Napokon át lüktetett Bicske

A megmentett régi moziban, a Fiatalok Házába százöt alkotó hozta el kincseit a járás községeiből. Többféle műfajban és kifejezésmódban szólnak készítőikről a művek, amelyek különböző színvonalúak is, ezt is el kell ismerni. A lényeg, hogy az alkotók maguk feltétlenül örömmel készítették el munkáikat, s azt gondolták, talán más is gyönyörködhet bennük, másnak is üzen valamit. Bálint Istvánné polgármester megszokhatta a negyvenedik Bicskei Napok hetében, hogy milyen sokan jelennek meg egy-egy helyen és rendezvényen, a szombati napon a Bicske Szíve Parkban rengetegen megfordultak, főzőversenyt tartottak, begyújtották a város kemencéjét, Mészáros János Elek adott jó ebédhez nótás koncertet, felsorolni is sok lenne a programokat. Ám a Bicske és környéke kincsei rendhagyó tárlat szombat késődélutáni megnyitóján valóban egy tűt sem lehetett leejteni, annyi volt a kiállító és az érdeklődő. Hagyományőrző és kortárs alkotások, többnyire festmények kaptak helyet a falakon, s teltek meg a tárlók, a Petőfi Művelődési Központ munkatársainak gondos elrendezésében.

Öt éve találta ki először Vincze Zita, hogy legyen ilyen kiállítás, akkor két községből hívott amatőr alkotókat, s állítottak össze segítőivel kisebb tárlatot. Idén javasolta, hogy szélesebb körben hirdessék meg a közösségi oldalon, s százöten hozták el műveiket. Vincze Zita gyertyadekorációkkal indult az önkifejezés útján tíz esztendeje, nem ő önti, hanem „felöltözteti” a fényhordozó gyertyákat ünnepi, nemzeti és személyes hangulattal megtoldva az eredeti funkciót. A megnyitón adta át Bálint Istvánné Vincze Zitának elismerő oklevelét, amely a közösségi szervezésért járó köszönet volt. Ez alkalommal is megjelentek a testvértelepülések küldöttei, polgármesterei, őket külön is köszöntötte Tessely Zoltán országgyűlési képviselő. Az erdélyi Tusnádfürdő és Réty polgármesterei, s a Kárpátaljai Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselői mellett a németországi Altshausenből is eljött Patrick Bauser városvezető a jubileumi Bicskei Napokra. „Talán még vannak barátaink Európában”, fűzte hozzá a képviselő finom utalásként, de egyébiránt ugyanolyan politikafüggetlen volt a gazdag rendezvénysorozat, mint mindig. „Minden ember lelkében ott lakozik a művész, s nem kell világelsőnek lenni az alkotásban”, utalt a szívből fakadó amatőr és autodidakta alkotásokra. Az alkotás értelme éppen az az öröm, ami az önkifejezésre késztette a készítőjét. „Ezt az örömet vigyék haza!”, mondta Tessely Zoltán.

Lehetetlen felsorolni a sok művet, s a nézők valóban érzelmeik szerint időztek el hosszabban egy-egy kiállított tárgy előtt. A bicskei Pataki Judit gyönyörű gobelinjeiből hozott, a tabajdi Bélley Ágnes-Simó Ágnes anya-lánya alkotók hímzéseiket, csipkéiket, a felcsúti Csepeli Lászlóné Okszána festményét, az alcsútdobozi Boros János egyedi és különleges faragványait, a bicskei „Kissek”, (persze nem rokonok) Kiss Ibolyka mézesbábjait, Kiss-Kovács Klári és Kiss Irén eltérő stílusú kerámiáit. Ágh Gyula Mihály Bicskéről a festményeivel jelent meg, Hitka Péter és Heczog Gyuláné Pilla a költeményeivel, Bota-Báder Dóri a műköröm-szobraival, Szűcs Mátyás a csillagfotóival, Facsar-Veszeczky Andrea Mátyás király és bohóca bábjaival, az alcsútdobozi Fekete Ildikó lassan világhírű hímes tojásaival képviseltette magát és települését. A tárlaton Baksay Ildikó és tanítványai fuvolakoncertet adtak, fellépett a bicskei Mayer Táncműhely néptáncos csapata, a mányi német nemzetiségi folklórból adott bemutatót a Maaner Eulen Tanzgruppe. A száztagú Pannoniada Gyermekkórus öröméneklése zárta a kincses kiállítást Illés Richárd tanáruk zongorakíséretében. Közös falatozásra, beszélgetésre, koccintásra invitálta a népes társaságot a polgármester asszony, s jó szórakozást kívánt a vasárnap éjjel záródó további gazdag programokhoz.