Jordan B. Peterson 12 szabály az élethez című könyve egyre aktuálisabb

Az eredetileg a Random House Canada gondozásában megjelent, bő 400 oldalas kötet hónapokig vezette az amerikai sikerlistákat – és nem ok nélkül. A klinikai pszichológus szerző, aki mellesleg kiváló előadó is – írásban éppúgy, mint szóban – a nyugati társadalmak alapvonásait helyezi meghökkentően új, gyakorta kritikus, mégis gondolatébresztő megvilágításba. És miközben sokan a konzervativizmus apostolaként tekintenek rá, mondanivalójának kifejtése során mindvégig a modern lélektan kísérleti eredményeire támaszkodik.

A rutinos kelet-európai olvasó persze ösztönös gyanakvással tekinthet arra, aki újfent életvezetési tanácsokkal próbálja ellátni. Különös tekintettel arra, hogy egy valamirevaló pszichológus nem ad tanácsokat csak úgy „általában” – de gyakran még a segítő beszélgetések során sem. Peterson azonban nem rejti véka alá, hogy törekvései messze túlterjeszkednek a szorosan vett szakmaiság határain. A 12 szabály közül az első három, mint a szerző maga is hangsúlyozza olyan, amely bonyodalmakat hozhat a nyugalmas hétköznapokba. A „húzd ki magad”, a „segíts önmagadon” és a „barátkozz a jóakaróiddal” az álságos önzetlenséggel szemben a helyes önszeretet és önértékelés felé igyekszik fordítani az olvasót. Hasonlóképp saját értékeink felfedezésére ösztönöz a negyedik szabály is: „a saját múltaddal, ne mások jelenével mérd össze magad”.

A „gondoljuk azt, hogy a másik ember tud valamit, amit mi nem” szabálya a helyes önszeretet biztonsága felől fordít az embertárs felé, akinek értékeit – saját értékeink felől megnyugodva – immár nyugodtan elismerhetjük. Van aztán olyan szabály is, amitől a szülők haja az égnek állhat. A „hagyd gördeszkázni a gyereket” fejezet arra buzdít: engedjük meg, hogy szemünk fénye a maga kárán tanulhasson. Ne próbáljuk megóvni minden bajtól. Jordan B. Peterson könyvében üzen az örök morgolódóknak is: „tedd rendbe először a saját házadat, mielőtt a világot kritizálod”. Az utolsó szabály pedig, amilyen meghökkentő, olyan kedves: „simogassuk meg az utunkba kerülő macskákat!” Hogy miért? Kiderül, ha elolvassuk a könyvet.