Görög zene és táncház: egy csipetnyi nyár a télben

A Taverna Görög Népzenei Együttes muzsikájára az első alkalommal csatlakozók bizonytalan lépteit Gábor Ferenc táncoktató vezette végig az olykor aszimmetrikus lüktetésű táncformák körbe-karikába vezető ösvényein, miközben a visszajárók már az este 8 órai kezdés pillanatától felszabadultan ropták. Az est házigazdája, Hahn-Kakas István néptáncguru bevezetőjében elmondta: a nemzetiségek tánc- és zenei kultúrájának megismertetése, rendezvényeik támogató befogadása szorosan hozzátartozik a Szabadművelődés Háza mindennapjaihoz. Az intézmény a görög mellett a szerb, a bolgár, a sváb, a roma és a horvát nemzetiségek táncházait egyaránt próbálja Székesfehérvár kulturális vérkeringésébe beleáramoltatni. Így ma már a városban szinte nincsen olyan hétvége, amikor valamilyen táncházi program ne várná az érdeklődőket. Gábor Ferenctől megtudtuk: a két éve alapított Fehérvári Zorba Görög Néptáncegyüttes e mostani alkalmon túl is, heti egy alkalommal másfél órában folyamatosan várja az érdeklődőket a belvárosban, hogy a görög zenén és táncokon át megismerkedhessenek a görög életérzéssel.

A szombati késő estébe nyúló görög táncház egyik figyelemre méltó részlete volt a szenior örömtáncosok szekciója, akiket az első buzukipendülés már a flaszteren talált, és aztán is fáradhatatlanul lejtették végig az estét a szalagos hajú kislányokkal és fiatal apukáikkal, anyukáikkal együtt. Egy fordulóközi rövid pihenőt tartó hölgy elmondta: a férje halála után sokáig érezte úgy: nincs tovább. Már szinte a kezeit sem bírta fölemelni. Akkor talált rá a táncra, a táncpartnerekre – és lassanként ismét az örömre is, az öröm ritmusára az életében. A másik figyelemreméltó részlet meg a szokás szerint érkező baklava volt. A méretes tálcányi édesség egy helyi görög étterem adománya, minden alkalommal.