Sipos-Dávid Beátának nem kisebb feladat jutott, mint új életre kelteni a nádasdladányi könyvtárat

Sipos-Dávid Beáta kereken két évvel ezelőtt költözött Nádasdladányba férjével és kétéves gyermekükkel. Az akkor még gyesen lévő kismama a korábbi munkahelyére készült vissza, de hamar rá kellett jönnie, ez a lehetőség túl hosszú időre szakítja el családjától.

Mintha csak rá vártak volna a lehetőségek Nádasdladányban. Varga Tünde polgármester asszony az Ő személyében találta meg a megfelelő embert a székesfehérvári Vörösmarty Könyvtárhoz tartozó helyi könyvtár vezetésére, így novemberben megkezdődhetett a közös munka.

Beáta az a típusú ember, akinek fontos a hatékony munkavégzés és ehhez elengedhetetlen a kölcsönös bizalom.
 

– Polgári hivatásom szerint pedagógus vagyok és személyi edző – mutatkozik be Sipos-Dávid Beáta. – Nagyon szeretek emberek között lenni, az életem nagy részében szociális dolgozóként munkálkodtam. A személyi edzés mellett főállásban gyermekotthonban dolgoztam fejlesztő pedagógusként. Így a könyvtári szakmát most ismerhettem meg, de határozottan azt látom, hogy nagyon sok közös van a pedagógus szakma és egy mai könyvtáros szakma között.

Az elmúlt évek alatt a járvány miatt kialakult helyzet a könyvtárnak sem kedvezett. Az olvasók száma folyamatosan csökkent, sokan el is maradtak. Beátának nem kis feladat jutott, új életre kelteni a könyvtárat.

A heti nyitvatartást három napról négyre növelték és mindent elkövettek, hogy az emberek tudomást szerezzenek arról, hogy a könyvtár várja vissza olvasóit.

A közösségi oldalon is csoportot indított.

– Az elmúlt időszakban megismerkedhettem jó néhány pedagógussal is és megbeszéltük, hogy törekszünk arra, hogy a gyerekekkel rendszeresen látogassák meg a könyvtárat csoportosan. A kicsiknek ez annyira megtetszett, hogy idővel a szülők elkezdték hozni a gyermeküket családostól.

Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a könyvtár olyan hangulatú legyen, ahová az emberek szívesen mennek, aminek az eredménye az egyre nagyobb látogatottság.

– Egy faluban a legfontosabb szerintem egy könyvtári közösség visszaépítésében illetve bővítésében, hogy sikerüljön értékes emberi kapcsolatokat kiépíteni.

Mára nemcsak programokat szervez, hanem jeles napokat és heteket is, vagy gyermekcsoportoknak könyvtárhasználati órát. Az ovis medvés és farsangi héten a gyermekcsoportok egy kis tornán is részt vettek, ahol a farsangi népszokások mellett barlangot is készítettek a macinak különböző jógapózokból.

A kicsik figyelmét nem könnyű hosszú időre lefoglalni, Beáta szerint muszáj őket időnként megmozgatni.

– Mivel munkám során mozgásfejlesztő mesetornákat is tartok gyerekeknek, itt is mindig megragadom az alkalmat, hogy hosszú távon az olvasóvá nevelés legyen az egyik fő fókusz a kicsik mozgásfejlesztése mellett.  Ehhez pedig a ritmusos játékok, mondókák és énekek a közösség ereje az egyik alappillér.

A gyermektorna-foglalkozásokat szimbólumok sokasága színesíti. Vallja, hogy ez segíti a mozgást és emellett a mesét még mélyebb élménnyé kódolja.

– A gyermekek ösztönösen, elsősorban a szimbólumokon keresztül fedezik fel világukat. Magyarságunk szimbólumrendszere, a szokások, jeles napok is beépülnek ezekbe a mesetornákba, amelyeket jógás elemek tarkítanak. A mesetorna hatására a gyermekeknek a mozgásfejlesztés mellett gazdagodik a nyelvi és irodalmi ismerete, fejlődik a kommunikációs készsége. Segíti a fantázia és a kreativitás kibontakozását.

Beáta szeretne egy olyan igényes könyvtárat létrehozni, ahol minden korosztály megtalálja a lehetőséget a színvonalas kikapcsolódásra, ahová az olvasókat is bevonhatja és új közös dolgokat tudnak együtt alkotni. Ahogy fogalmaz: öt hónap még nem a világ, de nagyon jó úton vagyunk.