Hosszú és viszályos évekbe került Csákberény-Orondpuszta feltárása

Az előadó Szücsi Frigyes a keddi alkalmon mesélt először a Csákberény-Orondpusztán elhelyezkedő temetőrészlet ásatásának eredményeiről az avar kor kutatásában. 

A területen az első leleteket 1935-ben fedezték fel, amelyről később Radetzky Jenő, aki akkor geodéziai munkálatokat végzett, készített felmérést. Majd nem sokkal később 1936-ban Lencsés József irányításával megkezdődtek az ásatások. Két év alatt 256 darab sírt tártak fel. 1938-ban aztán ’viszályos’ idők kezdődtek azzal, hogy rövid időre László Gyula vette át az ásatások irányítását, majd újból Lencsés és 1939-ben ismét László Gyula.

Jó időre, egészen 2019-ig alább hagyott a terület leletfeltárása, majd egy ’véletlennek’ köszönhetően Szücsi Frigyessel újraindultak az ásatások. 

Mint a régész-történésztől megtudtuk még 2016-ban a település más részén tartottak mentőfeltárást, amikor Vécsei László, Csákberény polgármestere megkérdezte, hogy újrakezdenék-e Csákberény-Orondpuszta feltárását. Így indultak újra 2019-ben az ásatások a temetőrészben, ahonnan 1 kilométerre 2021-ben felfedeztek egy másik temetőt is. Szücsi Frigyes arról a légifelvételről is beszélt, amelyen még Fülöp Gyula ismerte fel Csákberény-Orondpusztát és a feltárt avar kori temetőt. Ez azért volt óriási áttörés, mert a légifelvételen jól látszódtak azok a pontok, ahol még sírhelyek lehettek, így a régészek pontosan tudták, hogy hol kell ásniuk.

Az eddig feltárt több száz sírról és a benne talált tárgyakról a régészek megállapították, hogy a 6-7. századból származhatnak és több jel is arra utal, hogy akkoriban a területen már jelen volt a kereszténység. 

Csákberényről továbbá azt is sejtik, hogy arra húzódott a római útvonal.