Ünnepelt a Székesfehérvári Zsidó Hitközség

A purim megünneplése, vagyis a sorsvetés ünnepe igencsak hangos, mondhatnánk zajos esemény. A története pedig a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülésére emlékeztet. Ezt a keresztény időszámítás kezdete előtt 450. körül történt eseményt Eszter könyve örökíti meg. A purim név a „sorsvetést” púr szóból ered, mert Ámán így választotta ki az időpontot, amikor ki akarta irtani a zsidókat. Mivel az évszázadok folyamán sok uralkodó akadt, aki hasonló módon meg akarta valósítani Ámán tervét, a purim története a diaszpóra számos országában a helyi uralkodó kénye-kedvétől függő zsidók bizonytalan sorsát is magában foglalja. Ez a történet, amelyben az események váratlan fordulata folytán az elnyomó fegyvere visszafordult önmaga ellen, s így a zsidó közösség képes volt megvédeni magát az erőszakkal szemben, évszázadokon át reménységet és bátorítást adott a zsidó közösségeknek. Szokás ezen az ünnepen különböző jelmezekbe öltözni – szimbolizálva a szerencsétlenség és szerencse forgandóságát –, valamint purimi játékokat rendezni és különféle édességeket enni, mint például Ámán füle.

A székesfehérvári közösség tagjai is meghallgatták az Eszter-tekercs, közismertebb nevén a Megilá szövegét. Illetve ahogy írták közösségi oldalukon – Hámánfüle elkészült, szendvicseket is készítünk, innivalóról is gondoskodunk. – Eszter könyve felolvasása és a finomságok mellett, zenés program is színesítette a vidám alkalmat, amit a Teremi Trixi és Csere László előadásában láthatott és hallhatott a közönség operett és nosztalgia egyveleg formájában.