Elérkezett a szerb ortodoxok karácsonya

Micsoda gazdagság! Döbben rá az ember, miután kilép a szerb ortodox templomból. S bár a gazdagság – ne pénzben mérjük! – nagysága elönthetné a szívet akkor is, ha csak a fenséges Rác utcát, annak megmaradását, valóságát ismerné föl ismételten. Vagy annak fényében: micsoda különlegesen szép hely maga a szerb ortodox templom, ahol szentestét ünnepeltek csütörtökön, naplemente után. Mégsem ez az a gazdagság, amelyet itt és most világgá kell kiáltani: gazdagsága Székesfehérvárnak, hogy van itt egy szerb, egy ortodox közösség, s karácsony is.

Profán megállapítás talán, ám legyen: kívülállóként is élmény részt venni a szerb ortodox közösség Badnyak-szentelésén, karácsonyi tűzgyújtásán, ünnepi vecsernyéjén. Hiszen „akármilyen nyelven értenek a szentek.” Nem, nem karácsonyi énekből való, de ideillik, Sztevanovity Dusán Kóló című dalszövegéből, így testvére, Zorán dalából citáltuk az idézetet.

Pavle Kaplan esperes vezetésével gyújtottak tüzet száraz tölgyfaágakból, illetve szalmából a közösség tagjai; fenyő- vagy karácsonyfa helyett számukra ez az ünnep egyik legfőbb jelképe. Hitük szerint a pásztorok tölgyfaágat vittek volt Kisjézushoz, a tűz melege is mindenkor az övé. „Krisztus megszületett!” „Valóban megszületett!” Hangzott el a párbeszéd végül magyarul is a pap és segítői, hívei között.

A vecsernye végén mákos kaláccsal és forralt borral kínálták a jelenlévőket. Ahogy azt egy jelenlévő megerősítette számunkra, nemcsak szerb nemzetiségiek, hanem más vendégek, barátok, más ortodoxok, románok, ukránok, oroszok is részt vettek a vecsernyén, összesen, úgy számoltuk, jóval többen, mint ötvenen.

A Rác utcai templomban a következő imádságos alkalom, a karácsonyi liturgia nem január 7-én, pénteken, hanem az ónaptáras karácsony második napján, január 8-án, szombaton lesz, 10 órai kezdettel. Utána újabb örömteli esemény következik rögvest, egy keresztelő.