2021.01.24. 07:00
A színpadért rajongó művészek ismét a színházban gálázhattak
Népviseletbe öltözött fiúk és lányok várakoztak a Vörösmarty Színház bejáratánál, az Alba Regia Táncegyüttes tagjai. Szikora János, a teátrum igazgatójának szavára egyszer csak berobbantak az ajtókon át!
Fotó: Simon Erika
El se jutottak a színpadig, máris párokba rendeződve táncolni kezdtek, hiszen végre itt lehettek! Ha nem is a legszebb ruhájukba öltözött, kifestett és beparfümözött hölgyek, valamint fess, a nyakkendőjük csomójától felemelt tekintetű férfiak előtt, hanem kamerák egy szeme láttára, de végre ismét megmutathatták magukat!
Pilinszky János a hetvenes években több kiállítást is megnyitott Fehérváron
– Molnár Gáborral közösen készítettük ezt a koreográfiát, a címe Csángók és székelyek, felcsíki székely és gyimesi csángó táncokat fog egybe. Ez egy nyolcpáros koreográfia, amit azért választottunk, mert egy kicsit „kamarásabb”, a létszám és a hely ezt engedte meg. Szikora Jánosnak volt az az elképzelése, hogy a színház különböző helyeit, tereit bemutassa.
A szimfonikus zenekar az emeleten játszott, a balettszínház a nézőtéren volt, a színészek a színpadon – mondta lapunknak Majoros Róbert, a néptáncosok művészeti vezetője. Majoros a műsor elején váltott pár szót Szikorával is: – Tele vagyunk energiával, régen adtuk ki magunkból! Később megtudtuk, kirándulást szerveznek maguknak, hogy – a rendszeres próbák híján – legalább együtt lehessenek. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar valóban a nézőforgalmi részen, annak emeletén ült hangszerek mögé. Beliczay Gyula Vonósszerenád című művének első két tételét muzsikálták.
Major István igazgatót kérdeztük:
– Beliczay Gyuláról érdemes tudni, hogy mérnökember volt. Gyerekkorában tanult zenét, de a szülei civil pályára állították, ezért eleinte elsősorban mérnök volt, hobbiból szerzett zenét. Aztán az élete folyamán ez szépen lassan átalakult, elsősorban zenész lett, másodsorban mérnök – ismertette.
című művének első két tételét játszotta el Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap
A magyar kultúra napi gálaműsor elején a házigazda, Szikora János és a háziasszony, Váradi Eszter Sára színésznő Cser-Palkovics András polgármesternek adta át a szót, aki arról beszélt, hogy öröm volt számára belépni a színházba. – Abban reménykedünk, azért imádkozunk, hogy minél hamarabb mindenki jöhessen újra szabadon színházba – mondta. A műsor vége a színészeké volt, a Vörösmarty társulata egyebek mellett a Játék a kastélyban című Molnár Ferenc-darabból adott elő jeleneteket.
Szintén a magyar kultúra napjához kapcsolódó program – január 28-ig megtekinthető – a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ szabadtéri kiállítása a Fő utcán és a Városház téren. Székesfehérvárhoz kötődő művészeket, tudósokat mutat be az utcai tárlat.
Álljon itt három példa! Goldziher Ignác 1850. június 22-én látta meg a napvilágot Székesfehérváron. A legnagyobb magyar orientalisták között tartja őt számon a magyar kulturális emlékezet. Pilinszky János, tudják, élete végén egy Kígyó utcai panellakásban élt. A hetvenes években több kiállítást is megnyitott a városban. Virág Benedek, a 18. század szülötte 17 éven át tanított a pálosok fehérvári gimnáziumában, történetíróként és ódaköltőként is maradandót alkotott.
