A Vörösmarty Társaság elnökét arról kérdeztük, hogyan próbálják megszólítani a fiatal korosztályt

A legtöbben jelen vannak a közösségi oldalakon, s az online térben osztják meg egymással gondolataikat, verseiket. Interneten olvasnak sok mindent, és inkább „trendi” rendezvényekre meg szórakozni járnak, mint irodalmi estekre. Kivéve, ha valaki „nagyágyú” érkezik, tehát olyan költő, író a vendég, aki nagyon ismert, nagyon kedvelt, s országosan is sokan olvasnak tőle (például Lackfi János, Szabó T. Anna, de a még fiatalabb korosztályból népszerű például Babiczky Tibor, Simon Márton is). Vagy esetleg helyben nagyon kedvelt szerzőről, esetleg tanárról van szó. S rengeteg az egyéb program is, így aztán nehéz választani, s nem biztos, hogy a tizen- és huszonéves korosztály – néhány nagyon elkötelezett irodalombarátot leszámítva – pont a literatúra és az ezzel foglalkozó szervezetek felé fordul.

Biztosítanak publikációs lehetőséget, felkeresik az iskolákat

Ez okoz gondot a fehérvári székhelyű Vörösmarty Társaságnak is, ahol jó ideje napirenden van a fiatalítás kérdése, ám egyelőre nem sok sikerrel. Számos rendezvényük alkalmával elhangzott már többektől: várják a fiatalokat, akik szívesen csatlakoznának hozzájuk tagként, illetve akik lelkes közönségként vennének részt rendszeresen az eseményeken, netán publikálnának a Vár című folyóiratukban. Bobory Zoltánt, a társaság elnökét arról kérdeztük, történt-e érzékelhető előrelépés e téren, illetve hogyan próbálják megnyerni az ifjakat. Mert mégiscsak fontos volna, hogy egy ilyen nagy hagyományú irodalmi szervezetnek legyen utánpótlása, s maga köré tudja gyűjteni a tehetséges alkotó és az érdeklődő ifjakat. Bobory elmondta: a jelenleg körülbelül 170 tagot számláló társaságban a 60 év felettiek vannak a legtöbben. A közönség is nagyrészt e korosztályból kerül ki, de néhány esemény vonzza a fiatalabbakat. A Vár folyóiratban pedig rendszeresen jelennek meg huszonéves alkotók is. Még sincs tehát annyira ok a panaszra, főleg hogy az idősebbekből mára kialakult egy erős, országosan is elismert szerzői gárda, akik nem csupán a rangos hazai, de határon túli irodalmi lapokban is rendre megjelennek. Szegedi Kovács György, László Zsolt, Balajthy Ferenc, Gaál Csaba, P. Maklári Éva, Saitos Lajos, Pálfalvi András, Barthal Klára. Ők méltó utódai a korábbi, legendás generációnak, amelynek a színvonalát egyébként nehéz hozni.

Ettől azonban a fiatalítás még nem megoldott

Pedig a társaságnál minden lehetőség biztosított – véli Bobory Zoltán. Aki verset, prózát szeretne publikálni, az bekerülhet a Vár Trambulin című rovatába, ahol kifejezetten az elsőként publikálók mutatkozhatnak meg. Igaz, csak akkor, ha elérik a megfelelő színvonalat. Jó néhány, azóta kötettel rendelkező helyi szerzőnek – például Kürthy Réka, Prax Levente, Hady Nikolett, Marko Strojko, Káldi Zoltán – indult innen a „kar­rierje”. Mert a társaság abban is segítséget tud nyújtani, hogy valakit első könyvhöz juttassanak. Igaz, ez a költségvetéstől is függ, de azért újra és újra tudják támogatni az ígéretes szerzőket.

Voltak már középiskolásokat megcélzó kezdeményezéseik is, tehát tartottak több rendhagyó irodalomórát, s szívesen tettek, tesznek eleget a különféle meghívásoknak. Egyik tagjuk vállalta, hogy minden fehérvári iskolába eljutva népszerűsíti a társaságot. Ahhoz azonban, hogy a tizenévesekhez is eljussanak, hogy ők is érzékeljék: érték, amit képviselnek, nagyobb segítség kellene a tanároktól – tette hozzá Bobory Zoltán.

Van már olyan kezdeményezésük is, amellyel a 12 év alatti gyerekeket szólítanák meg a szülőkön, nagyszülőkön és szintén a pedagógusokon keresztül. Verseket várnának a kicsiktől, s ezekből is összeállhatna egy kötetre való. Bobory Zoltán alapvetően bizakodó, mert azt látja, hogy az olyan fehérvári kezdeményezésekkel, mint a Versünnep, célt lehet érni. Hiszen folyamatosan jobbnál jobb jelentkezők vesznek rajta részt, akiken látszik, hogy fontos számukra az irodalom. Jó volna, ha ők és a hozzájuk hasonló ifjak is eltalálnának hozzájuk – fogalmazott az elnök. A társaság rendezvényeinek kínálatán is lehetne változtatni, hogy az egy kicsit „fiatalosabb” legyen, ám ez anyagi kérdés is. Igyekeznek azonban a jövőben változatosabbak lenni.