Gulyás Gergely: „Székesfehérvár hatalmas darabot őriz közös történelmünkből” (galéria)

A 2013-as székesfehérvári kihelyezett kormányülésen megálmodott Árpád-ház Program eddigi legnagyobb fejlesztése valósult meg Székesfehérváron. Az „ország bölcsője” alprogram első szakaszában a volt Köztársaság Mozi bővítésével és teljes körű rekonstrukciójával jöhetett létre az egykori koronázó bazilika maradványait őrző kőtár és látogatóközpont. A projekt nem titkolt célja egy olyan kulturális és információs pont kialakítása, amely a Nemzeti Emlékhelyhez kapcsolódva bemutatja annak történelmi, társadalmi, földrajzi és építészeti jelentőségét. Fontos szempont volt az is, hogy megfelelő munkakörülményeket biztosítsanak a történészek, régészek, művészettörténészek, muzeológusok és időszaki kutatók részére.

A látogatóközpont ünnepélyes megnyitóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, a Nagyboldogasszony-székesegyház a magyar történelem egyik legfontosabb csomópontja.

– Itt állt az ország trónusa, itt koronázták meg királyainkat, akik az ország és a nemzet egészét jelképező Szent Korona jelenlétében esküdtek fel életre-halálra szóló szolgálatukra. Itt temették el földi pályafutásuk után királyainkat, hogy az égi hazában is közbenjárhassanak örökségükért. Zarándokhely volt ez, ahol istennel az ország szentjein keresztül is találkozhattak a hívők. A Nagyboldogasszony-székesegyház az európai történelem egyik fontos csomópontja – mondta a miniszter hozzátéve, a fehérvári bazilika sorsa reményt ad arra, hogy minden pusztulás után újra lehet és újra kell kezdeni az életet.

– Az „ország bölcsője” célba ért, komoly mérföldkövet értünk el. Az a csaknem négymilliárd forint, amit a programra költöttünk látható és látványos eredményeket hozott. A kőtár, a látogatóközpont, a kiállítótér nem csak méltó módon őrzi ezt a hagyatékot, de azt is megmutatja, hogy mire jutottak az elmúlt évek munkájával a kutatók. A Nagyboldogasszony-székesegyház örökség, amelyre mindannyian büszkék lehetünk – hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki úgy fogalmazott: Székesfehérvár hatalmas darabot őriz közös történelmünkből.

Székesfehérvár polgármestere felidézte, a Köztársaság Mozi épülete – amelyben a látogatóközpont helyet kapott – két évtizeden át nagyon rossz állapotban volt, s az is kérdés volt, menthető-e még. Az egykori moziépület azonban mára a kultúrát, a közösséget, a történelmünk bemutatását szolgálja.

– Régi közös vágyunk volt a szakemberekkel, hogy a köveket, a kőfaragványokat, méltó, biztonságos és kutatható helyen tudjuk őrizni. Itt, ez megvalósult. Ami ránk maradt, az ebbe az épületbe került. Bízom benne, hogy ez lehetőséget ad a kutatások folytatására, akár új eredmények elérésére is. Az a történelem elevenedik meg az állandó és időszaki kiállításokban, ami miatt okkal és joggal vagyunk büszke fehérváriak, és büszkén mondjuk magunkat a nemzet egyik történelmi fővárosának. Ápolni ezeket az értékeket és a keresztény hagyományokat, kötelező – fogalmazott Cser-Palkovics András.

A látogatóközpontra Spányi Antal megyés püspök kért áldást, s arról beszélt, a faragványok láttán nemcsak a szó erejét érezzük meg, hanem megtapasztalhatunk valamit a templom fenségességéből. A megyés püspök megindítónak nevezte, hogy évszázadokon keresztül a nemzet nagyjai, szentjei mind-mind e kövek között rótták le tiszteletüket államalapító királyunk előtt, és imádkoztak az országért, a nemzetért.

A Szent István Király Múzeum főigazgatója, Pokrovenszki Krisztián arról beszélt, a látogatóközpont kövei nem pusztán faragványok a középkorból: ezek a kövek ezer évvel ezelőtt a Szent István által alapított bazilika alkotóelemei voltak. Megtestesítik mindazt, ami a magyarságot jelenti.

A Solium Regni – Az ország trónusa című, vizuális elemekkel színesített állandó kiállítás mellett a pinceszinten háromszázötven négyzetméteres területen kapnak helyet az értékes kőanyagok: az egykori Nagyboldogasszony-bazilika kövei és a kapcsolódó iratanyagok. Az első emeleti kiállítás időrendben mutatja be az egymást követő két gótikus építési periódus jellegzetességeit. A második emeleten pedig egy kétirányú múzeumpedagógiai foglalkoztató van, valamint a prépostság és a bazilika kutatástörténetét bemutató tárlat látható. Mindezek mellett található az épületben rendezvényeknek helyet adó tárgyaló, foglalkoztató tér is.

Egy olyan egyedi kiállítóhely jött létre, mely látogatóközpontként „előszoba” lehet a koronázó bazilika történetének megismeréséhez.