2018.09.24. 15:30
Tudj meg mindent a szélviharokról!
Hétfőn Fejér megyében szembesültünk azzal milyen pusztításra képes a szél. De mik is azok a szélviharok és mit lehet róluk tudni? Most összeszedünk néhány érdekes információt a témáról.
Forrás: Pixabay
Mi is az a szél?
Talán ezt a kérdés teszik fel a legkevesebben, mert annyira természetesnek vesszük a légmozgást. A légkör állandó mozgásban van, ritka eset, amikor nincsenek vízszintes és függőleges légáramlások. A felszínen különböző áramlási és hőmérsékleti okokból kialakuló vízszintes irányú nyomáskülönbségek kiegyenlítődésre törekszenek, az így meginduló, kiegyenlítődésre törekvő légáramlás a szél.
És a széllökések?
A talajfelszínnel és a tereptárgyakkal való súrlódás, valamint a helyi hőmérsékleti különbségek miatt a légáramlás sosem egyenletes, hanem lökésszerű. A széllökés általában 20-40%-kal haladja meg a szél átlagsebességét. Éjjel a szél gyengébb és kevésbé „lökéses”, mint nappal.
Mikortól erős vagy viharos a szél?
Erős szélről akkor beszélünk, ha 43-58 km/óra a sebessége, vagyis a kisebb fák törzsei erősen hajladoznak, vékonyabb gallyak letörnek. Vízfelszín esetén a tarajakon összefüggő fehér hab jelenik meg. A hullámok nagyok.
A viharos szél 59-72 km/óra sebességű, ekkor a szél a fákról ágakat tör le, a nagyobb fák törzsei is erősen hajladoznak. A vízfelszíneken hosszú hullámhegyek jelentkeznek, sűrű fodros hullámokkal. A habok a szélirányhoz igazodva csíkokba rendeződnek.
Hatalmas károkat tud okozni
Magyarországon a legnagyobb szélsebességet Veszprém megyében, a Kab-hegyen mérték 2010-ben. Ekkor 172 km/órás sebességű vagyis orkán erejű szél pusztított.
Persze ez jóval elmarad a Földön mért egyik legnagyobb széllökésétől. Ezt az Olívia trópusi ciklon belsejében mérték 1994. április 10-én, a szél sebessége elérte a 408 km/órát. Ezek a ciklonok elképesztő energiával bírnak, a felszabaduló hőenergia elérheti a 1018 J/nap mennyiséget, ami kereken hetvenszerese az emberi civilizáció egy napi teljes energia felhasználásának.
A műszeres mérések kora óta ismert leggyorsabb szélmozgást azonban nem trópusi ciklonban, hanem egy szupercellából kialakult tornádó belsejében mérték, 1999-ben az Egyesült Államokban. Ebben a tornádóban 484 km/órás sebességgel örvénylett a levegő.
A legnagyobb pusztítások azonban nem Európához vagy az Egyesült Államokhoz köthető, hanem az Antarktiszhoz. Itt mérték a legerősebb napi átlagrekordot, Port Martinban 24 órás átlagban ugyanis 174 km/órás sebességgel fújt a szél. Mindehhez persze mínusz 40 fokos hideg is társult. – tudtuk meg az origo.hu cikkéből.
