Búcsú-szentmise a 300 éves plébánia üdvére Bicskén

Háromnapos ünnepséggel (triduum) emlékeztek meg a bicskei katolikusok büszkeséggel emlegetett egyházközségi múltjukról, amelyet vasárnap búcsúszentmisével zártak. Hagyományosan katolikus bűnbánati vallásgyakorlatként tartották-tartják számon a katolikusok a búcsút, gyónással, szentáldozással végzett lelki megkönnyebbüléssel átélvén hitéletük részeként az eseményt. Nem megyünk bele vallásfilozófiai fejtegetésekbe, az bizonyos azonban, hogy leegyszerűsítve mégis a katolikus közösség ünnepe, fontos mozzanata volt ez évszázadok óta. Később rákapcsolódott a települések templomai védőszentjének ünnepe, megtoldva afféle karneváli-ringlispíles mulatsággal. Bár a búcsú szakralitását kizárólag a római katolikusok vallották, a protestánsok is tartották a búcsút, családi összejövetelként, a messzebb került családtagok vendégjárásával a legutóbbi időkig. Bicskén általában június első vasárnapján vagy egy-két héttel előtte-utána tartották a búcsút, igazodva a Szentháromság napjához.

Az idei kettős évfordulón a Petőfi Művelődési Központban igen látványos tablókon, képeken látható a bicskei plébánia históriája, a mai hitéleti rendezvények színes dokumentumai, régi miseruhák, kegytárgyak. A vasárnapi szentmisén Burbela Gergely verbita szerzetes, plébános, püspöki helynök kérte fel Spányi Antal megyés püspököt a celebrálásra. A templom megtelt, gyönyörű orgona és énekes kísérettel hangzottak fel a liturgián szokásos egyházi énekek, megjelentek helyi és környékbeli katolikus hívek, a társplébániák diakónusai, világi lelkipásztori munkatársak. Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, Bálint Istvánné polgármester, a települési önkormányzati képviselők, Pálffy Károly, a Fejér vármegyei önkormányzat alelnöke hivatalosan is tiszteletüket tették a búcsú-szentmisén. Spányi püspök külön köszöntötte a verbita papokat, akik távoli földrészekről származnak, s akik a világban manapság olyan missziót terjesztenek, mint hajdan az európaiak tették ezer kilométerek távolában. Mára megfogyatkoztak az itteni keresztény pásztorok, fordult a kocka.

A 300 éve alapított bicskei plébánia ideje alatt huszonhat pap szolgált a mezővárosban, az első a jó emlékezetbem megőrzött, karizmatikus Padányi Bíró Márton volt 1723-29 között. A püspök a XX. század papját idézte meg, Tabódy Istvánt, aki csaknem húsz évet töltött börtönben a baloldali diktatúra idején, s Bicskén szolgált 1987-2000 között, haláláig. Padányit, a nagyhitű tanúságtevő papot veszprémi püspökké szentelték, Tabódy sokat szenvedett a „modern” időkben, hősiessége a rendszerváltás után került napvilágra, megélhette igazságát. 

„Hogy a világ jobb legyen, ahhoz jobbá kell tenni”, hangsúlyozta Spányi Antal, hozzátéve, hogy a keresztény embernek ma ismét tudatosan és következetesen kell cselekedni az imádság mellett, kiállni igazságunkért. „Bátran hirdessük az Evangéliumot, valljuk meg hitünket!”, intette híveit a főpásztor. Szép jelképes mozzanata volt a szentmisének, amint gyerekek vonultak fel a sorok között a katolikus jelképek kézzel fogható tárgyaival: a Szentírás, a gyertya, a kereszt és a kenyér és a bor örök attribútumai Jézus követőinek.

Sokan éltek a szentáldozással, majd szeretetvendégségbe kaptak meghívást a plébánia udvarára. Spányi Antal püspök megtekintette a Petőfi Művelődési Központban a Katolikusok Bicskén és az Égigérő templom kiállításokat, amelyet Nagyné Szita Erzsébet és társai, illetve a gyerekek állítottak össze. Burbela Gergely plébános bejelentette: templomi koncertet adnak június 1-jén a neves bicskei család leszármazottai, néhai Bazsinka József fia és unokája, akik mindketten tubaművészek és továbbviszik édesapjuk, nagyapjuk nevét.