Wekerle nyomában jártak a fejér megyei honismerők

A Fejér Megyei Honismereti Egyesület 1990. október 25-én alakult 37 fővel. Az egyesület célja, hogy a megyében élő, helytörténet iránt érdeklődőknek olyan programokat biztosítson, amelyek a lakóhely értékeinek megismerését, megbecsülését szolgálják. A levéltáros, pedagógus, könyvtáros és különböző területek szakember tagjai előadásokat tartanak, sok esetben kutatási témáikat, eredményeiket publikálják is a Honismeret című folyóiratban. Mindemellett vetélkedőket tartanak, kiállításokat látogatnak és képviseltetik magukat a különböző megemlékezéseken, ünnepségeken is. Taglétszámuk jelenleg hetven fő. A tagok többsége nyugdíjas, de vannak köztük aktív pedagógusok is, azonban fiatal kevés van. Az egyesület egyik fő célja ezen változtatni, és egyre több diákot szeretnének látni az egyesület tagjai közt. Az egyesülethez kortól függetlenül bárki csatlakozhat, akiben él a lokálpatrióta szellem, vagy aki számára fontosak a helyi hagyományok.

– Tavaly már voltunk már Móron, akkor a sváb hagyományokat ismertük meg, az idei kirándulásunkat Wekerle Sándor emlékének szenteltük. A napot a Lamberg-kastélyban kezdtük, ahol részt vettünk egy tárlatvezetésen. A múzeum több látnivalója között megnéztük a Wekerle Sándor-emlékszobát, valamint a móri csatáról szóló kiállítást, a Lamberg család történetét feldolgozó tárlatot, és természetesen Wekerle Sándor életével is megismerkedhettünk. Ezt követően egy könnyed sétát tettünk a városban, Buza Ernő szakavatott vezetésével, aki a Wekerle Sándor Alapítvány kuratóriumának elnöke. Megmutatta nekünk mindazokat az emlékeket és helyszíneket, épületeket, amelyek Mór városának nagy szülöttéhez kapcsolódnak – mondta Braun Barbara egyesületi titkár, aki arról is beszélt, hogy a kirándulás résztvevői között csupán két tizennyolc éven aluli fiatal volt, most azonban szeretnének ezen változtatni. – A fiatalokat nehezebb bevonni, ők inkább a Vörösmarty Mihály Könyvtárral együtt szervezett vetélkedőkön vesznek részt, az egyesület életébe annyira nem kapcsolódnak be. De most a nyári szünetre szervezünk egy ingyenes kincskereső játékot, amelyen a fehérvári értékekkel lehet majd ismerkedni, és ahova reményeink szerint tagtársaink elhozzák az unokáikat, akik később talán szívesen csatlakoznak az egyesülethez – fűzte hozzá.

 A hagyományaink, szokásaink és régmúltunk megismertetése a fiatalokkal nagyon fontos, hiszen az embernek kapcsolódnia kell az otthonához, amely több, mint a szülőház. Része annak az a közösség is, amelybe beleszületik. Ha pedig nem ismeri annak gyökereit, ha nem tudja, miből alakult ki mindaz, amely őt a jelenben körülveszi, akkor idegennek fogja érezni azt, nem fog akarni és nem is fog tudni kapcsolódni ahhoz. A lokálpatrióta szellemiség hiánya olyan messzire nyúló problémákhoz is vezet, amelyek globálisak: hiszen ha valaki nem képes lokális szinten gondolkozni, azt érezve, hogy felelősséggel tartozik a környezete iránt, mert az az „övé” is, hogyan is várhatnánk el tőle, hogy globális kérdések (például klímával, környezetszennyezéssel összefüggő problémák) iránt nyitott legyen? Ezekre a kihívásokra helyi szinten kell elkezdeni megfogalmazni a választ, s ebben is igyekszik segíteni a honismereti egyesület, amely bárkit szeretettel vár soraiba, kortól és minden mástól függetlenül.

Az oktatásban ugyan szerepel a hon- és népismeret, azonban a felső tagozat tananyagában jelenik csak meg, de ott sem önálló tantárgyként. A Nemzeti alaptantervben a hon- és népismeret a Történelem és állampolgári ismeretek tanítási terület kötelező tantárgyaként jelenik meg. Intézményi döntés alapján az általános iskola 5–8. évfolyamának egyikén kell tanítani heti egy órában. Javasolt az 5. vagy a 6. évfolyamra ütemezni, de átcsoportosítható a 7–8. évfolyamra is. A hon- és népismeret tantárgy témaköreihez kapcsolódó különböző tartalmak és feldolgozási módszerek alapján háttértudás-bázisként kapcsolódik a tanulási területek többségéhez. A nemzetiségi iskolákban is van népismeret tantárgy, bár azokban az adott nemzetiség szokásaival, hagyományaival ismerkednek a gyerekek – ismertette Braun Barbara.