a sportot, vagy sem. Győrbe jártam egyetemre, mindig komolyan vettem a tanulást, a történtek miatt még inkább elgondolkodtam, talán jobb lenne nagyobb hangsúlyt fektetni rá.

Mindenképp menni akartam Gyirmótról, Győrhöz közeli csapatot kerestünk a suli miatt, aztán jött a lehetőség Amerikából, a bajnokcsapattól. Egy pillanatig nem gondolkodtam. Szerencsére nem kell különbséget tennem foci és tanulás között, mindkettőt maximumon tudom csinálni. Itthon erre sajnos nincs lehetőség, egy játékosnak tizenévesen döntenie kell, mit részesít előnyben.

Alapember lett az első szezonjában a bajnokcsapatban, amely megvédte címét. Érthetően elégedett az idényével.

– Középpályásként számítanak rám, van feladatom a támadásban és a védekezésben is, nagyon jó visszajelzéseket kaptam az edzői stábtól, örülök, hogy így sikerült zárni a szezont. Rengeteg egyetem van, meglepődtem mennyi extra játékos szerepel a ligában. Sok európai, dél-amerikai bizonyít a bajnokságban, többen nagy csapatok akadémiáiról jönnek, meglepetésként ért a színvonal. A hazai NB II-es mezőnyben stabilan megállná a helyét a legtöbb gárda, néhány az NB I-ben sem lenne pofozógép. Nem lesz könnyű, ahogy idén sem volt, természetesen jövőre is szeretnénk megvédeni a címünket, csak így lehet nekifutni a bajnokságnak. Nagyon jól érzem itt magam, nem szeretnék mozdulni semerre, a lehető legjobb helyen vagyok. Az, hogy a foci mellett két szakon tudok tanulni és a mesterképzést is el tudom végezni, óriási lehetőség. A tanulás nagyon jól megy, ebből sem szeretnék engedni a továbbiakban sem. Az a célom, hogy ellenpéldája legyek a kialakult előítéleteknek a focistákkal szemben. Igyekszem jól teljesíteni a pályán kívül is, előkészíteni az életem, ne legyen gondom, ha szögre kell akasztanom a stoplist.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget