70 éves a bicskei könyvtár

Egy időben majdnem csak harangoztak a könyvtáraknak, az internet térhódításával leáldozónak hitték a nyomtatott világot, a Gutenberg galaxist. Hát nem. Bicskén valóságosan reneszánszát éli a Nagy Károly Városi Könyvtár, nem utolsósorban Endrédiné Szabó Erika vezetőnek és munkatársainak köszönhetően. A bicskei könyvtár jelenlegi, ideális helyén 1993-tól működik. Korszerű, kényelmes, író-olvasó találkozók, kiállítások, helytörténeti körös beszélgetések követik egymást, s különösen a gyerekeknek kínálnak modern és retrós foglalkozásokat: papírszínházat, diafilm vetítést. Endrédiné szívügye a Cimbora-mozgalom, olvasótáborokkal, vetélkedőkkel. Bicske a helytörténetéről rengeteg anyagot őriznek, katalogizálnak, számos adat megtalálható náluk.

A mai könyvtár jogelődjének, a Bicske Járási Könyvtárnak hivatalos megalakulása 1952-ben történt, Szelle Béla igazgató vezetésével. Innen számolják a 70 évet. Endrédiné Szabó Erika személyes élményeit, s az általa igen tisztelt elődeit megidézve tartott érdekes kiállítás vezetést az évforduló alkalmából. A hetven év alatt ő a hatodik intézményvezető, 2002-től irányítja a könyvtárat igazgatóként. 1985-ben lépett be első és egyetlen munkahelyére, a Kossuth tér 1. szám alatt működő kölcsönkönyvtárba. Börcs János volt az igazgató 1972-90 között, akit Gazsiné Estélyi Katalin követett 2002-ig. Erika ekkor már helyettesítette a betegséggel küzdő vezetőt, nevéhez köthető több helytörténeti összefoglaló munka. A rendszerváltás utáni MDF-es politikus, történész Katona Tamás kissé „száműzöttként” is itt irányította a könyvtárat 1955-60. között. Ő adta a Vajda János nevet az intézménynek. Nagy Károly csillagász nevét a bicskei szorosabb kötődés miatt változtatta az önkormányzat a szinte elfeledett magyar tudóséra. S a kimaradt Rohács Ervin igazgatót sem hagyjuk ki, aki 1960-72. között dolgozott a könyvtár élén.

Persze történelmi érdekességek és tények is jellemzik a hetven évet, csupán dióhéjban róluk. A Bicskei Iparosok Olvasóköre 1892-ben nyílt meg 1700 kötettel, heti két fillér volt a kölcsönzési díj kötetenként. Az első állami könyvtárat 1902-ben alapították a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa határozatára, Hollósy Mihály segédjegyző felügyeletével. Az I. Világháború után működött még Bicskén az Iparos olvasókör, az Úri kaszinó kiskönyvtára, s a Református Egyház Olvasóköre - ez utóbbi maradt a II. Világháború után az egyetlen működőképes könyvtár. A baloldali fordulat idején nemes egyszerűséggel államosították, azaz elvették az egyháztól az épületet, de ide majd csak 1955-ben költözött aztán a járási könyvtár, s 1993-ig itt is működött. Először 1952-ben, egy volt cipőüzlet helyén létesült a mai Szent István, akkor Lenin út egyik házában a járási letéti könyvtár, kaptak könyveket, berendezést. Az egyháztól tudjuk, hogy a református templomot is véletlenül államosították, egy helyrajzi számon szerepeltek ugyanis az olvasókörrel, ám azt gyorsan kivették a „csomagból”. Még a reformátusok is azt mondták annak idején, hogy igaz, elvették tőlük, de jó célra hasznosítja az akkor nagyközség és járási központ Bicske a fontos kulturális helyszínként számon tartott intézményt.

Az 1970-es években a szomszédos Vajda János Gimnázium diákjai töltötték meg igazán élettel a könyvtárat, de sok felnőtt beíratkozójuk is volt A gyerekeknek a kedvében jártak mindig Bicskén a könyvtárban, s ez ma különösen jellemző. Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtárnéven egyesítették a két intézményt, de maradt az önálló vezetés mindkét helyen. A covid alatt bevezették a teraszkölcsönzést, itt működik a Szülőföldünk helytörténeti klub, a számítógép-használatban járatlanokat segítik. S a „maradiak” is olvasgathatják a sok újságot, folyóiratot, irodalmi és réteglapokat, bőséges a kínálat. Indul, pontosabban folytatódik a következő hetven év.