Bravúros repülés az óceán felett

Egy elbukott szabadságharc túlélőjeként került Ausztráliába, majd onnan Kanadába, de nem elégedett meg azzal, hogy csendesen éldegéljen: gondolt egyet, és minden veszélyt vállalva egymaga átrepülte kis üzleti gépével az Atlanti-óceánt, majd Budapesten landolt szerencsésen. Miért tesz valaki ilyet?

Tihanyi Tamás

A Cessna 210-est nem nagy távolságok megtételére találták ki, de ez nem zavarta kanadai magyar pilótáját, aki Mese a fellegekből címmel tart előadást április 5-én 17 órakor a székesfehérvári Helyőrségi Klubban

Fotó: Aviator Insider

A kalandot szívesen vállaló Födő-Vargek Lajos lesz az Albatrosz Repülő Egyesület Öreg Sasok szakosztályának következő vendége: a férfi, aki egymotoros Cessna 210-es repülőgépével 21 óra 10 perc alatt, egyetlen leszállással átrepülte az Atlanti-óceánt, április 5-én, szerdán 17 órakor érkezik a székesfehérvári Helyőrségi Klubba (Malom utca 2.) ahol Mese a fellegekből címmel szívesen osztja meg fantasztikus élményeit hallgatóságával. Nem mindennapi emlékek ezek: a nyolcvanhat esztendős Födő-Vargek Lajos részt vett az 1956-os forradalomban, a legkeményebb harcok közepette motorkerékpáros futárként teljesített szolgálatot. Megsebesült, majd a szabadságharc bukása után sok tízezer magyar fiatalemberrel együtt külföldre menekült. Ausztráliában egy autószerelő műhelyben kapott munkát, hiszen gépésztechnikusnak tanult korábban, majd – micsoda véletlen! – megismerkedett egy székesfehérvári lánnyal, akit el is vett feleségül. Később Kanadába költöztek, ahol ingatlanügynökséget vezetett sikeresen.

Volt idő, amikor Födő-Vargek Lajos garázsában az autók mellett két repülőgép is várakozott, azokkal tett meg rendszeresen kisebb-nagyobb távolságokat a levegőben.
Bőven lesz miről mesélnie
Fotós: Kanizsa Újság

A repüléssel Budapesten ismerkedett meg a Zala vármegyei születésű férfi, aki budapesti tanulmányai idején tanult meg vitorlázó repülőgépet vezetni, s ezt hobbi szinten folytatta idegen földön is. Kis Cessnáját lényegében egyetlen hatalmas üzemanyagtartállyá alakította, majd 1987 nyarán gépét Vadlibának keresztelte el és átrepült vele Kanadából Budapestre. Nagy bravúrnak számított ez akkoriban, hiszen még egy vihart is sikerült túlélnie, ráadásul egyedül, másodpilóta nélkül tett meg majdnem tízezer kilométert. Komoly nevet szerzett magának a repülősök körében, akik általában egyébként sem mindennapi emberek. A rendszerváltás után végleg hazaköltözött, a Nagykanizsa melletti Murarátkán, szülőfalujában ősei földjén rendezkedett be.

Előadására a székesfehérvári repülősök szívesen látják az érdeklődőket.