A tudásvágy vezérelte Tátrai Rékát

Milyen stílusú táncban érzed leginkább otthon magad?

– Alapvetően nyitottnak és érdeklődőnek tartom magam. Széles érdeklődési köröm miatt sok mindent csinálok. Ez nem csak a hétköznapi dolgaimra igaz, hanem a táncokhoz is hasonlóképp viszonyulok. Bár a társastánc az, amit már évek óta tanulok a Laguna táncegyesületnél, mégis mindig nagy lelkesedéssel vágok bele egy más műfajú tánc elsajátításába. Legyen szó épp kortárs balettról, amibe nem rég szerelmesedtem bele Cristina Porres Mormeneo táncórái révén. Ezt a sokszínűséget próbáltam megmutatni a vasárnap esti döntőn is.

Mit szeretnél közvetíteni az előadásaiddal?

– Fontos szempont nekem a műfajon túl a különböző érzelmek kifejezése és átadása. Ahogy az életben, a színpadon is törekszem minél egyszerűbben és nyíltabban megfogalmazni azt, amit igazából gondolok, érzek. Motivációm a verseny elején mások biztatásából fakadt, aztán ahogy egyre több tapasztalatom lett, már önmagam kifejezése vált célommá.

Kik segítettek a felkészülésben?

– A produkcióm színészi játékát Nyári Ádám segítette kidolgozni, aki sokszor szerepelt már fehérvári darabokban. Legnagyobb támogatóm édesanyám volt, aki biztosította jelmezeimet és végig kiállt mellettem, még a reménytelen pillanataimban is.

A döntős produkciódra hogy készültél fel?

– A döntős táncomhoz úgy álltam neki, hogy egy másik oldalamat szerettem volna megmutatni. Elvarázsolt a Chicago és Bob Fossie világa, így ezek alapján választottam zenét. A felkészülés alatt nem volt egyszerű mindig a „show” hangulatot előadni a több órás próbák után, azonban a zene hallatán már gátlástalanul éltem bele magamat.

Mi a legszívmelengetőbb emlék a Fehérvár Táncosáról?

– A verseny ideje alatt a közös próbákat élveztem legjobban a barátaimmal. Ezek mindig jó hangulatban teltek és nem egyszer fordultak át hangos nevetésekbe. A legtöbb segítséget és bátorítást „ellenfeleimtől” és barátaimtól kaptam, amiért hihetetlen hálás vagyok. Mindig őszinteséggel adtunk építő kritikát egymásnak.

A versenyidőszak mit tett hozzád, mivel lettél több?

– A legnagyobb ajándék az volt, hogy új barátságok kötődtek és rengeteg tapasztalatot szereztünk. Ezért köszönettel tartozunk a városvezetésnek és a programszervező kft.-nek, hogy mindezt lehetővé tette számunkra. A verseny végén úgy köszöntünk el egymástól, hogy tudtuk: mindnyájan tehetségesek vagyunk és még korántsem adtuk fel álmainkat. „Nem egymás ellen, hanem egymásért”. Nagyon hálás vagyok azért, hogy először én vehettem át a Fehérvár Táncosa címet. Remélem tovább is tudom majd adni, ami azt jelentené, hogy folytatódik ez a nagyszerű kezdeményezés.

A zsűri különdíját Egerházi Attilától a Tujner Anikó–Vincze Franciska duó vehette át. A Fehérvári Programszervező Kft. különdíját megosztva a Free Spirit Angels és a Destiny vehette át Benkő-Igaz Krisztinától, míg a mentorok különdíja Kindl Gáboré lett, akinek Christina Pormes Mormeneo gratulált.