Kedves zarándokhely az ercsi kápolnadombon

Még a csupasz fák között is megkapó látvány a Duna feletti kápolnadomb, ahol az Eötvös-Szapáry-kápolna és obe­liszk fehérlik a napsütésben. A műemlékegyüttes része a girbegurba lépcsőkön megközelíthető lourdes-i barlang vagy grotta – ez általában világszerte így néz ki. 2016-ban renoválták az épületeket s a jelképes barlangot is, amely inkább egy félgömbszerű boltívet formáz, s valamikor a szokásos berendezés volt benne – a szentté avatott Bernadett és a Szűzanya, az elmaradhatatlan sziklahalommal. Szeleczky Csaba plébános litániát mondott a Szeplőtelen Fogantatás Mária-ünnepén az avatáskor, az adventben a szokásosnál is buzgóbb imákkal fordulván Jézus anyjához, s ahogy minálunk még mondjuk: a Magyarok Nagyasszonyához.

Talán nem szerénytelenség, ha megidézzük, hogy a Fejér Megyei Hírlap is beszámolt a helyi kis közösség buzgalmáról, amellyel szerették volna ismét a berendezett állapotában tudni a népszerű zarándokhelyet. Szili Istvánné, a helyi horvátok, a rácok és a katolikusok vezetője, képviselője, Ercsi helytörténeti kutatója, a Rácok Ercsiben című könyv írója részletes adatokkal szolgál a lourdes-i barlang zarándok- és búcsújáróhely történetéről. 

Csodaforrást leltek itt a 18. századtól dokumentáltan, a Szapáryak fakápolnát építettek, majd Lilien báró özvegye, Szapáry Julianna kőből emelt kis templomot, unokájuk, báró Eötvös József idején pedig kialakult a látványos kegyhely a barlanggal, illetve grottával. A mostani berendezésben a fő szervező a Zorica tánccsoport volt Marczinkóné Gólics Anita és Gólics Ildikó részvételével, a köveket Bulath József adományozta. A téli napsütésben az avató szenteléskor a Jorgováni rác énekkar énekelt magyarul és horvátul.