A test szépsége Csernus festményein, Boldi szobrain - újabb nagyszabású kiállítás a kápolnásnyéki Halász-kastélyban (galéria)

Csernus Tibor Kossuth-díjas grafikus és festő és Boldi, Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész Test-képek című tárlata szombaton délelőtt nyílt meg a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Az anyagot Kosinsky Richárd művészettörténész-kurátor rendezte a Halász-kastély tereibe, a KOGART Művészeti Alapítvány, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola, valamint a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány jóvoltából.

S. Töttő Rita

Fotó: Nagy Norbert / FMH

A Test-képek című kiállítás július 15-i megnyitóján L. Simon László, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítója, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója rámutatott: a Halász-kastély felújítása és 2016-os megnyitása óta számos rendkívül izgalmas, értékes kiállítással fogadták a látogatókat, s nagy munkával formált értő közösséget maga köré az intézmény.

- Amióta a kastély a kortárs és a klasszikus magyar képzőművészet értékeit szolgálja, ez a negyedik alkalom, amikor a Kovács Gábor alapította KOGART Alapítvány kiállítást rendez Kápolnásnyéken - ezt a gyümölcsöző együttműködést köszönte meg L. Simon László a személyesen is jelenlévő gyűjtőnek. A vadonatúj tárlatról pedig elmondta: két külön művészet, két külön világ jellemzi, mégis egyaránt értékes, izgalmas alkotó találkozása ez a mostani kiállítás. Egyszerre friss, üde és kortárs, egyszerre idézi ugyanakkor fel a klasszikus kiállítóterek hangulatát. Alkalmas arra, hogy a legfiatalabbaktól az idősebbekig mindenkit megszólítson – fogalmazott.

Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa Csernus Tibor munkásságáról elmondta: halála után a KOGART Alapítvány karolta fel örökségét, hozta haza és dolgozta fel. Hatással volt rá Bernáth Aurél, ám később saját útra lépett. Boldi kapcsán pedig kiemelte: Bencsik István volt a mestere, ám az iskolai kereteken túllépve nemzetközi szintre indult. Az egzisztencializmus, a létezés művészi apostola, de Csernusnál is felfedezhető az az inspiráció, melyet az emberi test szépsége és esendősége jelentett számára az ábrázolás során. Mindkét kiállító jellemzően aktokkal van jelen a kápolnásnyéki kiállításon, s a kettőt – a szobrokat és a festményeket – együtt szemlélve fedezhető fel Kosinsky Richárd művészettörténész-kurátor üzenete.

A tárlat alkalmas arra – tette hozzá a miniszteri biztos -, amiről a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás neurobiológus, agykutató is beszélt: a „megajándékozottság” érzésére, az agyi katarzis elérésére, amire elvi szükségünk van.

- Ezt csak a művészeteknek köszönhetjük, csak az ad olyan agyi katarzist, amely miatt érdemesnek tartjuk az emberi létet ma is arra, hogy továbbadjuk az utánunk érkezőknek - ezen gondolatokkal kívánt katarzisokkal teli műélvezetet az államtitkár a kápolnásnyéki Halász-kastély újabb pazar kiállításán.

Csernus Tibor Kondoroson született 1927-ben és Párizsban hunyt el 2007-ben. A Kossuth-díjas grafikus és festő alkotásain mitológiai és bibliai történetek szereplői jelennek meg, látszólag befejezetlennek tűnő részletek, átjavított felületek, „türelmetlen” festékelhúzások jellemzik főbb alkotásait.

Boldi, azaz Szmrecsányi Boldizsár ma is alkotó, kortárs, Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek szobrászata középpontjában az ember áll. Márvány és patinás bronz munkái szimbolikusak. A két alkotó egy kiállításon való szerepeltetése izgalmas kísérlet. Erről a szervezők így írnak: „A festék megengedő puhasága kerül szembe a kő kérlelhetetlen merevségével. A két alkotó elsőre ellentétesnek tűnő formanyelvének metszéspontját az azokban megfogalmazott, kutatott művészeti kvalitások képpé és alakká formálásában találhatjuk.”

Fotógaléria: a kép bal alsó ikonjára kattintva további fotók érhetők el!